A farokrágás gyakori probléma a sertéstartó gazdaságokban. Megelőzése, megszüntetése érdekében sokszor alkalmazzák a gazdák a rutinszerű farokkurtítást, amely állatjóléti szempontból kifogásolható módszer. Jó tudni, hogy a farokrágás kiváltó okainak megszüntetésével jó eséllyel megelőzhető a farokrágás kialakulása – olvasható a nak.hu cikkében.

sertés

A farokrágásnak többféle oka van – fotó: pixabay.com

A farokrágás többtényezős probléma

A legtöbb sertéstartó találkozott már azzal a helyzettel, hogy az állományában az állatok rágják egymás farkát. A farokrágás általában a stressz jele, amit előidézhet többek között:

  • a nem megfelelő mikroklíma,
  • az ingerszegény környezet,
  • a zsúfoltság,
  • az állatok között kialakuló versengés,
  • a nem megfelelő takarmányozás
  • vagy az állatoknál jelentkező egészségügyi problémák.
A farokrágáson, mint közvetlen következményen túl, a közvetett okozatok is súlyosak lehetnek. Romolhat az állatok egészségi állapota, megnőhet az antibiotikum-felhasználás, a csökkenő termelékenység pedig tetemes gazdasági kárt okoz – írja a nak.hu.


sertés

Ha az állományban észrevesszük a farokrágás kezdeti jeleit – szőrtelen vagy lógó farok, farokcsóválás, nyugtalanság és harapásnyomok –, azonnal reagáljunk – fotó: pixabay.com

A farokkurtítás állatvédelmi szempontból rossz fényt vet a sertéstartásra

Dr. Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő a témával kapcsolatban elmondta: „Természetes, hogy a gazdák megoldást keresnek a problémára. A farokkurtítás rutinszerű alkalmazása azonban állatvédelmi szempontból rossz fényt vet a sertéstartásra, ezért felelős gazdaként mindent meg kell tenni az állatok jólétének növelése, valamint a stresszfaktorok elkerülése érdekében, megelőzve a farokrágás kialakulását. Ehhez mind az Európai Unió, mind pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ajánlásokat, útmutatókat dolgozott ki amelyek a sertések viselkedésének megfigyelésére és a farokrágás okainak kiküszöbölésére helyezi a hangsúlyt.”

Az ajánlások szerint hat kulcsfaktor szempontjából célszerű megvizsgálni a gazdaság működését az állatjóléti felelős, valamint a telepet ellátó szolgáltató állatorvos bevonásával:

  • Környezetgazdagító anyagok
  • Hőkomfort, levegőminőség és fény
  • Egészség és jó kondíció
  • Versengés
  • Étrend
  • A karám környezete és a tisztaság

Ezek mentén megfigyelhetővé válik a sertések általános állapota, viselkedése és környezete. A jó egészségi állapot biztosítása a legmegbízhatóbb módja a farokrágás elkerülésének. A tiszta, lehetőség szerint almozott, nem zsúfolt, megfelelő világítással rendelkező tartási hely, a megfelelő minőségű kiegyensúlyozott étrend és a friss víz szintén alapvető feltételei a sertések jó közérzetének. Fontos az is, hogy az állatok kiélhessék velük született ösztöneiket (turkálás, szaglászás, rágás  és fürkészés), amihez ingergazdag környezetre van szükségük – olvasható a cikkben.

Figyeljünk a jelekre!

Ha az állományban észrevesszük a farokrágás kezdeti jeleit – szőrtelen vagy lógó farok, farokcsóválás, nyugtalanság és harapásnyomok –, azonnal reagáljunk! Mielőbb távolítsuk el a rágást kezdeményező állatot az állományból, valamint kezeljük a sérült egyedeket! Adjunk megfelelő mennyiségű környezetgazdagító anyagokat (pl. kenderkötél, friss fa,  szalma).

Dr. Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő szerint: „A berögzült sertéstartói hagyományok helyett új szemléletre van szükség. A kulcsfaktorok szem előtt tartásával folyamatos odafigyeléssel időben észrevehetjük a problémákat, még mielőtt az állatok között elterjedne a farokrágás. Drasztikus beavatkozás helyett válasszuk a preventív állattartói magatartást!”

nébih

Forrás: Nébih

Arra kérik a sertéstartókat, tájékozódjanak a rutinszerű farokkurtítás megelőzésének lehetőségeiről!

További hasznos információk: https://portal.nebih.gov.hu/farokkurtitas-megelozese