Mindezt Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár mondta, akivel a PREGA Science-en beszélgettünk. A Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Tudományos Konferenciát már másodszor rendezte meg az Agroinform.hu – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Agrármarketing Centrummal együttműködve –, ezúttal is a PREGA Konferencia és Kiállítás előtti napon.
Ahogy a PREGA Science Konferencián elmondott beszédemben kifejtettem, a precíziós gazdálkodás Magyarországon is egyre inkább megkerülhetetlenné válik. A technológia ugyanis egyszerre teszi lehetővé a takarékosabb inputanyag-felhasználást és szolgáltat rendkívül sok termelésre vonatkozó adatot, amelyek alapján egyre megalapozottabb döntéseket tudnak hozni a gazdálkodók. Ahhoz, hogy ez az innovatív és – legalábbis a hazai gyakorlatban – új technológia minél szélesebb körben elterjedjen, nagyon erős tudományos háttérre is szükség van. E nélkül nagyon nehéz lenne a hazai viszonyokhoz adaptálni ezeket az eljárásokat.
Tehát nélkülözhetetlen, hogy a hazai tudományos-szakmai közösség „behúzza” a nemzetközi színtéren már rendelkezésre álló tudást, lefordítsa azt a hazai viszonyokra, a hazai gazdálkodók nyelvére. Ezért is fontos a PREGA Science, mert ennek keretében a tudományos közösséggel is mód van aktívan foglalkoznunk, keresni a velük való együttműködés, a közös munka lehetőségét.
Nagyon sok konferencián ott látom, és nemcsak előadóként, hanem dolga elvégzése után figyelő résztvevőként is. Ez nem tipikus, belső igény?
A szakmai közösségek, a tudományos közélet résztvevői igényt tartanak arra, hogy a mindenkori agrárpolitika képviselői élénk és folyamatos szakmai kapcsolatot tartsanak velük. Úgy gondolom, hogy ebben nekem feladatom van, és igyekszem is ennek eleget tenni. A szakmai közösség kormányzati programokat szeretne látni, amelyek segítik az általuk is fontosnak tartott területek fejlődését.
Feldman Zsolt: "Ahhoz, hogy az új technológia minél szélesebb körben elterjedjen, nagyon erős tudományos háttérre is szükség van." – fotó: Agroinform.hu
Mit tudnak nekik kínálni?
Pont ilyen a hamarosan elkészülő – már a véglegesítése történik – Digitális Agrár Stratégia, amelyben remélhetőleg mind több szakmabeli talál a saját területére vonatkozó előremutató javaslatokat. Az elmúlt években nagyon sokszor volt napirenden a hazai agárkutatás és -felsőoktatás helyzete is, az innen kikerülő hallgatók tudásszintje, az ismeretanyaguk gyakorlati alkalmazhatósága. Nemcsak azért lett ez téma, mert kevesebb a képzett munkaerő, hanem mert a vállalkozások, a gazdálkodók is érzékelik, hogy e háttér nélkül már egyre nehezebb boldogulni. A Digitális Jólét Program – amelynek része a Digitális Agrár Stratégia is – érinti ezeket a kérdéseket is, a teljes oktatási, kutatási-fejlesztési rendszert. Olyan összefüggő program, amely digitális platformra kívánja helyezni nemcsak a mezőgazdaságot, hanem egész Magyarországot.
Az elkészülő program és a valóság milyen távolságra van egymástól?
A stratégia reflektál a valóság aktuális problémáira. Azt gondoljuk, hogy a legnagyobb gond az ismeretek, az információ hiánya. A mezőgazdaságban nagyjából 200 ezer főállású gazdálkodó működik, és csak kis hányaduk használja a precíziós technológiát és technikát. Ráadásul valószínűleg közülük sem mindenki van annak a tudásnak a birtokában, amelynek révén ki tudná hozni belőle a maximumot a gazdálkodása során.
Becslése szerint az említett 200 ezer gazdálkodó közül hányan alkalmazzák a precíziós technológiát?
Néhány ezerre tehető a számuk. Közös felelősségünk, hogy valamennyien, beleértve az őket kiszolgáló szereplőket is – legyenek azok technológiát, eszközöket értékesítő cégek, szaktanácsadással foglalkozó szervezetek –, fel tudjuk mutatni számukra a precíziós gazdálkodás előnyeit. Érthetően, befogadhatóan, olyan adatokkal, amelyeket a saját gazdaságára vonatkoztatva tudnak értelmezni. Épp ezért a kompetencia- és tudásfejlesztés a legfontosabb, hogy a gazdálkodóknak konkrét gyakorlati ismeretei legyenek arról, miért érdemes megvenni és használni a precíziós technikát, ez az alapja az egésznek.
"A mezőgazdaságban nagyjából 200 ezer főállású gazdálkodó működik, és csak kis hányaduk használja a precíziós technológiát és technikát." – fotó: Agroinform.hu
Vannak-e erre konkrét programok?
Az alap a Digitális Agrár Stratégia, ebből fog kiágazni minden. Emellett hadd említsem meg a 2020 utáni Közös Agrárpolitikát (KAP) is. Azzal számolunk, hogy a precíziós gazdálkodás ebben is meg fog jelenni valamilyen formában. Magyarország fontos törekvése, hogy az európai uniós agrártámogatások révén érkező forrástranszfer egy részét a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás szélesebb körű elterjesztése érdekében tudjuk felhasználni.
Hogy erre konkrétan milyen ösztönzők lesznek majd, arról még korai beszélni, de mi magunk mindent megteszünk ennek érdekében. Természetesen olyan megoldásokat szorgalmazunk, amelyek a kis- és közepes gazdálkodók által is alkalmazhatók, és segítik a versenyképességüket. Nem szeretnénk, ha a technológia nemhogy csökkentené, hanem növelné a versenyképességbeli különbségeket, akár európai, akár hazai szinten.
A Magyarországi Precíziós Gazdálkodási alakuló ülésen is ott volt. Mit jelent ez az együttműködés a Földművelésügyi Minisztérium szempontjából, és fordítva?
Személyemen keresztül – hiszen én is egyesületi tag vagyok – a közös munka már megkezdődött. Nem véletlen, hogy a PREGA Konferencián írja alá Fazekas Sándor miniszter az erről szóló együttműködési stratégiai megállapodást. Az egyesület olyan szakmai közösség, amely sokféle – a gazdálkodóktól kezdve az integrátor- és gépforgalmazó cégeken át az egyetem oktatókig, kutatókig elkötelezett embert tömörít. A cél, hogy a precíziós gazdálkodást minél szélesebb körben népszerűsítsük.
Olyan lehetőségeket is látunk – az egyesület és kormányzat részéről egyaránt – a precíziós gazdálkodásban, amely nemcsak a gazdálkodónak hoz hasznot, hanem közhasznot is jelent. Például a környezet kímélését, vagy pedig egyszerűen csak a jobb jövedelmezőség általi stabilabb megélhetést.
Úttörő szerepet játszhat az egyesület az információk közvetítésében, a motivációk erősítésében, és olyan szakmai segítségnyújtásba is kész bekapcsolódni, mint például a közép- vagy felsőoktatási képzések. Hiszen minden vállalkozás abban érdekelt, hogy a 21. századi feladatoknak megfelelő tudású szakemberek kerüljenek ki az iskolapadokból. Az egyesület a kormányzat számára pedig olyan szakmai platformot tud teremteni, amelynek révén a magyar agráriumban meglévő tudást akár a napi operatív munkába, akár a stratégiai gondolkodásba be tudjuk vonni.
Mi lenne az az első lépés, amely közelebb vinne ahhoz, hogy ne csak néhány ezer ember használja, értse ezt a technológiát?
Ahogy már említettem, a legfontosabbnak az ezzel kapcsolatos ismeretátadást és tudásfejlesztést tartjuk. Szeretnénk most az első körben – reményeink szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Szent István Egyetemmel és az Agrárinformatikai Klaszterrel – olyan tananyag-fejlesztési, képzési, tudástranszfer eseményeket megszervezni, amelyek még szélesebbre nyitnák a gazdák előtt a precíziós gazdálkodás horizontját. Tehát az a legelső, hogy egy megfelelő mértékű és az ingerküszöböt elérő információtömeget átadjunk.
Milyen módon?
Rendezvényeket szeretnénk csinálni, továbbá egy webes platformot, ahol az ezzel kapcsolatos tudást folyamatosan frissítve tudnánk megosztani az érintettekkel. Ezenkívül különböző képzési tartalmakat is fejlesztenünk, a magyar gazdálkodók nyelvén, számukra befogadható módon. Ebben kell az első kapavágásokat megtenni, hiszen ezeknek már itt van az idejük.
