A halfogyasztás az egészséges táplálkozás egyik alappillérének számít. A halhús fehérjében gazdag, omega-3 zsírsavakat, vitaminokat (pl. D- és B12-vitamin), valamint ásványi anyagokat (pl. szelént, jódot, foszfort) is tartalmaz. Egyre többen építik be mindennapi étrendjükbe, kifejezetten az egészségmegőrzés céljából.

Azonban egyre több tudományos kutatás és helyi tapasztalat figyelmeztet arra, hogy a vízszennyezés mértéke aggasztóan magas, így bizonyos régiókban a halak már nem biztonságosan fogyaszthatók. A jelenség súlyosságára jól rávilágítanak azok a példák, ahol a helyi lakosság tudatosan kerüli a helyben fogott halak fogyasztását – egészségvédelmi okokból.

Tapasztalat a valóságból: ahol már nem esznek halat

Dávid János, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának egyetemi docense egy személyes történettel világított rá a problémára:

„Egy barátom Észtország fővárosában, Tallinnban él. Amikor vendégül láttam, halászlevet készítettem neki. Megemlítettem, hogy talán unalmas lesz számára, hiszen a tenger mellett élve biztosan sokféle halételt ismer. A válasza azonban megdöbbentett: azt mondta, hogy náluk alig esznek halat, mert a környező tengervíz olyan mértékben szennyezett, hogy a halakban felhalmozódott vegyi anyagok miatt nem biztonságos a fogyasztásuk.”

Ez a történet sajnos nem egyedi: világszerte egyre több tengermelléki városban tapasztalható hasonló helyzet. A szennyezett vizek miatt a halak toxikus anyagokat halmoznak fel szervezetükben, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztókra nézve.

lazac

Egyre több tudományos kutatás és helyi tapasztalat figyelmeztet arra, hogy a vízszennyezés mértéke aggasztóan magas, így bizonyos régiókban a halak már nem biztonságosan fogyaszthatók – fotó: pexels.com

Vízszennyezés: láthatatlan, de jelen van

A lakott területek közvetlen környezetében szinte mindig magasabb a vízszennyezés mértéke, mint a természetes, érintetlen régiókban. A problémát súlyosbítja, hogy a szennyező anyagok többsége mikroszkopikus méretű – azaz szemmel nem látható, mégis jelen van a környezetben, a vízben és az élőlényekben egyaránt.

A mikroszennyeződések közé tartoznak például:

  • gyógyszermaradványok,
  • vegyi anyagok,
  • drogok,
  • nehézfémek,
  • és mezőgazdasági növényvédő szerek.

Ezek folyamatosan bekerülnek a vízrendszerekbe, és onnan a táplálékláncba, végül pedig – közvetetten – az emberi szervezetbe is.

Tudományos bizonyíték: drogok és gyógyszerek a garnélákban

Egy nemrégiben közzétett brit kutatás is alátámasztja a fenti problémát. A King’s College London és a University of Suffolk közös vizsgálata során Suffolk megye öt vízgyűjtő területén, összesen 15 mintavételi ponton végeztek elemzést. A kutatók a Gammarus pulex nevű garnélafaj egyedeit vizsgálták – nem véletlenül, hiszen ez a faj rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, és jól mutatja a felszíni vizek szennyezettségének mértékét.

Az eredmények megdöbbentőek: minden egyes mintában kimutatható volt a kokain jelenléte. Emellett a garnélák szervezetében találtak:

  • ketamint (egy érzéstelenítő szer),
  • többféle vényköteles gyógyszer maradványát,
  • és olyan növényvédő szereket, amelyeket hivatalosan már évek óta betiltottak.

Talán meglepő, de a szennyezés nem korlátozódott az urbanizált területek közelében lévő vizekre. A kutatás szerint vidéki folyókban is jelen voltak ezek a vegyületek, ami arra utal, hogy a szennyezés forrásai szerteágazóak, és szinte mindenhol megtalálhatók – a vízrendszereken keresztül akár távolabbi területekre is eljuthatnak.

Kis mennyiség, nagy hatás: miért aggályos a mikroszennyezés?

Noha az egyes anyagok koncentrációja csekélynek tűnhet, hosszú távon komoly következményekkel járhatnak. A problémák nemcsak a vízi ökoszisztémát érintik, hanem felgyűrűzhetnek a táplálékláncban:

  • károsítják a halak, rákfélék és más élőlények szervezetét,
  • csökkentik a biodiverzitást,
  • és végül az emberi fogyasztásra szánt állatok szervezetében is kimutathatók.
A kutatás üzenete egyértelmű: a vízszennyezés nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem társadalmi felelősség is. Minden egyes döntésünk – a felhasznált vegyszerektől a gyógyszerek kezeléséig – hatással van a vizeink állapotára és az élelmiszerlánc biztonságára.

A hal továbbra is értékes tápanyagforrás lehet, azonban egyre több jel mutat arra, hogy környezeti szennyezettsége komoly veszélyt jelent. A vízminőség romlása, a szennyező anyagok felhalmozódása és a táplálékláncra gyakorolt hatások olyan problémák, amelyek már nem hagyhatók figyelmen kívül.

A felszíni vizek védelme tehát nemcsak az élővilág fennmaradása, hanem a saját egészségünk megóvása érdekében is elengedhetetlen.

Forrás: sonline.hu
Indexkép: shutterstock.com