Ma kiderül, milyen lesz az idő és a jövő évi termés

December 13-án ünnepeljük Szent Lúcia, vagyis Luca-napját. Lúcia védőszentje a szembetegségben szenvedőknek és vakoknak, a bűnbánó utcanőknek, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozóknak, mint például a földműveseknek és varrónőknek. Ezen a napon számtalan babona és megfigyelés él, melyek közül néhányat érdemes észben tartani. Vegyük is őket sorra.

Szent Lúcia legendája

Lúcia előkelő, siracusai családból származott. Amikor édesanyja súlyos beteg lett, elzarándokolt vele Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulásért fohászkodjanak. Édesanyja gyógyulása után Lúcia álmában megjelent Szent Ágota, aki elmondta neki, hogy saját hitével is meg tudta volna gyógyítani édesanyját, és megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként Isten nagy dicsőségben fogja részesíteni Siracusa városát.

Anyja ígéretet tett neki, hogy nem fogják férjhez adni, és a hozománya fölött tetszése szerint rendelkezhet, így ő azt szétosztotta a szegények között. Vőlegénye, amikor ráébredt, hogy nem lesz az övé a hozomány, feladta a lányt, akit a kereszténység vádja miatt megöltek.

Nem csak hazánkban emlékezünk rá. Németországban kedvelt szent, és északon is koszorúval és gyertyával köszöntik. Svédországban Nobel Alfréd halála évfordulóján, a Nobel-ünnepségek zárónapján, december 13-án reggel, gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat.

Luca-napi hagyományok

A Luca-nap mindig nagyon különlegesnek számított, hiszen a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja. Ezen a napon tilos volt fonni, sütni vagy éppen mosni, de kölcsön sem kérhettek semmit, mert az akár a boszorkányok kezébe is kerülhetett. Hazánkban Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és az egyikbe egy pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, annak bizony szerencséje lesz.

A lucapogácsába érmét rejtettek. Fotó: Pixabay

Luca-naptár

A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik fontos eleme. Eszerint a napi időjárás megmutatja, milyen idő várható januárban, a Luca másnapján megfigyelt időjárás pedig előrejelzi, milyen időre számíthatunk februárban. A sornak pedig nincs vége, hiszen egészen karácsonyig figyelni kell a napokat, amelyek megmutatják, hogy milyen idő lesz a következő évben. Tavaly mi is megpróbálkoztunk a Luca-naptár készítéssel, sőt Luca-búzát is ültettünk.

Ezen a napon szoktak hagymából is jósolni. Eszerint egy fej hagymát tizenkét szeletre vágnak, és a szeleteket megsózzák. A hagyomány szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyik hagymaszelet bevizesedik.

Luca-búza

A Luca-búza a jövő évi termést jósolta meg. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, melyek karácsonyra zöldültek ki. Ha bőségesen zöldeltek, jó termés volt várható. Később pedig ezzel a búzával díszítették fel a templomokban az adventi oltárt.

Az Agroinform szakírójának, Lepres Lucának a Luca-búzája

Lucázás

A lucázás vagy kotyolás során a fiúgyermekek házról-házra jártak, leginkább a Nyugat- és Dél-Dunántúlon. A fiúk csapatokba verődve indultak el már kora hajnalban, és bekopogtattak a házakba. Ha beengedték őket, ráültek egy tuskóra vagy egy szalmabálára és énekelni kezdtek.

Luca-tök

Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a Halloween tökhöz hasonlító, világító Luca-tök készítése. Luca-napján szemeket, orrot és mosolygó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, kitették az ablakba, majd sötétedéskor gyertyát gyújtottak benne, és ezzel ijesztgették az arra járókat.

Luca-széke

Azonban az összes hagyomány közül a legismertebb talán a Luca-széke. A széket Luca-napján kezdték el faragni, de úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet végezhettek el rajta.Ezért szól úgy a mondás, hogy lassan készül, mint Luca-széke. Viszont karácsony szentestéjére készen kellett lennie. A széket magukkal vitték az éjféli misére, és arra álva meglátták, kik a boszorkányok.

Pereszlényben a lucaszék kilencféle fából készült, kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser- és rózsafából. Szöget nem lehetett beleverni, ezért az ékeket bükkfából faragták. Az éjféli mise után nyomban el kellett égetni, mert különben elverik a tulajdonosát a boszorkányok.

Luca-napi hiedelmek

A hagyományok szerint Luca kétféle lehet, jóságos és boszorkányos. Ezért ezen a napon sok mindent jósoltak meg. Sort kerítettek a termékenység varázslására, házasság-, halál- és időjóslásra, és bizonyos női munkák tiltására. A nap első látogatójából a várható állatszaporulatot jósolták, hiszen ha Luca reggelén férfi lépett a házba, a szaporulat bika lett, ha pedig nőlátogató érkezett, üszőre számíthattak.

Luca napját gonoszjáró napnak is tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Az állatok fejét például fokhagymával dörzsölték be, míg az istálló és az ólak ajtajára keresztet rajzoltak.  Hamut szórtak a kapuk elé, hogy lássák benne a boszorkány nyomait, és lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy a szagával elriasszák a gonosz szellemeket. Annyira elővigyázatosak voltak, hogy még a seprűket is elzárták, nehogy azon közlekedhessenek a boszorkányok.

Szerelmi jóslásokba is bonyolódtak aznap. A lányok gombócokat készítettek és mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször feljött a víz felszínére, az abban talált nevű lett a férjük. Ha több lány is volt a családban, a lányok nevét tették a gombócokba, és amelyik először feljött a víz felszínére, az a lány ment először férjhez. Azonban voltak kevésbé kedves szokások is Luca-napján. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol a szekereket szedték darabokra, és ilyenkor a gazda mosolya nem igazán volt őszinte.

Ezen a napon sort kerítettek a tyúkok termékenységvarázslására. Úgy tartották, ha Luca-napján fonnának vagy varrnának a nők, akkor bevarrnák a tyúkok fenekét, így nem jutnának tojáshoz. A tyúkokat viszont pogácsával motiválták, hogy minél többet tojjanak. Tollat fosztottak ezen a napon, szintén azért, hogy a tyúkok könnyen tojjanak.

Tápióságon azért nem mostak ezen a napon, mert attól féltek, hogy aki ezt megszegi, kővé válik. Az Ipoly menti falvakban pedig azért nem sütöttek kenyeret, mert „Luca ráüt a lapátra oszt összenyomta a kenyeret."

Luca-napján kezdték fonni a lucasugarat, ami egy ostor volt. Várkonyban azt tartották, ezzel könnyen lehet kezelni az igavonó állatokat.  A Drávaszögben úgy tartották, hogy a Luca-székhez hasonlóan meg lehet tudni úgy is, hogy ki a boszorkány, ha lucainget készítenek. Ezt Luca-naptól karácsonyig kellett elkészíteni, és aki felvette, az éjféli misén meglátta, ki a boszorkány.

A gombócba rejtett papírok elárulták a jövendőbeli nevét. Fotó: Pixabay

A kölcsönadást is tiltották ezen a napon, nehogy a kölcsönadott tárgy egy boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra. Jánoshidán általános hiedelem szerint Luca napján kísértet járt, ezt nevezik lucadisznónak. A rossz gyerekeket is azzal fenyegették, hogy elviszi őket a lucadisznó. Rontásra is alkalmas volt a nap, hiszen ha valaki a másik tehenétől el akarta venni a tejhasznot, akkor éjjel titokban megfejte a szomszéd tehenét, és a keresztútra vitte a tejet.

Nem csak szerencsét hozott a Luca-pogácsa, hiszen ha tollat sütöttek bele, akinek a tolla megégett, annak közel volt a halála. Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak a lányok, és ahonnan kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallottak, úgy gondolták, abból az irányból kell várniuk a kérőjüket. Lucakor is tettek gallyakat a vízbe, és ha karácsonyra kizöldült az egyik, akkor a lány hamarosan férjez ment. Az ágat magukkal vitték az éjféli misére, és titokban megérintették azt a legényt, akit magukhoz akartak kötni.