Ezt követi a közigazgatás teljes területéről (gazdasági termelőktől, beszállítóktól is) gyűjtött adatokhoz való hozzáférés. Ezek az adatok ugyanis komoly értéket képeznek, és a támogatás egyik formája az, hogy ezeket eljuttatják az ágazat minden szereplőjéhez, hiszen felelősségteljes döntést csak így képesek hozni. Harmadik helyen pedig a pénzügyi támogatás szerepel.
A szekció Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjének előadásával indult, aki bemutatta a javasolt támogatási formákat a Digitális Agrár Stratégiában. Ezt követően dr. Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója következett, aki előadásában rámutatott: az agrárdigitalizációra nemcsak a magán vagy az üzleti szférának, hanem az egész államapparátusnak reagálnia kell, különben hiába lép előre a magánszféra, és válnak elérhetővé egyre újabb eszközök és technológiák, az egész ország versenyképessége kerül veszélybe – mert az állami rendszerek, intézmények minősége, digitalizáltsága is versenyképességi tényező.
Dr. Kemény Gábor előadásából kiderült, hogy az állami szféra sem maradhat le a digitalizációban – fotó: Agroinform.hu
Ezt követően a résztvevők körbejárták, hogy mi történik azzal a hatalmas adattömeggel, ami az ágazatból a közigazgatásba érkezik. Megvizsgálták ennek útját, és azt, hogyan lehetne ezeket az adatbázisokat kinyerni, integrálni, majd visszajuttatni az ágazat szereplőinek. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy kié az az adathalmaz, amelyet a gazdák adnak azoknak a cégeknek, melyek eszközeit vagy szolgáltatásait igénybe veszik.
Valójában kié is ez az adat? Hogyan kellene ezt kezelni?
A gazdálkodás sikerét nagyban befolyásolja az időjárás is. Horváth Gyula, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai elnökhelyettese előadásában elmondta, jelen pillanatban még egy parcellára levetítve nem tudnak meteorológiai adatot szolgáltatni. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a parcellán helyezzék el a meteorológiai állomást.
Horváth Gyula elmondta, minél részletesebb adathoz jut, annál konkrétabb információt szolgáltathat az OMSZ – fotó: Agroinform.hu
Hozzátette, a gazdáknak azért éri meg információt szolgáltatni saját területük időjárási adatairól, mert cserébe már olyan feldolgozott információt vagyis kész szolgáltatást kapnak vissza, ami az ő időjárási kockázataikat csökkenti. Ez alatt főként a különböző riasztásokat kell érteni, melyeket fel tudnak használni a növényvédelemben.
Ezzel a kölcsönös szolgálattal, egymás segítésével tehát egy piactér jönne létre, ahol a termelő ad adatot, cserébe kap információt, szolgáltatást, riasztást, tudást
– mutatott rá Varga Péter szekcióvezető.
A Digitális Jólét Program szakértője hozzátette, a parcellaszintű adatokat a termelő vagy a szolgáltató helyi állomása tudja adni, de a kettő együtt ér valamit.
Horváth Gyula előadásában arra is kitért, hogy miként lehetne a magánadatokat és a közadatokat összekapcsolni, és létrehozni egy nemzeti meteorológiai adattárházat, ahol ez a két adat együtt van jelen, egymást erősítve. Így lenne sokkal nagyobb értéke mindkét adatnak, és így lehetne ráépíteni konkrét, mini térségre vonatkozó szolgáltatásokat, hisz jelenleg valójában általános riasztást tudnak adni, például azt, hogy Nyugat-Magyarországon fagyni fog, de településszintre lebontva egyelőre a meteorológiai szolgálat képtelen adatokat nyújtani. Ehhez kellene minél kisebb léptékű adatfelvétel.
A szekció fontos kérdéseket vitatott meg az adatfelhasználás témájában – fotó: Agroinform.hu
Dr. Mikus Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala Távérzékelési Osztályának vezetője előadásában ismertette, hogy rendkívül széles szolgáltatási portfóliót biztosítanak a mezőgazdaságnak. Osztályuk szolgáltatásai is részét képezik a Digitális Agrárstratégia azon projektcsomagjában, melyben azt szeretnék elérni, hogy
a közadatokat nyílt adatokká tegyék.
Ez azt jelenti, hogy ingyenessé válnának ezek az információk, a nyílt adatokat lekérhetnénk akár saját vállalkozásunkhoz is ingyen, és szolgáltatást is építhetnénk rá, pénzért továbbadva azt. Jelenleg ezekért az adatokért, szolgáltatásokért fizetni kell, de ha elfogadják a Digitális Agrárstratégiát, ez is változik majd.
Dr. Mikus Gábor elmondta, az a cél, hogy bizonyos közadatok ingyenessé váljanak – fotó: Agroinform.hu
Ezek után rendkívül élénk vita alakult ki a köz- és a magánadat dilemmáiról. Rengetegen hozzászóltak, hiszen egy rendkívül bonyolult témáról van szó. Utána tértek át mindennek a szaktanácsadási oldalára a szekcióban, ahol azt vizsgálták, hogy a jelenlegi szaktanácsadás alkalmas-e arra, hogy a digitális ügyekben segítséget nyújtson – ismertette Varga Péter.
A szekcióvezető elmondta, a Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös felmérése egyértelműen azt az eredményt hozta, hogy nem alkalmas. A tanulmány során azt kutatták, hogy hogyan kellene a szaktanácsadókat képezni. Erről Székely Erika, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóságának vezetője és dr. Kozári József, a Szent István Egyetem kancellárhelyettese számoltak be. A válasz pedig a következő: nem külön digitális tanácsadókra van szükség, hanem arra, hogy az egyes ágazati tanácsadók tudása kiterjedjen az abban az ágazatban használható digitális megoldásokra is.
A cél tehát az, hogy mindegyikük rendelkezzen a saját területéhez kapcsolódó digitális alaptudással, és, aki akar, ezen belül specializálódhat.
Székely Erika beszámolt a szaktanácsadók körében végzett kutatásról – fotó: Agroinform.hu
Szekeres Ádám, Budapest Főváros Kormányhivatala, MePAR Fejlesztési, Koordinációs és Üzemeltetési Osztályának vezetője előadásában a MePAR és a gyümölcskataszter fejlesztési lehetőségeit járta körbe a DAS adatintegrációs program keretében.
Dr. Potori Norbert, az AKI agrárgazdasági kutatási igazgatója a Digitalizáció és a Közös Agrárpolitika című előadásában azt vizsgálta, hogyan közelíti meg az adat kérdéskörét az Európai Unió. Ezt azért is volt rendkívül fontos körbejárni, mert közeledik a 2021-27-es tervezési időszak. Ezért jövőre alaposan meg kell vizsgálni, hogy az unió a támogatási rendszereket hogyan kezeli majd, illetve, hogy lehet-e a digitális eszközökre forrást igényelni.
"A Digitális Agrárakadémia sajnos még nem áll olyan szinten, hogy érdemben be tudtuk volna mutatni a szekcióülésen. Rendkívül fontos szerepe lesz, hiszen hamarosan minden termelő esetében kulcskérdés lesz a tudás, a tanulás" – mutatott rá Varga Péter.
Varga Péter: "Az igazi hatékonyságnövelés az adatfelhasználáson keresztül érhető el" – fotó: Agroinform.hu
"Főként az integrátorok látják azt, hogy micsoda különbség van azok között, akik már elkezdték használni az adatokat és azok között, akik nem. Még akkor is, ha szinte teljesen azonos körülmények között termelnek. Már most hatalmas termelésbeli, vagyis anyagi különbségek mutatkoznak, pedig még csak 4-5 éves adatok állnak rendelkezésünkre" – tette hozzá a szakértő.
Varga Péter szerint fel kell ismernünk, hogy az adathasználat a jövedelmet határozza meg. Ha valaki még csak 4-5 éves adatbázissal rendelkezik a saját üzeméről, már az is pénzben mérhető.
"Az igazi hatékonyságnövelés az adatfelhasználáson keresztül érhető el, nem csupán önmagában a gépesítésen, még csak nem is a technológiákon keresztül. Ahhoz, hogy a gazda hatékony technológiát tudjon kiválasztani hatékony gépesítéssel az adott földterületre, adott időjárási és adott piaci környezetre való tekintettel, ehhez a döntésekhez adatra van szükség. Ezt az adatot pedig össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni, és ismeret szükségelteti ahhoz, hogy ezek alapján megfelelő döntéseket tudjunk hozni – tette hozzá.
|
_fill_540x300_0.jpg)
