Sztranyák Gergely, a péterhidai Sztranyák Családi Gazdaság vezetője szerint azonban van kiút: a saját tej feldolgozása és a közvetlen értékesítés. Ők már a kezdetektől erre az útra léptek – nem kényszerből, hanem tudatos döntéssel.
A Sztranyák Családi Gazdaság története 2016-ban indult, amikor Sztranyák Gergely – fiatal gazda pályázatot nyerve – belevágott a tejelő szarvasmarha-tartásba. Az első tehenek még abban az évben megérkeztek Péterhidára, és a gazdaság azóta is erre az ágazatra épül.
„Tulajdonképpen a kezdetektől ez volt a főállásunk a feleségemmel. Nem kiegészítő tevékenységként tekintettünk rá, hanem megélhetésként” – fogalmazott a gazdaságvezető.
Az állomány kifejezetten kicsi: jelenleg mindössze hét tejelő tehén alkotja a gazdaság gerincét. A fajtaösszetétel vegyes: a kezdeti magyartarka állományt idővel különböző keresztezések váltották fel, legutóbb pedig két tisztavérű jersey tehén is bekerült a csapatba.
„Indulásnak a magyartarka nagyon jó választás volt, robusztus, jól alkalmazkodó fajta. A tenyésztés során viszont gyorsan rájöttem, hogy a magyartarka bikák nehéz elléseket okoznak, ezért más irányba indultunk el” – mondta.
A tejpiac nem most lett kiszámíthatatlan
A tejpiac hektikussága nem új jelenség – Sztranyák Gergely szerint legalább öt éve folyamatosak a problémák.
„Sokan most döbbennek rá, de ez nem egy hirtelen kialakult válság. Az elmúlt években szépen, fokozatosan tűntek el a kisebb tejtermelők a környékünkről” – fogalmazott.
A nyerstej felvásárlási ára ma sok esetben már a takarmányköltséget sem fedezi. Egy friss példa szerint a feldolgozóipar 103 forintos literenkénti árat kínált – miközben a fogyasztó a boltban vagy tejautomatában ennek a dupláját fizeti.
„Ez nemcsak gazdaságilag tarthatatlan, hanem erkölcsileg is elfogadhatatlan a magyar gazdatársadalommal szemben” – tette hozzá.
Feldolgozás nélkül nincs jövő
A Sztranyák Családi Gazdaságot mindez közvetlenül nem érinti – éppen azért, mert eleve nem nyerstejben gondolkodtak.
„Mi tíz éve abból élünk, hogy feldolgozzuk a saját tejünket, és közvetlenül a vásárlónak értékesítünk. Nincs tejautomatánk, nincs felvásárlónk. Piacra visszük a termékeinket, és ott találkozunk a vevőkkel” – mondta.
Tapasztalata szerint ez ma az egyetlen valódi menekülőút a kisgazdaságok számára. Nem gyors, nem egyszerű, de működő megoldás.
A feldolgozás nem elérhetetlen
Sztranyák Gergely hangsúlyozta: sok gazda azért nem vág bele a feldolgozásba, mert azt hiszi, elérhetetlen jogi és hatósági akadályokba ütközik. Szerinte ez tévhit.
„Aki tehenet tart, annak az első útja a helyi Nébihhez vezet. El kell mondani, hogy kistermelőként feldolgozna. Meglepően sok minden rugalmas, a jogszabályok nem azért születtek, hogy ellehetetlenítsenek” – mondta.
A Sztranyák Családi Gazdaság mini feldolgozója szinte már "űrtechnológia", ennél egyszerűbb megoldások is teljesítik az előírásokat – Fotó: Facebook
Egy kisebb sajtkonyha akár egy nyári konyhában is kialakítható. Alapvetően mosható falfelület, külön kézmosó és rozsdamentes vagy rozsdamentesnek megfelelő munkafelület szükséges – nem feltétel a „csilivili” csempe és ipari berendezés.
„Egy kis utánajárás, tanulás, és működik a dolog” – tette hozzá.
Tudásmegosztás, nem konkurenciaharc
A gazdaságvezető nem titkolja: szívesen segít más tejtermelőknek is elindulni ezen az úton. Jogszabályi eligazítással, hatósági tapasztalatokkal, sőt akár az alap sajtkészítés gyakorlati bemutatásával is.
„A receptek lehetnek egyediek, de az alapokat meg lehet tanulni. Ha több hiteles, valóban saját tejből dolgozó gazdaság lenne, az mindenkinek jó lenne” – fogalmazott.
Sztranyák Gergely szerint a mostani probléma messze túlmutat a tejágazaton: szemléleti válságról van szó. A fogyasztók, a feldolgozók és részben maguk a gazdák is hozzászoktak ahhoz, hogy az élelmiszer „olcsó”, miközben annak valódi értéke eltűnt.
A minél magasabb fokú feldolgozottság lehet a garancia arra, – Fotó: Facebook
„A boltok polcain ma sokszor nem tej van, hanem élelmiszeripari termék. Hosszú eltarthatósággal, alacsony előállítási költséggel. Ezzel egy kisgazdaság nem tud és nem is akar versenyezni” – mondta.
Van működő modell – de nem tömeges
A péterhidai gazdaság ma stabilan működik, tisztességes megélhetést biztosít a családnak. Nem növekednek mindenáron, nem vásárolnak külső tejet, és ha elfogy egy termék, akkor elfogy.
„Ez lassú út, nem mindenkinek való, és nem is lesz tömeges. De aki végigcsinálja, annak a munkája nem fölösleges” – összegezte.
A tejpiaci kilengések közepette a Sztranyák Családi Gazdaság példája azt mutatja: a feldolgozás nem csodaszer, de az egyik legreálisabb esély arra, hogy a kis tejtermelők ne elszenvedői, hanem alakítói legyenek a saját sorsuknak.
Indexkép: Sztranyák Családi Gazdaság
_fill_540x300_0.jpg)
