Az elmúlt évben több olyan előadás hangzott el a halászati konferenciákon, amelyben az előadó a magyar halászat legújabb kihívásaira kereste a választ. A magyar halászati ágazat nehézségekkel küzd az uniós és a nemzeti források felhasználásában, ami elsősorban az alacsony jövedelemtermelő képesség és az önerő hiányából adódik – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
A halászati ágazat fenntartható vízgazdálkodási, természetvédelmi, környezetvédelmi, ökonómiai és nem utolsósorban össztársadalmi szempontból egyaránt – fotó: pixabay.com
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) alelnöke, a Biharugrai Halgazdaság Kft. ügyvezetője Puskás Nándor nemrég előadásaiban – egy gödöllői szakmai tanácskozáson, és a nemzetközi VI. Carp Konferencián, Szarvason – arról beszélt, hogy mind idehaza, mind az Európai Unióban sokkal jelentősebb mértékben kellene elismerni az akvakultúra termelésen túlmutató értékeit.
Az alelnök a saját tapasztalatai alapján elmondta, hogy a mindennapok során sokféle hátránnyal kell megküzdeniük a magyar tógazdasági haltermelőknek.
"Az előadásaim négy alapvető pontra, deklarációra épültek. Az egyik legfontosabb mondanivalóm az, hogy ha komplex módon vizsgáljuk meg a fenntarthatóság kritériumrendszerét – és ezt szerintem csakis ágazat specifikusan, komplex módon kell értelmezni –, akkor az állapítható meg, hogy ez az ágazat fenntartható vízgazdálkodási, természetvédelmi, környezetvédelmi, ökonómiai és nem utolsósorban össztársadalmi szempontból egyaránt" – fogalmazott.
Hozzátette: "Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az ágazatunk megfelel az unió által kívánatosnak tartott fenntarthatósági szempontoknak, és a körforgásos gazdálkodás kritériumrendszerének is. Ennek kapcsán azt is kijelenthetjük, hogy a tógazdasági haltermelés ilyeténképpen ökológiai szemléletben előállított termékei öko-termékek, függetlenül attól, hogy konkrétan megkapja-e a bio minősítést vagy nem.
A fenntarthatósági szempontok közül kiemelendő az is, hogy a természeti erőforrásokat nem éli fel az ágazat, hanem folyamatosan fenntartja, megújítja, mi több fejleszti, s ezáltal magas ökológiai értéket tart fenn."
"Mélyen egyetértek ezzel a deklarációval. De külön hangsúlyoznám még a körforgásos gazdálkodás meglétét az ágazatban, mert az unióban is egyre inkább ennek megvalósítására ösztönzik az agrárágazat szereplőit is. Ide soroljuk a megújulóenergia-felhasználás arányainak a növelését, a csomagolóanyagok újrahasznosítását, a szerveshulladék-anyagok újrafelhasználását, a termelés öko-lábnyomának csökkentését stb."
"Ágazatunk viszonylag kevés energiát használ fel, ráadásul minden feltétel adott ahhoz, hogy a villamos energiát megújuló energiaforrásokból érjük el. Ha megvizsgáljuk a tógazdaságok input-output szerkezetét, világosan látszik az extenzív termelést folytató ágazat körforgásos mivolta.
A szántóföldi növénytermesztés végtermékét, a gabonaféléket, kukoricát használjuk az állatállományunk etetésére, az állattartásból származó szerves trágyát használjuk a tápanyag pótlásához. Az általunk hasznosított víz is rendkívül sokrétűen gazdagítja környezetünket, hiszen javítjuk a mikroklímaviszonyokat, a talajvíz utánpótlását elősegítjük, a belvíz- és az aszálykárok enyhítésében, összességében a hektikus vízviszonyok kiegyenlítésében nagyon komoly szerepet töltünk be" – részletezte a tógazdasági munka folyamatait.
_fill_540x300_0.jpg)
