közben beszélt újságírók előtt a magyar mezőgazdaság helyzetéről.
A kormányfő jelezte, tavaly az átlagnál jobb évet zárt a magyar
agrárium. Ez a hozamokra és a támogatottság mértékére is igaz a
miniszterelnök szerint. A magyar gazdálkodók 2005-ben több mint 500
milliárd forintos forráshoz jutottak.
Gyurcsány Ferenc aláhúzta: az uniós tagság nélkül a magyar
mezőgazdaság lényegesen rosszabb helyzetben lenne, és nem bírná a
versenyt a külfölddel. A miniszterelnök példaként említette a
nagyfeldolgozókkal és kereskedőcégekkel való versengést és
helytállást.
A kormányfő ugyanakkor nem tagadta azt sem, hogy az uniós tagság
kihívást jelentett a magyar mezőgazdaság számára, ugyanis át kellett
állnia az uniós normák szerinti működésre.
Gyurcsány Ferenc ugyanakkor rámutatott arra, hogy a múlt évben
az átlagnál jobb évet zárt a mezőgazdaság. A gazdálkodók számára
ugyanis kifizettek minden 2004-ről elmaradt támogatást, és a gazdák
hozzájutottak teljes mértékben a 2005-ös uniós támogatáshoz is a
tavalyi év végéig.
A miniszterelnök jelezte: a jövő héten hétfőn kezdődik a nemzeti
kiegészítés kifizetése is, ez 68 milliárd forintot jelent a
gazdálkodóknak.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy tavaly a magyar gazdák
több mint 500 milliárd forintos forráshoz jutottak összességében.
Ebben a támogatás és az intervenciós kasszából való kifizetés is
benne van. Ez utóbbi több mint 100 milliárd forintot tett ki.
Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy az elmúlt négy évben az
egy gazdára jutó támogatás megkétszereződött és az idén eléri a 2
millió forintot.
A miniszterelnök kitért a fenyegető gabona-túltermelésből adódó
gondokra is, amelyeket szavai szerint "meg tudtak oldani". Gyurcsány
Ferenc utalt továbbá arra, hogy több mint 2 millió tonnás új
gabonatároló-kapacitás épült.
A miniszterelnök összességében 2005-t úgy minősítette a
mezőgazdaság szempontjából, hogy a termésátlagok jók voltak, növekvő
támogatás és növekvő jövedelem jellemezte az ágazatot.
Gyurcsány Ferenc tájékoztatott arról: az egyik új irányként a
mezőgazdaságban a bioenergia-termelést kell előtérbe állítani,
amelyről a kormány még e hónap végéig tárgyal.
A miniszterelnök szerint ugyanis a biodízel- és
bioetanol-termelés több százezer hektárnyi magyar gabonaterületet
köthet le, és hosszú távú piaci lehetőségekkel is kecsegtet.
A kormányfő jelezte: január végétől indul az árveréses
földértékesítés. Ennek célja a termelési alapok növelése. Emellett a
saját termelői-feldolgozói kapacitások megteremtésében is történt
előrelépés Gyurcsány Ferenc szerint.
A miniszterelnök utalt arra: a kormánynak hosszú távú
együttműködési megállapodása van az agrárkamarával. Gyurcsány Ferenc
szerint a magyar mezőgazdaság nem lehet meg jól szervezett
érdekképviseletek nélkül.
Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc kijelentette: a
gazda-megállapodás minden pontját teljesítette a kormány, és így
áttekintette a Hernád menti gazdák kárpótlásának kérdését is.
Az elemi károk elleni védekezés eszközeként az önálló nemzeti
agrárbiztosítási alap létrehozását jelölte meg, amely a Száz lépés
program része. A miniszterelnök szerint e téren ugyanis közös
felelősség- és kockázatvállalásra van szükség.
A Magyar Vizslával kapcsolatban feltett kérdésre Gyurcsány
Ferenc úgy válaszolt, hogy Magyarországon nem forradalomra, hanem
sokkal több nyugalomra és megértésre van szükség. Azokkal való
kézfogásra van szükség a kormányfő szerint, akik dolgozni, tanulni
akarnak. Ezért a Hajrá Vizsla helyett azt mondanám - jelezte a
miniszterelnök -, Hajrá nyugodt, építkező Magyarország. Gyurcsány
Ferenc úgy vélekedett, kevesebb pártoskodásra, több békére van
szükség, így Hajrá béke - zárta a sajtótájékoztatót a miniszterelnök.
Forrás: MTI
