A birka – és kecske – körmöléséhez és kezeléséhez használható ültető szék első sorban közepes méretű családi gazdaságok számára készült, ahol minden munkát, így az állomány körmölését is a gazda- és a család tagjai kénytelenek maguk elvégezni.
Egy magyar juhásznak 40-50 éves koráig átlagosan 18.000 – 27.000 darabszámú jószág – pontosabban, 72.000-108.000 láb (!) fordul meg a kezében, amely a gazda ujjait, ízületeit és a derekát is megviseli – nem is beszélve a többi hodályban elvégzendő munkáról!

A régi időkben, amikor egy-egy alföldi tanyán 1000 darab feletti anyalétszám mellett dolgoztak, még használták a juh-, vagy birka ültető szék nevű eszközt, amely egy nyugágyra -, máskor egy felállított vályúra hasonlított és amelyből a birka nem tudott felkelni, ha belefektették.

A férjem emlékezett egy ilyen eszközre gyermekkorából, ezért nagy erőkkel kerestünk ezt a terméket az interneten, de Magyarországon nem találtunk erre a célra gyártott körmöző széket.

Külföldön sokféle gyártmányt találtunk, azonban ezeknek az ára horribilisan drága volt és szállítással együtt szó szerint megfizethetetlen összegeket kellett volna kipengetni érte.

Ekkor a férjem úgy döntött, hogy készít magának régi radiátor csövekből egy széket – és amikor elkészült, majd elkezdtük használni ezt, akkor döbbentünk rá igazán, hogy mennyivel egyszerűbb az életünk és mennyivel könnyebb így a munka. körmölő szék

A sorozatgyártásra szánt körmölő szék használata – fotó: Igric Dominika / Agroinform.hu

Ugyanis így nem csak a derekunkat kíméljük, hanem megvéd a rúgások javától is – no, meg a jószág is nyugodtabb. Kevesebb káromkodás, gyorsabb munkavégzés.

A prototípussal apróbb problémák adódtak idővel. A legnagyobb baj az volt, hogy nem találtunk olcsó és jó háló-anyagot a vázra, amely tartósan elbírta volna a birkákat anélkül, hogy ne nyúlt volna ki, vagy ne szakadt volna el.

Kudarcot vallottunk a takarmányos zsákkal, a rakomány rögzítő halóval, a big-bag zsákkal és szinte mindennel...

Mígnem találtunk egy magyar gyártót, aki pont olyan és akkora hálót tudott készíteni nekünk, amilyet szerettünk volna!

Idén decemberben újra elérkezett a birkák körmölési ideje. Kitaláltuk, hogy a saját prototípus székünket tovább fejlesztjük, ezért egy saját gyártású csőhajlítóval készítettünk pontosan kimért acél vázat és legyártattunk hozzá egy olyan hálót, amely több száz kiló szakítószilárdságának köszönhetően garanciális termékké tette az első magyar fejlesztésű és gyártású juh körmölő székünket. A székbe az izgága birkák- vagy kecskék számára lekötő szíjjakon kísérletezünk, amelyek egy mozdulattal, kíméletesen rögzítik a ficánkoló állatokat is.

A magyar gyártású körmölőszék már 10 gazdaságban segíti a juhászok munkáját – fotó: Igric Dominika / Agroinform.hu

Gondoltunk azokra a gazdatársainkra is, akik már szintén készítettek fém vázat körmölő széknek – vagy hozzá jutottak régi békebeli ültető székekhez. Nekik csak hálót is gyártatunk, hogy ne kellejen feleslegesen acél vázat vásárolniuk.

Berkecz Ádám és Fodor Diána mezőgazdász pár kerestek fel bennünket először, hogy szeretnék kipróbálni a körmölő széket – amely használat közben is nagyon tetszett nekik.
Ezek után készítette a Dia a nagy sikerű videót, amelyet az Agroinform.hu portálon eddig közel félmillió ember nézett meg.
A videó alatti hozzászólásokból kiderült, hogy sokan nem értik, hogy miért nyugodtabb a székben a birka, mint amikor a juhász a lába közé fogva körmöli.
Nos, erre a magyarázat egyszerű anatómiai okokra vezethető vissza.
A körmölő szék nem csak a juhász derekának kényelmes, hanem a juh is nyugodt benne, mert a gerince egyenesen fekszik és belső szerveire sem nehezedik nyomás – fotó: Igric Dominika / Agroinform.hu

A székben a juh nyugodtabban viselkedik, mint amikor a juhász a lába közé ülteti, ugyanis a székben félig-fekvő állapotba kerül, a belső szervek nincsenek össze nyomva és a gerinc is egyenes vonalban helyezkedik el. A földre ültetve a gerinc meghajlik és a bendő elkezdi nyomni a szívet és a tüdőt. Emiatt az állat hamar kényelmetlenül érzi magát, próbál ebből a pozícióból kiszabadulni, nagyobb eséllyel rúg – és sokak tapasztalatai szerint a juh és kecske hányhat is. A juhász lába közé fogott birkához le kell hajolni, görnyedten kell körmölni s kezelni. Mindeközben a rúgások miatt tartani is kell az állatot.

A székbe fektetett birkát kényelmesen körbe lehet járni és a szék acél cső vázára rá is ülhet a juhász, ha úgy még kényelmesebb neki. Ezt az alábbi videón szemléltetjük:

Sokan kérdezték azt is, hogyan ültetjük bele a birkát a székbe.

Az állat székbe ültetése a birka súlypontjának áthelyezésen alapszik, hiszen amikor a csánk ütközik a székkel, akkor a juh lába azonnal rogyaszt és így a jószág bele billenthető a székbe. Mindez nem jár nagyobb erőkifejtéssel, mint a hagyományos módszerrel, amikor a juhász a lába közé billenti a birkát.

Több megkeresést is kaptunk arra vonatkozóan, hogy milyen összetételű szerrel kenjük be a körmöt a kezelések után.

Magyarországon a juhászok saját sántázószert kevernek, amely receptek nagyjából hasonlóak, ám a pontos összetevőket nem mindenki árulja el.

A juhász bácsimtól én ezt a receptet tanultam 10 évvel ezelőtt:

Oltott mész, amelybe rézgálicot keverünk folyékony hidrogén-peroxiddal elvegyítve.

A párom, aki tradicionális juhász családból származik, tesz mindezekhez timsót is.

Megvárjuk, hogy a szer felhabozzon, akkor készül el, amikor már csak csendesen, alig észrevehetően pezseg. Jól kenhető, sűrű masszát kell kapnunk, amelyet egy fogkefével kenünk fel a lábra és azt alaposan szétdörzsöljük rajta.

Fontos, hogy a két köröm között befülledni képes bőrt is alaposan lekezeljük.

A sántázószert mindig csak az alaposan megtisztított, megkörmölt lábakon használjuk.

FIGYELEM! A sántázószerbe SOHA NE keverjünk formalint! A formalin bizonyítottan és erősen rákkeltő anyag, használata a gazdaságokban TILOS! A régről megmaradt formalint ne öntse ki, inkább adja le állatorvosának!

Ajánlom korábbi cikkemet a témában:

Körmölési tanácsok, farkasprobléma és sok hasznos eszköz bemutatása!