Hitchcock is megmondta: a Vérvarjú létezik, és pesti óvodásokat támad

Mitől lesz vérszomjas a madár

De ha nem a fiókáit védte a varjú, akkor miért támadta meg a gyerekeket? Lehetséges, hogy a madarat eredetileg egy ember nevelte fel. Alfred Hitchcock Madarak című kultikus horrorfilmjében is ilyen betanított madarakkal dolgozott a stáb és tudható, hogy a városokban ma is gyakran visznek haza hobbiból dolmányos varjakat az emberek. Ezek a madarak elképesztően intelligensek és játékosak, noha néha éppen ez okoz bajt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idejekorán felhívta a figyelmet a hasonló esetek előfordulásának lehetőségére, ahogy írták: Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az útra. Az elsősorban Budapesten előforduló "madártámadások" elkövetői szinte mindig dolmányos varjak.

"Az, hogy ezekre az esetekre főleg májusban kerül sor, egyben a viselkedés magyarázatát is megadja, lakott területen ugyanis elsősorban a dolmányos varjak májusi fiókareptetésekor számíthatunk esetleg félelmet keltő madártámadásra."

A szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik. Hiperérzékeny párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét. Ezekből az esetekből születnek aztán a "megmagyarázhatatlan" madártámadásokról beszámoló hírek. Hasonló viselkedés este és éjszaka macskabaglyok kapcsán is előfordulhat.

Az elsősorban Budapesten előforduló "madártámadások" elkövetői szinte mindig dolmányos varjak. Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/Orbán Zoltán

Ember nevelte veszedelem

Varjúfélék esetében külön problémát jelent a kézzel felnevelt, emberhez szokott fiókák elengedése vagy elszökése. Mivel e madarak számára az ember táplálékot biztosító etetőforrást jelent, a kirepült fiókák természetes viselkedésének megfelelően erőszakosan kérik, kunyerálják az élelmet. A madarat eredetileg felnevelők számára ez megszokott viselkedés, de egy elszökött, elengedett madár bármely járókelő fejére, vállára szállva, közben hangosan károgva követelheti az élelmet, amit az átlagember madártámadásnak vélhet.

Sajnos ezek a szuperintelligens madarak gyorsan rájöhetnek arra is, hogy milyen jól lehet pusztán szórakozásból kergetni, ijesztgetni az ilyenkor menekülő embereket, ami már rendkívül veszélyes, akár súlyos, végzetes közúti és eleséses baleseteket okozhat.

"Ezért is különösen fontos, hogy varjúféle fiókáját állatkerten, szakértő személyzeten kívül senki ne neveljen!"

A Népszava írta meg először, hogy egy XV. kerületi óvodába mentőket kellett hívni varjútámadás miatt, és a kiérkező személyzetnek hat gyereket és egy felnőttet kellett ellátniuk. A 24.hu megszólaltatta Orbán Zoltánt, az MME szóvivőjét is, aki elmondta, hogy valószínűleg nem fiókavédelemről volt szó, hanem emberek által nevelt, agresszív vérvarjú (sz)állhat a támadások mögött.

A „vérvarjú" inkább hátulról támad, a fejet és a nyaktájékot támadja szórakozásból, hogy lehetőleg halálra rémüljön az áldozata. Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/Orbán Zoltán

Mit tehetünk, ha támad a Vérvarjú?

Az MME szakemberének tanácsa szerint  támadó madarak esetében hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál: forduljunk szembe az állattal (ne fussunk el), karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek, és kiabálni sem haszontalan. Ha hattyú támad ránk például a Balatonban, fröcsköljük le a madara(ka)t vízzel. Kisebb madarak esetében elég, ha a kezünkkel elhessentő mozdulatot teszünk feléjük.

"A rámenősebb varjak, szarkák, sirályok esetében nyugodtan használjuk a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt."

Az állatkerti gondozók főképp cirokseprűt alkalmaznak, amivel távol tudják maguktól tartani a csőröket és karmokat, illetve le is tudják szorítani a madarat. Segíthetünk azokon az embertársainkon is, akik nem boldogulnak a támadó madarakkal.

Vér vagy fiókás?

Orbán Zoltán ezt is könnyedén megfejti: mivel a fiókás madár inkább szemből támad, jól látható módon, megadva a menekülés lehetőségét, és főképp a dominánsabb férfiemberekre megy, mondhatni igazi alfa-szelektor, vagyis az elsődleges veszélyforrásokat igyekszik kiiktatni. A „vérvarjú” viszont inkább hátulról támad, a fejet és a nyaktájékot támadja szórakozásból, hogy lehetőleg halálra rémüljön az áldozata. Ugyanakkor inkább a kisgyerekekre, nőkre, idősekre támad.

(Forrás: 24.hu, MME)