A magyar vadgazdálkodás jogi szabályozása európai viszonylatban is kiemelkedő, de a betartatása egyre nehezebbé válik – figyelmeztetett Jámbor László, a Magyar Országos Vadászkamara elnöke a szervezet új, Tolna vármegyei központjának átadásán. A szakember szerint a kihívások egyre sokrétűbbek: jelenleg legalább hét vadbetegséggel kell egyszerre szembenéznie a szakmának.

Konferencián figyelmeztetnek: súlyos járványok fenyegetnek

Az Állatorvostudományi Egyetem évente megrendezett vadbiológiai és vadegészségügyi konferenciáján idén is a legsürgetőbb problémák kerültek napirendre. Jámbor László szerint a téma kiválasztása nem jelentett gondot: több, egyszerre jelen lévő betegség – köztük az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza – komoly veszélyt jelent a hazai vadállományra.

Afrikai sertéspestis: a legnagyobb fenyegetés

Az ASP az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó járvány. Nem keverendő össze a klasszikus sertéspestissel – a kórokozó akár évtizedekig fennmaradhat az érintett populációkban, és bármikor újra fellángolhat. Bár Magyarországon eddig példamutatóan sikerült kordában tartani a vírust – a Dunántúl ASP-mentes maradt, a Nagyalföld nagy része is mentesítés alá került –, a környező országokból folyamatosan új fertőzések érkezhetnek.

  • Északról Szlovákia felől Nógrád és Pest megye veszélyeztetett.
  • Délen Horvátország felől jelent bizonytalanságot a terjedés.

vadak

Az ASP az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó járvány – fotó: pexels.com

Egyre több vadbetegség: nem csak az ASP a probléma

Az ASP mellett más kórokozók is jelen vannak a hazai vadállományban:

  • Madárinfluenza
  • A kis kérődzők pestise
  • Amerikai mycoplasmosis

Egyes betegségek teljes régiókat érintenek, mások csak lokális problémát okoznak, de mind hozzájárulnak a vadgazdálkodási rendszer terheléséhez.

Járvány – áldás és átok?

A fertőzések hatása paradox módon nem minden esetben negatív: az ASP visszaszorította a túlszaporodott vaddisznóállományt, amely korábban komoly mezőgazdasági és közlekedési problémákat is okozott. Ugyanakkor más fajok, például a dámszarvas, aggasztó ütemben terjednek. Míg két évtizeddel ezelőtt csak a vadászterületek 10%-án fordult elő, ma már 30%-on megtalálható.

Vadak a városban: új kihívás az urbanizáció

A vadon élő állatok egyre gyakrabban tűnnek fel a városokban is. A vaddisznók elhagyott telkeken és gyümölcsösökben találnak menedéket, sőt egyes esetekben etetik is őket. Az ember és vad közötti közelség növeli a fertőzések átterjedésének esélyét, valamint a konfliktusok számát.

Bár a vadgazdálkodás szabályozása példaértékű, a gyakorlati megvalósítás problémás. A hatóságok gyakran túlterheltek, így az ellenőrzés hatékonysága csökken. Jámbor László szerint a jövő útja az, hogy:

  • kevesebb, de célzott szabályozás legyen,
  • a vadászatra jogosultak nagyobb felelősséget kapjanak,
  • a vállalt kötelezettségek szigorúbb betartatása valósuljon meg.

Vadkár – részben már van megoldás

A mezőgazdasági vadkárok csökkentésére már történt előrelépés – az agrárkamarával együttműködve több gyakorlati megoldás is született. Ugyanakkor még számos más kihívás vár megoldásra, például:

  • az állományok dinamikus változása,
  • az emberi településekhez való közelség,
  • a betegségek folyamatos jelenléte.

A következő évek vadgazdálkodási politikájának kulcsa a rugalmas, de felelősségteljes szemlélet lehet. A cél nemcsak a betegségek visszaszorítása, hanem a természetes élőhelyek és az emberi környezet közötti egyensúly megőrzése is.

Forrás: teol.hu
Indexkép: pexels.com