Az Európai Állattenyésztés Hangja legújabb jelentése szerint súlyos társadalmi és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában az állati eredetű élelmiszerek – hús, tejtermékek, tojás – fogyasztásának korlátozása. A tanulmány szerint ezek az élelmiszerek kulcsszerepet játszanak a globális élelmezésbiztonság fenntartásában, és kiemelten fontosak a fejlődő országok, a gyermekek és a várandós nők tápanyagellátásában.

Éhező világ, tápláló fehérje

A FAO meghatározása szerint az élelmezésbiztonság alapfeltétele az elegendő, biztonságos és tápláló élelmiszerhez való hozzáférés. Ezt ma világszerte több mint 3 milliárd ember nem élvezi, miközben az állati eredetű élelmiszerek jelentős tápanyagtartalmuk révén alapvetően hozzájárulnak a hiányállapotok – például a vas-, cink- és A-vitamin-hiány – csökkentéséhez. A korlátozásukra tett szakpolitikai lépések súlyosbítják az élelmiszerhiányt és a táplálkozási egyenlőtlenségeket.

Szigorítás, adók, “hússzégyenítés”

Számos nemzetközi szervezet – például a WWF, a World Resources Institute vagy az EAT-Lancet Bizottság – szigorúbb szabályozásokat, húsadót és korlátozásokat szorgalmaz.

A cél a környezeti fenntarthatóság és az állatjólét javítása, ám a tanulmány szerint a 20%-ot is elérő adók és tilalmak aránytalanul sújtanák a kisgazdaságokat és a rászoruló társadalmi csoportokat. A legnagyobb vesztesek a szegénységben élő nők és gyermekek, akik számára ezek az élelmiszerek az elsődleges tápanyagforrást jelentik.

Biológiai szükséglet, nem luxus

Az állati eredetű táplálék evolúciós szempontból is alapvető – a fejlődő szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít: B12-vitamint, kolint, DHA-t, jól hasznosuló vasat. Ezek különösen fontosak a csecsemők, gyermekek, serdülők, várandós nők és idősek számára. A tanulmány figyelmeztet: a kizárólag növényi alapú étrend ezekben az életszakaszokban komoly egészségügyi kockázatokat rejt, különösen a globális dél és a sérülékeny rétegek esetében.


Egyenlőtlen hozzáférés

A világon drámaian egyenlőtlen az állati eredetű élelmiszerekhez való hozzáférés. Míg a fejlett országokban a kalóriabevitel akár 30%-a származik ezekből, Afrikában ez az arány alig 5–10%. A szegénység, háborúk és éghajlati válságok tovább súlyosbítják a helyzetet, különösen a gyermekek első 1000 napjában, amikor a táplálkozási egyensúlyhiány maradandó egészségkárosodást okozhat.

A szigorú szabályozás visszaüthet

A jelentés rámutat: az állattenyésztés korlátozása nemcsak környezeti kérdés, hanem életminőséget és egészséget érintő társadalmi ügy is. A túlzó szakpolitikai intézkedések – például a húsadó – szegénységet, éhezést és tápanyaghiányt idézhetnek elő, visszavetve a korábban elért eredményeket. A FAO és más szervezetek szerint a fenntarthatóság fontos cél, de azt az emberi szükségletekkel összhangban kell megvalósítani.

Forrás: Állattenyésztők.hu

Indexkép: Shutterstock