Az ősz búcsúztatása után beköszöntött a tél – és már a fagyos napok is megérkeztek. Ebben az időszakban – bizonyára sok gazda érzékelte már, hogy – csökkenhet, vagy leállhat a tojástermelés a baromfiudvarban.
A családi- és háztáji gazdaságok célja természetesen télen is az, hogy biztosítsák – legalább saját célra – az ünnepi sütés-főzéshez a szükséges tojásmennyiséget.
Az ideális cél persze az lenne, ha eladásra is jutna belőlük, hiszen ilyenkor talán a legmagasabb a tojás ára a megnövekedett fogyasztói igények és a magasabb termelési költségek miatt – még a húsvéti árakat is felülmúlhatja a piaci körkép.
Ha belegondolunk, valójában minden adott a jó tojástermeléshez: a tavasz végén-, vagy a nyár során felnevelt csirkéink már szép tojótyúkká fejlődtek, amelyekkel szemben jogosan támasztunk komolyabb elvárásokat.
Érdemes ilyenkor végig gondolni, hogy milyen tényezők lehetnek amelyek mégis gátat szabnak a fiatal állományunk jó tojástermelésének.
A túllegeltetett kifutó télen komoly veszélyeket rejt – fotó: Igric Dominika / Agroinform.hu
A legegyszerűbb okok a tojótyúkok biológiai ritmusára vezethetők vissza, ugyanis a hidegebb hőmérséklet és a rövid nappalok – így a kevesebb napfény – mind-mind a kevesebb tojásra ösztönzik az állományunkat.
Nehezítő körülmény a gazda számára ilyenkor (a madarak vonulási időszaka után) a madárinfluenza begyűrűzése, amely miatt javasolt a háztáji baromfikat is a lehetőségekhez mérten, zártan tartani. Ilyenkor az eddig kapirgáló állományunkat stressz érheti a kisebb helyre való beszorítás és a vitaminokban szegényebb, egyoldalú takarmányozás miatt is.
A klasszikus, régi építésű parasztudvarok tyúkóljai nem alkalmasak egy napra sem arra, hogy bezárva tartsuk a tyúkokat – fotó: Igric Dominika
A zárt tartásból előnyt kovácsolhatunk!
Ne felejtsük el, hogy zárt tartással – az ólak szárazon- és tisztán tartása mellett – nem csak a madárinfluenzától, de más kórokozóktól is megvédhetjük az állományunkat. Nem is beszélve a ragadozóktól, amelyek télen gyakran szemtelenebbül lopják a tyúkjainkat.
Térjünk vissza a szabad szemmel nem látható kártevőkhöz!
A kórokozók, vagy tudományos kifejezéssel patogének, olyan prionok-, vírusok-, baktériumok-, gombák-, növények- vagy állatok-, amelyek élősködő életmódot élnek, és a gazdaszervezeten – jelenesetben a baromfikon – megtelepedve, annak testén- vagy testében élve és szaporodva betegséget okozhatnak.
A kórokozók számára ideális szaporodási helyszín a szabadtartásos baromfiudvar őszi-téli környezete. Pontosabban:
- pocsolyák
- nyitott itató- és etető berendezések
- félig nyitott ólak
- túllegeltetett, saras kifutók
A patogének számára ideális szaporodási felületek ellen mindenképpen tennünk kell – ha a zárt tartásara semmi esélyünk nincsen, akkor is!
A selyemtyúkot sokan házikedvencként tartják, pedig jó tojó és hosszú hasznos élettartamú tyúkfajta. Húsa is különlegesen finom – fotó: Igric Dominika / Agroinform.hu
Legalább az esős, enyhébb téli napokon (amikor az időjárás is kedvez a kórokozók szaporodásának) mindenképpen érdemes az alábbi intézkedéseket megtenni:
- Itatóberendezések naponta többszöri takarítása!
- Etetők és itatók zárt rendszerre cserélése
- A kifutó mulccsal, vagy szalmával való felszórása
- A nagyobb pocsolyák elvezetése, lehetőség szerint az ilyen vízállások felszámolása
- Ideiglenes sátor, vagy sűrű jégháló borítás a baromfiudvar fölé (ez utóbbi csak a berepülő vadmadarak / ragadozómadarak ellen véd, a madárinfluenza ellen nem!)
Figyelem! Ha ideiglenes borítás mellett döntünk, akkor havazás esetén ügyeljünk az alátámasztás stabilitására és a hó leverésére, nehogy a borítás az állományunkra szakadjon!
Kendermagos tyúkok a hóban – fotó: Igric Dominika / Agroinform.hu
Amennyiben sikerül megoldanunk a zárt tartást, ezzel járunk a legjobban!
A mesterséges megvilágítás az istállóban így is–úgyis szükséges, ezért javasolt naponta hosszabb ideig biztosítani madarainknak a fényt: reggel 6 órától este 18:30-ig nyugodtan beidőzíthetjük a kisebb, ideiglenes ólak megvilágítását is, akár egy olcsó mechanikus időkacsolóval.
Mennyi baromfit rakhatunk egy istállóba?
A holland mélyalmos tojóházakban például a telepítési sűrűség 7 tojó/m2 , és mesterséges szellőztetést alkalmaznak. Mivel sok por keletkezik az istállóban, így a dolgozóknak ajánlatos pormaszkot viselni – ezt én is kifejezetten ajánlom minden gazdának, aki az istállóba lép, különösen úgy, hogy a háztáji istállókban általában nincsen mesterséges szellőztetés! Az almos trágyát a tojástermelési időszak végén kell eltávolítani az istállóból – háztáji tartás esetén pedig ez állománysűrűségtől függ.
A jövedelmezőség szempontjából nagyobb egyedsűrűséggel kísérletezhetünk! Ez azonban nedvesebb alommal, illetve párás istállóklímával kapcsolatos problémákat eredményezhet a téli időszakban. A nagyobb állománysűrűség agresszívabb viselkedést eredményezhet (tollcsipkedés, kannibalizmus). Sűrűbben telepített istállónál megfigyeltem azt a jelenséget is, hogy a tojók gyakrabban tojnak a padozatra, nem pedig a tojófészekbe. Ilyenkor a tojás könnyebben sérül – és akkor már el is kezdődik a tojásevés rossz szokása, aminél nem tudok sokkal rosszabbat elképzelni a gazda szempontjából.
Ha a bezárt madaraknál kannibalizmust tapasztalunk:
- csökkentsünk az egyedsűrűségen
- váltsunk vöröses fényre (vörös izzókkal)
- azonnal távolítsuk el a csipkedő madarat
- kenjük be a megcsípett madarat Kubatol spray-vel vagy más erős szagú, csipkedés ellen bevált riasztó szerrel
- javítsunk a takarmányozáson és adjunk kiegészítésként vitaminokat az állománynak
Teendők a folyamatos tojástermelés eléréséhez
Elfeledett, ugyanakkor természetes és olcsó megoldás a búza csíráztatása és tojótyúkokkal való etetése.
Kisebb baromfiállomány esetén akár otthon, a konyhában is csíráztathatunk búzát az ablakban, műanyag tálcákon. A gyorsabb növekedés érdekében asztali lámpával is megvilágíthatjuk a konyhai kiskertet.
Csíráztatás menete:
- Egy tányér csíra előállításához 1-2 evőkanál mag elegendő
- A csíráztatás megkezdése előtt javasolt a magot 6-12 órára beáztatni.
- Szükséges hőmérséklet: ~ 20°C fok,
- Öntözés: naponta
- Csírázási idő: 3-4 nap
- Búzacsíra etetése: ad libitum, a csírakockákat, vagy tömböket szórjuk ki az állatoknak száraz helyre, vagy etetővályúba.
- kisebb tojásméret
- csökkenő tojásszám
- gyenge tojáshéj
