Minderről Hollósi Dáviddal, a Takarék Agrár Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk. Elmondta azt is, mit vár a PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferenciától.

Figyelnek-e a bankok a precíziós gazdálkodásra?

Mindenképpen! Az elmúlt években már egyre inkább teret nyerő új szemléletmód, innováció mellett a bankszektor sem mehet el szó nélkül. Ráadásul a precíziós gazdálkodás banki szempontból is értékes irány. Ugyanis ahhoz, hogy jó hiteldöntéseket tudjunk hozni, nekünk is adatokra van szükségünk. Nagyon gyakori, hogy az ügyfél nem tud kellő adatokat nyújtani a gazdálkodásáról. Mivel a technológia egyik fő eleme, hogy tényeket gyűjt és dolgoz fel, így a precíziós gazdálkodással ügyfélminősítő rendszerünk is megfelelő információkhoz juthat a jövőben.

Sok szakértő mondja, hogy a precíziós gazdálkodás adatgyűjtési és -feldolgozási fázisa még gyenge lábakon áll Magyarországon.

Nem véletlenül, mert még mindig érzésből gazdálkodunk. Az ipari termelésnek már régóta a sajátja a hatékonyság, a jó munkaszervezés, az idő- és készletgazdálkodás, ezek a mezőgazdaságban még nem mindenütt magától értetődőek. Ezért is olyan fontosak az agrár információs rendszerek. Hogy okszerű, adatalapú döntéseket hozzunk. Az adatok detektálása valóban gyerekcipőben jár. Ezért hangsúlyozom mindig, hogy a precíziós gazdálkodás alapvetően szemléletváltást jelent.

Még azt is el tudom képzelni, hogy a precíziós gazdálkodás 1.0 verziójában nem is kell semmilyen eszköz, hiszen az első lépés a gondolkodásbeli átállás. Van egy Excel-táblázatom, és elkezdem rögzíteni az adott területekről beérkező az adatokat.

Nagy részben a támogatásoknak köszönhető, hogy stabil jövetelemet biztosít az ágazat. Másrészt pedig a folyamatos gépesítéssel, hatékonyságnöveléssel, a termésátlagok növelésével lett kifizetődő. Így eddig beleférhetett néhány nem takarékos, nem profi lépés.

Eddig?

Eddig, mert egyre kevesebb a lehetőség erre. Alacsonyak a gabonaárak, amelyek valószínűleg így is maradnak jó darabig, ráadásul tőlünk nyugatabbra jóval magasabb termésátlagokkal dolgoznak. A világkészletek telítődtek, ez szintén azt erősíti, hogy nem növekednek az árak. Az iparból érkező inputanyagok árai ugyanakkor tendenciózusan emelkednek. Magyarul: az agrárolló szépen nyílik. Így szűkül az ügyfélkör jövedelmezősége. Ha támogatás nélkül nézzük, akkor gyakorlatilag alig jövedelmező az ágazat.

Itt kell szóba hoznom a koncentrálódó birtokviszonyokat, amely által egyre nagyobbá válhat a méretgazdaságosságból eredő hatékonyság. Innentől fogva ezekkel a méretgazdaságos üzemekkel kell lépést tartani, ha versenyképesek akarunk maradni.

kép

Hollósi Dávid: "Ha nemcsak a földjén gazdálkodik precíziósan az ügyfelünk, hanem az ennek során keletkezett adatok feldolgozása alapján hozza a döntéseit is, az a bank számára csökkenő kockázatot jelent" – fotó: Agroinform.hu

Mi remélhető a precíziós gazdálkodástól? Kinek, mikor, miért éri meg?

Ha okszerű döntéseket hozunk – épp elég véletlenszerű a mezőgazdaságban az időjárás –, és sikerül 5-10 százalékot javítani a kiadásainkon, vagy a magasabb hozammal ugyanennyit növelni a bevételeinken, az már rögtön meglátszik a jövedelmezőségen. Jelentősen csökkenthetők a költségek például a differenciált tőszámokkal, a differenciáltan végzett tápanyag-utánpótlással és növényvédelemmel.

Vagy még egy példa: a precíziós gazdálkodás többek között alkalmas arra is, hogy a növénykultúráinkat ellenállóbbá tegyük az időjárási viszontagságokkal szemben, ez hatással lesz a hozamainkra, így a bevételre is. Ha ezek mellett még figyelünk arra is, hogy fenntartható gazdálkodást folytassunk, akkor nem szennyezzük felesleges inputanyagokkal a földjeinket és vizeinket. A globális változások kikényszerítik a precíziós gazdálkodást.

Elért bennünket az információs társadalom, és gyakorlatilag itt vannak az eszközei is. Példaként szoktam felhozni, hogy a bankszektorban a '90-es évek közepéig a legtöbb kolléga a könyvelésen dolgozott, mert nem volt hozzá IT eszköz. A gép a munka nagyját most elvégzi, sokkal kevesebb, de jobban képzett szakértővel. Ugyanígy a mezőgazdaság is megváltozott, ez igaz az állattenyésztésre is, nem csak a növénytermesztésre.

Van-e olyan csoport, akár a birtoknagyságot nézve, akár bármilyen más szempontból, amelynek nem éri meg ezzel foglalkoznia?

Az a tendencia nyilvánvaló, hogy minél nagyobb egy gazdaság, annál inkább megéri foglalkozni vele. Hiszen a fix költségek nagyobb területen osztódnak szét. Ez a klasszikus méretgazdaságossági előny. De a beruházási költségeket illetően látni kell azt a közgazdasági törvényszerűséget is, hogy minél többen kezdik el használni az innovációt, annál több felhasználóra oszlik szét a fejlesztési költsége. Így aztán a termék ára szépen megy lefelé. Ezt láttuk annak idején a híradástechnikai eszközöknél is.

Egy kicsi gazdaságról el tudom képzelni, hogy ott át lehet látni a dolgokat. A gazda gyakorlatilag minden részfeladatot maga intéz, nem kell beszámolnia senkinek sem és az eredményeket is jól tudja követni.

Találkoznak ilyen csoportba tartozókkal?

Hogyne.

Mi a pálya előttük? Hogyan boldogulnak a világban?

A mezőgazdaság rendszerében a kistermelőknek ugyanúgy megvan a helyük, mint a nagyobbaknak.

Mérettől függetlenül persze a bölcs gazda azért számol az utódlással is. Tehát ahol a gyermek vagy más családtag bekapcsolódik a gazdálkodásba. És akkor már családi szinten megy a dolog. Ráadásul a fiatalok jóval fogékonyabbak az újra.

Van-e banknak képe arról, hogyan is áll a precíziós gazdálkodás Magyarországon?

Ehhez először meg kellene határozni, mit értünk precíziós gazdálkodás alatt, hiszen nagyon tág fogalom. Az ügyfélkörünket természetesen megkérdezzük, hogy nyitottak-e rá, folytatnak-e ilyen gazdálkodást, és meddig jutottak. Az első fok, amikor már van elképzelése róla, hogy ezt kellene csinálnia. A második az, amikor eldönti, és megteszi az ezzel kapcsolatos lépéseket. A harmadik pedig az, hogy elkezdi csinálni. Innentől fogva a lépések sora a végtelenbe tart. Óriási különbségeket látunk. De erről konkrét adatbázisunk még nincsen.

Amit el tudok mondani, hogy

erőteljesen tapasztaljuk a nyitottságot és a terjedését.

A kisebb gazdaságok körében is, de inkább a fiatalabb korosztály tekintetében, ami teljesen természetes.

kép

„Azért érdekes számomra a PREGA, mert jól tükrözi, milyen forradalmi változásoknak vagyunk szemtanúi a mezőgazdaságban” – fotó: Agroinform.hu

Amikor a finanszírozásról döntenek, mennyire szempont, hogy az ilyen technológiákat támogassák? Van-e valamilyen speciális bánásmód?

Alacsonyabb kockázati profilt jelent az ilyen ügyfél. De nem kizárólagos kritérium. Tehát nem mondjuk, hogy csak annak adunk hitelforrást, aki ezt végzi.

Ugyanakkor együttműködési megállapodást kötöttünk az AgroVIR-rel az adatkezelő szoftverük értékesítésére. Ezzel is fel kívántuk hívni a figyelmet a dolog fontosságára. Ha nemcsak a földjén gazdálkodik precíziósan az ügyfelünk, hanem az ennek során keletkezett adatok feldolgozása alapján hozza a döntéseit, az a bank számára is csökkenő kockázatot jelent. Ez nagyon erős szempont ma már, de most még a szubjektív szempontok közé tartozik. Nem olyan objektív kritérium, mint az, van-e NAV-tartozása, megcsúszott-e a hiteltörlesztésben korábban, jövedelmező-e a vállalkozása.

A hitelkérelmek tükrében milyen változást látnak a precíziós technológiát illetően? Vagy ez nem látszódik?

Nem erre kérnek a gazdák hitelt. Ráadásul ez már nem annyira drága dolog. Amikor gépet, berendezést vásárolnak, akkor azzal együtt megveszik hozzá a precíziós technikát is. Így körülbelül 10 százalékkal kerül többe a beszerzési oldalon.

Ezt kérik már?

Azt gondolom, hogy igen. A gépkereskedők sok esetben ügyesen rá is veszik a gazdákat. Nem vagyok benne biztos, hogy százszázalékosan ki is tudják aknázni a technika adta lehetőségeket. Mint ahogy én sem az okostelefonomét, hiszen csak egy pár funkciót használok.

A másik meg az, hogy ez nem pénz- meg hitelkérdés. Vastagon a hozzáálláson, a szemléletmódon múlik. És még hozzáteszem: idő és veríték kérdése. Tehát ehhez le kell ülni, és azt kell mondani: akkor most elkezdem az adatokat detektálni, és abból fogok döntéseket hozni.

Van olyan nagygazdálkodó ügyfelünk, aki az adatkezelő szoftvert alkalmazva rájött, hogy vannak olyan területei, ahol egyik évben sem tudott eredményt elérni, több volt a bérleti díj meg az inputköltség, mint amit azon keresett. Így a „feleslegesen művelt” 100 hektárnyi földet három év után visszaadta, 10 százalékkal csökkentve a megművelt területét. Kevesebb munkával érhet el ugyanakkora eredményt.

A TakarékBank támogatja a PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítást.

Nagyon fontos eseménynek tartom. A másodikon voltam először, és emlékszem, mennyire meglepett, hogy egyrészt milyen sok résztvevője van, másrészt pedig hogy milyen magas a gazdálkodók aránya.

Azért érdekes számomra ez a konferencia, mert jól tükrözi, milyen forradalmi változásoknak vagyunk szemtanúi a mezőgazdaság történelmében. Elképesztő példákat látunk, hogyan változik az üvegházi és a szántóföldi termesztés, valamint az állattenyésztés. Hogyan szivárog be az információtechnológia az agrárium mindennapjaiba. Az új technológia segít azon is, hogy a környezetet kevésbé terheljük, és ez nekem személy szerint is nagyon fontos.

Aki ellátogat a PREGA-ra, az önnel is találkozhat. Előadóként mit remél a programtól?

Információt és információmegosztást. Kíváncsi vagyok, mások hogyan gondolkodnak erről a kérdésről. Hogy az ügyfeleink miért vannak ott, terveznek-e ilyen fejlesztéseket a saját gazdaságukban. Egyrészt magam is tanulni akarok, hogy időben értesüljek az új irányokról, eredményekről. Másrészt pedig kötelességünk, hogy a bankszektor kínálta partnerség szempontjait, lehetőségeit is bemutassuk. Akkor tudunk eredményes ügyféltárgyalásokat folytatni, ha egymás gondolkodását jobban megismerjük, megértjük.

Építő jellegű vitákat is várok a konferenciától. Van olyan nagygazdálkodó partnerünk, aki azt mondja, köszöni szépen, ő kiválóan működik precíziós gazdálkodás nélkül is. Érdekel, hogy mi a know-how-ja. A kollektív tudás mindig több az egyéni tudásnál. Érdekes és hasznos konferenciára számítok.

Vegyen részt Magyarország precíziós konferenciáján!
Időpont: 2018. február 21.
PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás
Fókuszban: megoldások és megtérülés
Szekciók: szántóföld, kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar

PREGA