Október 21-e, vagyis Orsolya napja mindig is különleges napnak számított már őseink életében is, hiszen úgy vélték, ezen a napon lehet megfigyelni, hogy milyen időjárás várható a télen, leginkább is a karácsony előtti időszakban. Ha ugyanis Orsolya napján szép az idő, akkor a megfigyelések szerint karácsonyig kellemes telünk lesz.

Orsolya napi hagyományok

De Orsolya nem csupán az időjárásra adott választ. Orsolya nap a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen. De az ősz legjelentősebb eseményének, a szüretnek az ünnepét is Orsolya napján tartották.

traktor hóban

Orsolya napon megtudhatjuk, milyen időjárás várható karácsonyig. Fotó: Pixabay

Úgy vélték, a káposztát jobb minél tovább, az első kisebb fagyokig kint tartani a földeken, így általában ezen a napon gyűjtötték be. A takács és a szabó céhek is előszeretettel választották Orsolyát patrónájuknak. A hajdúböszörményi pásztorok is úgy tartották, hogyha Orsolya napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

Az időjárás előrejelzés története

Az időjárás első lejegyzett megfigyelései Mezopotámia ókori kultúráiból származnak. Ekkor még leginkább csak azokat a szélsőséges időjárási eseményeket örökítették meg, amelyek jelentősen befolyásolták a termést. Maga a meteorológia kifejezés Arisztotelész Meteorológia című művéből származik. Habár manapság ezt a kifejezést a légköri tudományokra, illetve azok egyik alágára használják, Arisztotelész értelmezésében ebbe még beletartozott a geológia is.

A középkori lejegyzések is igen sok szélsőséges időjárási eseményről számoltak be, de a reneszánsztól kezdve áll rendelkezésünkre igazán sok időjárással kapcsolatos információ.

Nagy előrelépés volt, amikor Galileo Galilei épített egy termoszkópot, amely ugyan még nem mérte számszerűen a hőmérsékletet, de bemutatta annak lehetőségét. Egyezményes mértékegység híján azonban a 18. századig, Daniel Gabriel Fahrenheit és Anders Celsius munkájáig, akadtak kisebb félreértések.

Evangelista Torricelli, Galilei kortársa és segédje 1643-ban készítette el az első, ember által előidézett hosszantartó vákuumot, majd a folyamat során az első barométert is. 1648-ban Blaise Pascal rájött, hogy a légnyomás a tengerszinttől felemelkedve csökken, vagyis a légkör felett vákuum van, 1667-ben pedig Robert Hooke elkészítette az első szélmérőt, 1742-ben pedig Anders Celsius elkészítette a híres hőmérőbeosztást.

1780-ban építette meg Horace de Saussure az első hygrometert a páratartalom mérésére. Az időjárási megfigyelések összefoglalását még mindig akadályozta, hogy egyes időjárási sajátosságokat nehezen tudtak leírni, így erre kiváló megoldást jelentett, amikor Luke Howard és Francis Beaufort bemutatta a felhők osztályozásáról és a szelek sebességének osztályozásáról készített rendszerét, majd a távíró feltalálásának segítségével már azonnal továbbítani tudták a különböző időjárási információkat.

A 20. század elején a légköri dinamika megismerésének előrehaladtával vált lehetővé a modern numerikus időjárás előrejelzés. Az 1950-es évek elején pedig lehetségessé váltak a számítógépes számítások és kísérletek.

hőmérő

Az időjárás nagyban befolyásolja a mezőgazdasági munkákat is. Fotó: Pixabay

Az 1960-as években találta fel Edward Lorenz a káoszelmélet alapját, amely fejlődés lehetővé tette a jelentősebb előrejelző központokban készített jelenlegi globális időjárás előrejelzést, amely már az időjárás bizonytalanságát is képes volt figyelembe venni..

Időjárás előrejelzés manapság

Napjainkban már nem feltétlenül kell csupán a hagyományokra és a megfigyelésekre hagyatkoznunk, hiszen szerencsére már rendelkezésünkre állnak a meteorológiai előrejelzések, amelyek alapján akár a mezőgazdasági munkákat is előre meg tudjuk tervezni.

A TIROS-1 időjárás előrejelző műhold 1960-as fellövése jelentette annak a korszaknak a kezdetét, amikor az időjárási adatok már pillanatok alatt el tudnak jutni a világ bármely pontjára. Az időjárási műholdak a megfigyelőműholdakkal együtt nélkülözhetetlen eszközévé váltak a kiterjedt jelenségek tanulmányozásának.

De a múltbéli események és megfigyelések a mai napig nagyon hasznosak, hiszen manapság is fejlesztik azokat az éghajlati modelleket, amelyek összeegyeztethetők a régebbi időjárás előrejelző rendszerekkel. Ezekkel az éghajlati modellekkel szokták a hosszantartó éghajlatváltozásokat vizsgálni; mint például, hogy hogyan hat az emberi környezetszennyezés az üvegházhatásra.

A mezőgazdasági munkákhoz elengedhetetlen, hogy tudjuk, milyen időjárás várható. Az Agroinform Időjárás rovatában számos hőmérséklet és napsütés térképet, csapadék és szél térképet, radar és műhold felvételeket, továbbá 24 órás, 5 és 30 napos időjárás előrejelzéseket olvashatsz.