A jelenlegi árvízről nem jelenthető ki egyértelműen, hogy teljes egészében a globális felmelegedéshez kapcsolódik, trendekről azonban beszélhetünk: ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is a jövőben – írja a masfelfok.hu.

Havazás helyett esőzés és több árvíz

A globális klímamodell-szimulációk eredményei szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a 21. században. A 2030-as években Skandinávia északi régióiban 70% felett valószínűsíthető a havazás aránya, de az évszázad végére a pesszimista forgatókönyv szerint már nem emelkedik 60% fölé, és Magyarországon is kevesebb lesz a hó a teljes csapadékmennyiséghez viszonyítva.

A decemberi-januári havazás arányában a legnagyobb mértékű, a jelenlegi időszakhoz képest kb. 20%-os csökkenés az északi régiókban valószínűsíthető a pesszimista forgatókönyv esetén. A 2090-es évek végére a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a decemberi és januári csapadék kevesebb mint 5%-a hullik majd hó formájában, tehát rendkívül kicsi lesz az esély a fehér karácsonyra.


A hó hiánya azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz csapadék, hanem hogy az nagyobb valószínűséggel fog eső formájában érkezni. Az pedig, ha a havazást többször esőzés váltja fel a téli hónapokban, tovább erősítheti a globális felmelegedést!

A hó hiánya minden valószínűség szerint a növényzetre is hatással lesz, és ezáltal a mezőgazdasági terméshozamokra is.

A hónak víztároló szerepe is van: ha kevesebb a hó, akkor az olvadási folyamat során kevesebb lesz a víz is, ami így az árvizek előfordulásának idejét is módosíthatja.

A havazások alakulását elsősorban két tényező befolyásolja: az azok számát csökkentő téli felmelegedés és a téli csapadék várható növekedése. A havazások e két ellenkező hatás eredőjeként fognak változni, és valószínűleg a melegedés erőteljesebben fog hatni, de a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra továbbra is számítani kell.

Télen a csapadék egy része hó formájában hullik, amely felhalmozódik, és ezért csak később, az olvadáskor válik a lefolyás részévé, ezért ezekben a hónapokban alacsonyabb a napi középvízhozam.

A hőmérséklet-növekedés következtében a havazás arányaiban csökkenni fog, ebből adódóan a hó felhalmozódása és a hóban tárolt vízkészlet is kevesebb lesz, amely a tavaszi áradások csökkenését idézheti elő.

árvíz

Ha kevesebb a hó, akkor az olvadási folyamat során kevesebb lesz a víz is, ami így az árvizek előfordulásának idejét is módosíthatja – fotó: Pixabay

A kibocsátáscsökkentési célok, a párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos küszöbérték, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja stb. befolyásolják azt, hogy mennyi árvizes időszak lesz és mikor, vagy például hogy mennyi hőhullámos nap lesz és milyen intenzitással.

Márpedig a világ továbbra is a 2 Celsius-fokot meghaladó globális felmelegedés felé tart a század végéig az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Vagyis bőven van még tennivaló!