Szeredi Pál történész szerint Augusztus 20-a ünnepét minden egyes rendszer megpróbálta kisajátítani: amikor az 1848-as szabadságharcot követően betiltották, de 1860-ban már voltak olyan ünnepségek augusztus 20-án, amelyek tüntetéssé fajultak. Később a kiegyezést követően vált ismét nemzeti ünneppé.

Az 1930-as években szintén fontos nemzeti ünnep volt, 1945 után viszont kényes, kellemetlen témává vált a független magyarság gondolata. Betiltani nem lehetett, ezért átalakították: az új alkotmányt ezen a napon fogadták el, így az alkotmány ünnepének hirdették meg – mondta Szeredi Pál.

Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is.

Böjte Csaba megszegi a magyarok kenyerét – fotó: Agroinform.hu

Magyarországon ezt az ünnepet a történelmi feljegyzések szerint 1949-ben vezették be állami kezdeményezésre: az új kenyér ünnepével próbálták ellensúlyozni a Szent István nap ünneplését. Az új kenyér ünnepének ekkor már volt történelmi múltja, hiszen Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899-ben rendeletbe foglalta a század végi forrongó agrármozgalmak lecsendesítése, illetve a földesúr és az aratók közötti jó viszony helyreállítása érdekében az aratóünnepek felújítását.

Az államalapítást a magyar nép egyetlen személyhez, I. Istvánhoz köti, aki a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglaló Árpád fejedelem ükunokája volt. 1083-ban ezen a napon avatták szentté Istvánt, ettől kezdődik Augusztus 20. ünnepe. Eladdig augusztus 15-én, István halálának napján tartották. Nagy Lajos egyházi ünneppé tetette, Mária Terézia 1771-ben a nemzeti ünnepek sorába emelte, Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. 1945-től „Alkotány ünnepe”-ként, a kenyér napjaként kezelte a politika, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza eredeti jelentését. Augusztus 20. a búza aratás befejezésének az ünnepe is. Ekkorra vált ismertté a termésmennyiség, hogy kitart-e a kenyér a következő aratásig – ha igen, akkor volt ok az ünneplésre.


Szent István napjához a történelmi eseményeken kívül népi hagyományok is kötődnek:

Népi hagyományok, Szent István napi babonák

  • A régi paraszti világban is igyekeztek a gazdák, hogy "István még a zabot se kapja lábon" és többnyire augusztus 20. -án sütötték meg az első új kenyeret.
  • Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, István-napi ünnepséget tartottak.
  • István-napkor a drávaszögiek szerint a szép idő jó gyümölcstermést jelzett.
  • Tréfásan azt mondták, hogy "ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt", ettől kezdve kevesebb lesz ebből a rovarból.
  • Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert a vízi szellemeket nem szabad megzavarni.
  • Ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák.