Magyarország meghatározó bárányfelvásárlóit kérdeztük arról, hogy milyen aktuális és hivatalos hírekből táplálkozhatnak a juhászok.

A Hód-Mezőgazda Zrt., a HUNLAND Trade Kft. és a Kapos Ternero vágóhíd illetékeseivel beszélgettünk.

Betűrendben, a legfiatalabb hazai bárányfelvásárló cég interjújával kezdjük a sort. Kovács Imre, a Hód-Mezőgazda Zrt. juh-üzletág igazgatója 3 éve vezeti a cégcsoport újonnan indult üzletágát – összességében pedig 20 éve dolgozik az ágazatban és 15 éve foglalkozik élőállat-kereskedelemmel.

Agroinform.hu: Mely piacokra szállít élőbárányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és hogyan néz ki a vállalat üzleti stratégiája?

Kovács Imre, Hód-Mezőgazda Zrt.:

A Hód-Mezőgazda Zrt. 2018-ban közel 60.000-, míg 2019-ben 90.000 élőbárányt vásárolt fel – ami az ország báránymennyiségének 17%-át jelenti. 8.000 bárány hizlalására rendelkezünk saját kapacitással. A nagysúlyú bárányt török tulajdonú partnerünk vágóhídjára szállítjuk – a libanoni és izraeli piacok mellett. A 20-30 kg közötti élősúlyú bárány felvevőpiaca nálunk is első sorban Olaszország.

Üzleti stratégiánk meghatározó hitvallása a termelői- és kereskedelmi oldal összehangolása és a közös célok megértése, valamint az egymást segítő munka meghonosítása.

Volt szerencsém látni a nyugati országokban, hogy milyen flottul megy a termelői szövetkezetek munkája és a kereskedők, valamint a termelők együttműködése.

fotó: /balra/ Kovács Imre és /jobbra/ Pierro Camilli, a Hód-Mezőgazda Zrt. export-partnere.

Négy németországi termelői csoport munkájában is részt vehettem, ezért tudom, hogy ez a hozzáállás nyugaton nem csak egyedi eset, hanem jól bevált gyakorlat. A nyugati minta nyomán szeretnénk példát mutatni és elfogadtatni a termelőkkel, hogy a kereskedők ugyanazokért a célokért dolgoznak, mint ők.

Agroinform.hu: Milyen hatások érintik a Hód-Mezőgazda Zrt. bárányfelvásárlását a koronavírus-intézkedések miatt?

2020.03.13-án lezárta Szlovénia és Horvátország is az Olaszországból érkező minden nemű beutazást – így a kamionforgalom is megállt.

Azonban mielőtt ez a bejelentés hivatalossá vált, azaz már 12-én kitört a "pánik" a kamionsofőrök körében, ugyanis Magyarország Kormánya bejelentette, hogy az Olaszországból Magyarországra érkező személyeket 2 hét karanténba zárják megfigyelésre. Ugyanakkor a tájékoztatás pontatlan volt, mert eleinte úgy szólt a hír, hogy a sofőrökre nem vonatkozik a karantén – miközben a gyakorlatban nem tettek különbséget az ország területére belépő személyek között és a kamionsofőröket is karantén alá vonták.

Számítunk az Agroinform.hu médiára, hiszen a friss és pontos hírközlés ilyenkor fontos dolog és

reménykedünk benne, hogy nagyon rövid időn belül választ kapnak a termelőink- és mi is arra, hogy mi lesz a sorsa a szállításra várakozó bárányoknak.

A juhászoknak most is azt tudom mondani, hogy Olaszország továbbra is várja a jó minőségű magyar bárány-szállítmányokat – így sürgősen helyre kell állítani a tranzitforgalmat annak érdekében, hogy folytatódhasson az export. Jelen pillanatban ugyanis ezen a piacon lehet vegyes ivarban a legjobb árat elérni.

Agroinform.hu: Miben látják a magyar juhágazat jövőbeni lehetőségeit és kitörési pontjait?

Kovács Imre, Hód-Mezőgazda Zrt.:

Pontatlanok az információk az anyajuhlétszámunk tekintetében, amelyek még mindig 800.000 körüli számokról adnak hírt.

Magyarország 525.000 darabszám körüli bárányexportjának megfelelő mennyiséget Franciaország 350.000 anyával állítja elő.

Elkeserítőnek tartom, hogy a hazai bárányelőállítás mennyisége és minősége-, ezáltal a jövedelemtermelő képessége is elmarad a versenytársakétól.

További probléma, hogy hazánk juhállományának az állategészségügyi státusza sem megfelelő, ezáltal sok piacra versenyképes módon nem tudunk eljutni.

Ahhoz, hogy a kitörési pontokat megtaláljuk és gazdaságosabban, versenyképesebben tudjunk termelni a jövőben, ahhoz a hibáinkból is tanulnunk kell. Véleményem szerint jobban meg kellene becsülni a török piacot, mint ahogyan azt tettük az előző évben.

A törökök 2018-ban és 2019-ben összesen több mint 70.000 vemhes anyát és jerkét vásároltak Magyarországról továbbtartásra és kiderült, hogy a fiatal anyának való genetikai alapanyag helyett sokszor hat-hét éves selejtbirkát kaptak. Vigyázni kell ezekkel a dolgokkal, mert ha a bizalom megtörik, akkor az ágazatban ez a plusz bevételi forrás nem lesz a jövőben.

A juhágazat jelenleg hazánkban egyhasznú ágazatnak tekinthető, amely a báránypiacból táplálkozik – ezért is fontos, hogy a török exportot meg tudjuk tartani második bevételi forrásként.

Nagy reményeket táplálunk a frissen megalakult Juh és Kecske Ágazat Szakmaközi Szervezet irányába, mégpedig azért, mert az ágazat termelőinek hatalmas szüksége van az érdekvédelemre és szakmai képviseletre-, útmutatásra.

A siker kulcsa lehet, ha bekövetkezik az a szemléletváltás, amely azt hirdeti, hogy a termelő és a kereskedő együtt tud dolgozni és így versenyképesebb lehet.

Be kell látni, hogy azt kell termelni, amire a piacnak szüksége van! Már régen nem azok az idők járnak, hogy a termelő tartja a számára megszokott, vagy kedvelt fajtát, a kereskedő pedig keressen piacot annak a terméknek, ami van.

A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock

Következő interjúnkban Oláh Tiborral, a HUNLAND Trade Kft. bárány élőállat-felvásárlási vezetőjével beszélgettünk. A bugyi székhelyű vállalat több mint 25 éve foglalkozik élőállat-kereskedelemmel és hazánk élőbárány-felvásárlásának 35%-át végzi el.

 

Agroinform.hu: A közösségi oldalak juhtenyésztő csoportjai a koronavírus-intézkedések valós- és vélt következményeitől hangosak. Mi történik jelenleg az ágazatban, hogyan alakulnak a felvásárlási árak – és valóban megállt volna az olasz élőbárány export?

Oláh Tibor, HUNLAND Trade Kft.:

Ahhoz, hogy ebben a váratlan és korábbi példa nélküli helyzetben megpróbáljunk valós képet festeni a magyarországi élőbárány exportról – először hadd vázoljam fel, hogy mi eredményezte 2020 első hónapjaiban minden idők legmagasabb bárány felvásárlási árait a magyar piacon.

2020 Január-februárjában a 20-24 kg közötti élőbárány felvásárlási ára elérte az 1.200.- HUF / kg nettó árat. Ezt az áremelkedést annak köszönhettük, hogy a megszokott arab országok felvásárlói – Izrael, Jordánia, Líbia és Libanon – mellett igen komoly felvásárlási igénnyel jelentkezett új szereplőként Szaúd-Arábia, Irak, Irán és Katar is.

Mindemellett természetesen Olaszország változatlanul élt a szokásos vásárlási igényével – és a felvásárlási árakat is a szokásos vehemenciával igyekezett lenyomni, azonban az újonnan piacra lépő, korábban említett arab országok szereplői miatt a felvásárlási árakat nem sikerült csökkenteniük.

Minden termelő jól tudja, hogy a felszökő felvásárlási árak előbb, vagy utóbb csökkenni fognak. Úgy gondoljuk, hogy ez az árcsökkenés a koronavírus-helyzet nélkül is bekövetkezett volna. Hangsúlyozom azonban, hogy nem szabad kétségbe esni, ugyanis jelenleg szó sincsen drasztikus árcsökkenésről – mindössze a korábbi gazdálkodási évek során tapasztalt piaci áringadozásra gondolok.

A napokban (2020.03.11-én) Magyarország Kormánya úgy határozott, hogy az Olaszországból Magyarországra belépő polgárokat 2 hét karanténba zárják megfigyelésre.

Ráadásul legfrissebb hírként érkezett, hogy a Szlovénia és Horvátország is lezárta határait, így nem engedik át Olaszországból a kamionforgalmat sem.

Ez az új helyzet komoly kérdéseket vet fel az olasz élőállat export – így a bárány tekintetében is. Tartunk tőle, hogy a korlátozás az élőállat-kereskedelemben dolgozó kamionsofőrökre is hosszabb ideig érvényben marad – amiről sajnos ezidáig hivatalos állásfoglalást nem kaptunk.

Jó hír, hogy Olaszország élőbárány felvásárlási igénye nem szűnik meg – és amint a szállítási problémákat sikerül megoldani, pontosabban, amint kapunk hivatalos állásfoglalást az élőállat-szállításról – folytatódhat az olasz export. Bízunk benne, hogy a megoldást mihamarabb megtaláljuk.

Fontos leszögezni, hogy

a termelők részéről pánikra és kétségbeesésre egyelőre nincsen ok!

A legrosszabb, ami történhet, hogy a 20-24 kg közötti bárány ott marad az istállóban egy pár hétre és nagysúlyú bárányként pedig megveszik a harmadik országok piacai, valamint az Olaszországon kívüli európai piacok, akikről ne feledkezzünk el, hiszen ők szintén nagysúlyú bárányt keresnek.

Amiben viszont óriási veszélyt látok, az a közösségi oldalakon terjedő pánik és a nem hivatalos értesülésekből gerjesztett rémhírek!

Ezekkel a termelők, illetve a juhászok nagyon komoly károkat okozhatnak önmaguknak – és akár az egész ágazatnak is.

Amikor elindul a rémhírek terjesztése arról, hogy: "nem kell senkinek a bárány, le fognak zuhanni az árak"... és a többi ilyenkor szokásos vészharang kondítás – ilyenkor a kistermelők tömegével és súlykategóriától függetlenül próbálják eladni a bárányukat boldog-boldogtalannak és a pánikszerű báránytól való szabadulás közben saját maguk verik le az árakat, mondván, hogy "mindegy mennyiért, csak vigyék el".

Ezért mondom a termelőknek, hogy

a legnehezebb két tulajdonság gyakorlására van szükség ilyen esetben: nyugalomra és türelemre. Azonban ez a két dolog nem kerül semmibe – és sokszor ez segít átlendíteni minket egy-egy kritikus helyzeten.

Agroinform.hu: Különösen igaz a juh ágazatra az "elöregedő társadalom" jelző. Minek köszönhető ez – és miért csökken folyamatosan az anyajuh létszám Magyarországon?

Oláh Tibor, HUNLAND Trade Kft.:

"Óriási tévedésben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy Magyarország anyajuh állománya "mindössze" egy-kétszáz ezerrel csökkent egymillió alá. A felvásárolt báránymennyiségből meg tudjuk becsülni, hogy 700.000 alatt van az anyajuh állomány hazánkban – amelyről reméljük, hogy hamarosan, az anyajuhtámogatás-igénylések után hivatalos adataink is lesznek.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ennek az anyajuhlétszámnak nem elhanyagolható hányada cigája és hobbi fajták – tehát nem export-képes árutermelő fajták. Így a hivatalos anyajuhlétszám is torz képet fest.

Az elmúlt két évben rengeteg anyajuhot és jerkét adtak el a törököknek a magyar gazdálkodók. Voltak, akik létszámot csökkentettek és voltak, akik teljes állományokat számoltak fel. Az a legnagyobb probléma, hogy az idősödő juhászok nem találnak segítséget a birka mellé. Ehhez az állatfajhoz emberi munkaerő kell, hiszen nem lehet, vagy nagyon költséges gépesíteni a juhászatot. Sokan váltanak húsmarhára, mert a szarvasmarha kevésbé ember-igényes, mint a birka. De sok juhász panaszolja azt is, hogy nincsen már becsülete a szakmájának és érdekvédelmi szervezet hiányában úgy érzik, hogy magukra vannak hagyva ..."

Agroinform.hu: Tudunk valami biztatót is mondani a juhászoknak a jövőre való tekintettel?

Oláh Tibor, HUNLAND Trade Kft.:

"Korábban már kiemeltem a "nyugalom és türelem" fő erényeket. Nem véletlenül hangsúlyozom, hiszen minden ágazati hanyatlás után növekedés következik. Azok a gazdasági szereplők, akik a krízis idején kitartanak és "előre menekülnek" állománynöveléssel, vagy korszerűsítéssel, azok végül nyereséggel zárhatják az adott időszakot.

Bizakodhatunk a koronavírus relatíve gyors lecsengésében, de kíváncsian tekinthetünk a britek irányába is, hiszen

a Brexit végkimenetele is kedvezhet az juhágazatnak.

Ha az Európai Unió vámot vet ki a szigetország termékeire, akkor az angol bárány is drágább lesz. És mivel a britek az egyik legnagyobb bárány-előállítók a régiónkban, ezért az ő termékük drágulása a mi bárányunkat hozhatja majd versenyelőnybe.

Nyilvánvalóan ez sok mindentől függ majd és egyáltalán nem biztos, hogy így fog történni, de

úgy érzem, hogy aki kitart a szakma mellett Magyarországon és export-képes fajtával dolgozik, az mindig el fogja tudni adni a bárányát."

Szerencsés az a család, ahol ilyen lelkes segítség cseperedik – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Következő interjúnkban a hetesi Kapos Ternero Kft. speciális vágóhíd ügyvezető-tulajdonosához, Juhász Pál úrhoz fordulunk információkért és hasznos tapasztalatokért.

A Kapos Ternero Kft. élőállat-felvásárlásban és húsfeldolgozásban közel 30 éves múltra tekint vissza. Az évek során a cég specializálódott a borjú, bárány és juh vágás irányába. A vállalat üzletstratégiájára jellemző, hogy az exportpiacok bővítése mellett kiemelt hangsúlyt fektet a belföldi piacra, valamint a hazai borjú- és juhhús fogyasztás népszerűsítésére. A Kapos Ternero védőgázban csomagolt érlelt és fűszerezett húsok közül több termék elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy használati jogosultságot.

A Kapos Ternero Kft. kizárólag magyarországi termelőktől szerzi be a feldolgozandó alapanyagot.

 

Agroinform.hu: A juhágazatban milyen változásokat eredményezett a koronavírus terjedése és a világjárvánnyal kapcsolatos intézkedések bevezetése?

Juhász Pál, Kapos Ternero Kft.:

Óriási a bizonytalanság az ágazati szereplők körében. Nagyon komoly, húsbavágó problémákat okozhat a napokban napvilágot látott kormányrendelet hatása, amely az Olaszországból Magyarországra érkező élőállat-szállító kamionsofőröket is karantén alá zárná.

Azért fogalmazok egyelőre feltételes módban, mert a mai napig nem egyértelmű az élőállat-kereskedelemmel foglakozó döntéshozók számára, hogy a szóban forgó vesztegzár valóban minden polgárra érvényes-e, vagy ez alól valamilyen speciális protokoll mellett mentesülhetnek-e a kamionsofőrök.

Agroinform.hu: Mi lehetne a megoldás egy ilyen helyzetben, amikor a hazatérő kamionsofőrökre valóban 14 nap "kényszerpihenő" várna?

Juhász Pál, Kapos Ternero Kft.:

Amennyiben egyáltalán lenne olyan kamionsofőr, aki ezt a helyzetet elfogadná – természetesen a 14 napos karantén költségeit is fel kellene vállalnia valakinek.

250.000 bárány nem szorulhat be az országba, mert az tragédia lenne.

Agroinform.hu: Az egyetemi éveim alatt azt tanultam a juhágazatról, hogy a feldolgozás volumenének növelése nagyban enyhítene az ágazat kiszolgáltatottságán. Ön, mint feldolgozó, hogyan látja a  helyzetet?

Juhász Pál, Kapos Ternero Kft.:

Én nem csupán a feldolgozó szemével nézem a jelenlegi – és mindenkori ágazati helyzetet, hiszen jómagam juhtenyésztő is vagyok.

Természetesen teljes mértékben egyetértek a feldolgozás jelentőségével. Alapvetően nagyobb előnynek tartom, ha hozzáadott érték mellett, magasabb feldolgozottsági szintű árut lehet értékesíteni, mint ha élőállatot adnánk el.

Ugyanakkor jelenleg az a probléma Magyarországon, hogy a hazai vágókapacitásunk mindösszesen körülbelül 30.000 húsvéti bárányt tudna kezelni – szemben az ilyenkor megszokott  250.000 darabos eladásra kínált mennyiséggel. Ezért a mi feldolgozási volumenünk csak kárenyhítő kategória lehet, nem pedig megoldás a problémára.

Agroinform.hu: Mi lehet a megoldás Ön szerint?

Juhász Pál, Kapos Ternero Kft.:

Hosszú távon előnyt kovácsolhatna az ágazat egy minőségi jerketámogatásból és a jerkék tenyésztésbe állításából. A jerketámogatás igényét és ágazati jelentőségét már évek óta hangoztatjuk az Agrárminisztérium irányába – és biztató visszajelzéseket kaptunk erről.

Amennyiben a 250.000 eladásra kínált báránynak hozzávetőlegesen a felét tenyésztésbe állítanák a magyar termelők a jerketámogatás hatására, az hazánk számára óriási minőségi előrelépést jelentene.

Természetesen ez sajnos csak eszmefuttatás egyelőre, hiszen jövő héten kezdődnie kellene a húsvéti bárányexport időszakának és a jerketámogatás egyelőre csak vágyálom. Így a kialakulóban lévő export-válsághelyzetet valószínűleg nem ez a konstrukció fogja megoldani. Viszont hosszútávon komoly segítség lehetne az ágazat fellendítésében.

2019-ben 60.000 anyajuhot adtak el a magyar gazdálkodók – túlnyomó részt Törökországba. Amennyiben nem történik változás a juhágazat támogatása terén, ez a negatív tendencia biztos, hogy folytatódni fog idén is.

Agroinform.hu: A Kapos Ternero Kft. vágóhíd működését hogyan befolyásolja a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet?

Juhász Pál, Kapos Ternero Kft.:

6 országba exportálunk, ezért jobb helyzetben vagyunk, mintha csak az olasz piac felé szállítanánk.

Az első károkat sajnos így is elszenvedtük, mert csütörtökön a japán partnerünk bizonytalan időre felfüggesztette a termékeink felvásárlását. Mélyen megérintett minket az indoklás, miszerint a turizmus gyakorlatilag leállt Japánban, így az éttermek is üresek. A japán exportunk vákuumcsomagolt prémium minőségű bárány termékeket jelent, amelyek a magas feldolgozottsági szintnek köszönhetően kifejezetten az éttermek számára készülnek.

Pénteken Szlovénia és Szlovákia is lemondta a jövő heti szállítmányainkat és ideiglenesen felfüggesztette a felvásárlást a tranzit-helyzetre hivatkozva.

fotó: Shutterstock

Dr. Nagy István agrárminiszter 2020. 03. 13-án késő este a Hír TV aktuális csatornán tett bejelentésében elmondta, hogy ágazati szintű operatív bizottságok felállítását rendelte el a terméktanácsoknál, hiszen mindenkinek tisztában kell lennie azokkal az információkkal, amelyek a gyakorlatban megjelennek.

"A legkézenfekvőbb lenne az olasz határ átjárhatósága a kamionokkal. Itt a húsvéti bárányakció a nyakunkon, de minden nap ott van 30-35 kamionunk is, akik nyers tejet visznek. Óriási mennyiség ez és óriási gondot okoz a kérdés, hogy aznap éppen átjut-e a szállítmány és a visszajövő kamionsofőr bekerüljön-e a karanténba, vagy ne. Nem lenne életszerű, ha a sofőrök karanténba kerülnének. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor elfogynának a sofőrök és megállna a szállítás. Mindeközben napról-napra változnak a szomszédos országok korlátozásai és tranzit-rendelkezései, így a zavartalan kamionforgalom nem csak rajtunk múlik. Tehát ezen feladatok felmérésére, az aktuális problémák összegyűjtésére van szükség, hogy lássuk, hogy mit kell tennünk”  – mondta az agrárminiszter, Nagy István.

Hozzátette, hogy fontos tudni, van-e elég csomagolóanyag, adalékanyag, a takarmányipar tud-e működni, mikor fogynak el az anyagok, erőforrások, mikortól kell rendkívüli intézkedéseket hozni.

„Azt látom, hogy belföldi fogyasztási zavar az biztosan nem várható, hiszen kétszer, akár háromszor annyit termelünk, mint amennyit mi el tudunk fogyasztani. A gondot inkább az jelenti, hogy megfelelő piacokra el tudjuk juttatni azt a többlettermelést, ami a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart jellemzi.” – tette hozzá a miniszter.

Az Agroinform.hu portál hitvallása az agrárium szereplőinek aktuális, hiteles tájékoztatása, ezért egy cikkbe gyűjtötte a koronavírus-intézkedések mezőgazdaságra vonatkozó híreit. CIKKÜNKET FOLYAMATOSAN FRISSÍTJÜK!

Az Agroinform.hu Fórum oldalán a "Koronavírus hatása a mezőgazdaságban" topikban bárki megoszthatja gazdálkodó társaival észrevételeit, tapasztalatait a témában.