Az őszi időszakban sokkal nagyobb számban jelennek meg a varjak, mint az év többi szakában. De vajon örüljünk, vagy inkább bosszankodjunk a jelenlétüktől? Hasznosak, vagy inkább ártalmasak, és vajon van közül az énekes madarak eltűnéséhez?

Nagyon sok tévhit kering ezekről a madarakról, ráadásul emiatt sokan elűzik őket, tartanak tőlük. Azonban fontos, hogy megtudjuk róluk az igazságot!

Miért van kevesebb énekes madár?

Habár sokan úgy vélik, hogy a varjúfélék megjelenésével tűnnek el az énekes madarak az őszi időszakokban, Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint ez egyáltalán nem így van. A varjak nem űzik el az énekes madarakat, sőt, a varjúfélék nagy számban történő megjelenése rendkívül hasznos a mezőgazdaság számára.

vetési varjú ágon

A varjú nagyon sok kártevőt pusztít el. Fotó: Pixabay

Az, hogy az énekes madarak száma csökkenni látszik az őszi időszakban nincs ok-okozati összefüggésben a varjak megjelenésével. A fekete színű vetési varjú ráadásul nem is a lakott területeken jelenik meg, és habár gyakran találkozhatunk a dolmányos varjúval, ő sem tehet róla, ha kevesebb ilyenkor az énekes madár.

Annak, hogy néha érzékeljük, kevesebb körülöttünk az énekes madár, két oka is van. Egyrészt ezek a madarak bokorlakók, és sajnos az utóbbi aszályos időszak miatt nagyon nagy mértékben csökkent le az élőhelyük száma. Mivel egyre kevesebb a lakott területeken belül a zöld felület, így lassan kiszorulnak innen.


A másik ok pedig, hogy az év két szakában valóban kevesebb énekes madarat észlelhetünk, de ennek oka is teljesen független a varjaktól. Augusztus második felében, amikor véget ér a költési szezon, sokkal csendesebbek a madarak, így nehezebben vesszük észre őket. A másik szezon, amikor eltűnnek az énekes madarak, az év első két hónapja, mert a kedvező időjárás miatt az északról érkező madarak jóval később indulnak vissza, mint korábban. De szerencsére a bokorlakó énekes madarak száma nem csökken, hanem inkább emelkedik.

Ismerd meg a vetési varjút

A vetési varjút veszélyeztetettsége és a hirtelen állománycsökkenése miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a kék vércsével együtt,  2009-ben az év madarává választotta.

A vetési varjú nagysága 45 cm körüli, szárnyfesztávolsága 81–99 cm, tömege 300–340 g. A vetési varjú színe koromfekete. A talajt 3-5 cm mélységig képesek átkutatni a férgek után. A vetési varjú nagy csapatokban portyázik, melyekhez hollók és csókák is gyakorta csatlakoznak.

A Magyarországon telelő varjak ősszel és télen nagy, akár több százezer egyedből álló csapatokba is verődhetnek. Alvóhelyüket a sötétség beállta előtt 1-1,5 órával korábban közelítik meg. A vetési varjak általában 7,5 évig élnek. Nagyon intelligens madarak, és a papagájokhoz hasonlóan arra is képesek, hogy hangokat utánozzanak. Hazánk városaiba sok varjú csak vendégként érkezik meg a téli időszakra, októberben.

Facsoportok, ligetek fáin vékony ágakból, gallyakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészekbe rakja le a varjú 4-5 tojását. A fiókák két-három hét után repülnek ki a fészekből. Elhagyott fészkében előszeretettel költenek más madárfajok is, így a vetési varjak óriási szerepet töltenek be e fajok védelmében.

A Természetvédelmi Világszövetség által közzétett Vörös lista alapján a vetési varjú globálisan a nem veszélyeztetett fajok közé tartozik. Főleg a mezőgazdasági területek beépítése, eltűnése jelent veszélyt a madárfajra nézve.

A varjak védelmében

Habár sokan tartanak a varjaktól, erre igazán semmi okunk nincs. Sőt, a varjúfélék az agrár gazdálkodók fontos segítői, hiszen a talajról táplálkoznak, így nagyon sok kártevőt, rovart és kisrágcsálót fogyasztanak el. Ezen kívül nagy segítséget jelentene abban is, hogy fészket építenek azoknak a madaraknak, amelyek nem képesek erre, így segítve többek között a vörös vércsét és az erdei fülesbaglyot, amelyek a legfontosabb mezei pocok fogyasztók közé tartoznak.

vetési varjú

A varjak elhagyott fészkeiben sok olyan madár tud fészkelni, amelyik szintén rengeteg kártevőt pusztít el. Fotó: Pixabay

Mivel a varjú elsősorban rovar- és egérfogyasztó, másodsorban növényevő, hasznos is, de káros is. Emiatt folyamatos a vita a gazdálkodók között, azonban ennek az az oka, hogy míg a károkozás könnyen szemmel látható, addig a varjú hasznos munkája csak gondos megfigyelés árán ismerhető fel. Pedig a vetési vajú munkája pótolhatatlan és nélkülözhetetlen, hiszen hathatós pusztítója a mezőgazdaságra legveszélyesebb rovaroknak.

A vetési varjú fáradhatatlanul kutatja fel ezeket a kártevőket, így nagy mértékben pusztítja el a drótférgeket, a cserebogárpajort vagy éppen a répabogár álcáját. Sőt, képes kiszedni a földből a bagolypillehernyót, a lótetűt, a gabonafutrinkát, a mezei és fekete tücsköt, a sáskát és számos más kártevő rovart.

Ez a rovarirtó munka pedig nagyon hasznos, és erről már számos hazai és külföldi bizonyíték is rendelkezésre áll. Ahol ugyanis a vetési varjak állandóan megtelepedtek, ott fokozatosan gyérült a gyökereken rágódó mezei rovarok száma. Ahol viszont kiirtották a varjakat, ott az említett rovarok nagy mértékben szaporodtak el. Észak-Németország homokterületein például, ahol a varjakat kiirtották, hatalmas mértékben szaporodtak el a cserebogarak.

Azonban el kell ismerni azt is, hogy amennyiben a vetési varjú nem talál kellő mennyiségű táplálékot, úgy növényevő lévén, kárt tehet a csírázó vagy frissen vetett magvakban is. Ez leginkább az  őrizetlen vetésekben mutatkozik meg. Azonban a drótféreg is rengeteg kárt tud okozni, amelynek nagy rajongója és pusztítója a vetési varjú. Így a rovaroktól megtámadott területeket seregesen járják be a varjak, amely munka igazán hasznos a gazdák számára.

Úgy tudjuk a leghatásosabban megvédeni a vetést a varjútól, ha a vetőmagokat a megengedett legnagyobb mélységre juttatjuk, és ha az őszi vetést minél korábban befejezzük. Amikor pedig úgy véljük, hogy el kell pusztítani a varjakat, gondoljunk csak bele, hogy a túlzásba vitt védekezéssel mekkora kárt okozhatunk, amikor majd a varjak hiányában el fognak szaporodni a kártevők.