Az agrárdigitalizáció nem csupán trend vagy technológiai úri huncutság. Kövesdi József PREGA X 2025 konferencián elhangzott előadásában egy olyan szemléletváltásról beszélt, amely a mezőgazdaság és az informatika határán született, és mára teljesen új alapokra helyezi a gazdálkodást. A SENIT Kft. (Security Engineering IT) "Okos Farm" projektje azt mutatja be, hogyan lehet ipari és informatikai tapasztalatokat adaptálni a mezőgazdaság világába – sikerrel. Kövesdi szerint az agrárdigitalizáció lényege nem más, mint: a tapasztalaton alapuló gazdálkodás helyett adatalapú gazdálkodásra váltani.

Digitális fejlődés lépcsőfokonként – nem lehet átugrani őket

A mezőgazdaság digitalizációja nem történik meg egyik napról a másikra. A fejlődésnek világos és logikus lépcsői vannak:

  • Adatgyűjtés – szenzoros rendszerek, mérési pontok kialakítása
  • Vizualizáció – az adatok ábrázolása, követhetőség biztosítása
  • Riasztások – eltérések és problémák azonnali visszajelzése
  • Vezérlés – manuális vagy automatikus beavatkozások lehetősége
  • Automatizálás – önállóan működő rendszerek, humán beavatkozás nélkül

Ezeket a lépéseket – hangsúlyozta Kövesdi – nem lehet kihagyni vagy siettetni, mivel minden szint épül az előzőre.

A kontroll evolúciója – a kamerától a komplex vezérlésig

Az "Okos Farm" koncepció története is ezt az evolúciót követi. Az első lépés a vizuális kontroll volt: kamerarendszerek telepítése, amelyek "a gazda szemeivé" váltak. Bár ez kezdetben hatékonynak tűnt, gyorsan kiderült, hogy a vizualizáció csak az irányítás illúzióját adja.

A következő mérföldkő a szenzoros adatgyűjtés volt, például állatjóléti adatokkal. 2017-től kezdve pedig SCADA-alapú folyamatmenedzsment rendszerek kialakítása vette kezdetét, amelyek már automatizáltan figyelnek, riasztanak és akár be is avatkoznak.

SCADA a mezőgazdaságban – miért működik jól?

A SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) rendszerek előnyei a következők:

  • Modularitás – lépésről lépésre építhető
  • Vizualizációs alkalmazkodás – a gazda valóságos környezetéhez illeszkedik
  • Integrációs lehetőségek – bármikor bővíthető további rendszerekkel
  • Megbízhatóság – 0-24-es működés, minimális hibalehetőséggel
  • Felhasználói szintek kiszolgálása – dolgozótól a cégvezetőig

A SCADA egyik legfontosabb erőssége, hogy minden szinten képes releváns adatokat szolgáltatni:

  • Telepi dolgozó: azonnali hibajelzés mobilon
  • Telepvezető: átfogó rendszerállapot
  • Cégvezető: hosszú távú adatelemzés, korrelációk

Valódi példák az automatizálásra – trágyakezeléstől az istállóvezérlésig

Az Okos Farm projekt több mezőgazdasági területen már bizonyított. A trágyakezelési rendszerek fejlesztése során először vizualizáció készült, majd beépült a vezérlés is. Például ha két óráig nem történik trágyabeöntés, a keverők automatikusan elindulnak.

Egy másik komplex fejlesztés egy teljes istálló automatizálása volt Nyugat-Magyarországon. A rendszer a következőket irányítja:

  • Trágyakezelés
  • Világítás
  • Ventiláció
  • Állatjóléti berendezések
  • Fejő- és takarmányozó robotok

A méret is lenyűgöző: egy 88x42 méteres istállóban nappal két fő, szökőnapokon egy fő is elég az üzemeltetéshez – 80%-os létszámcsökkenés mellett!

Gazdaságosság kényszerből – de hosszú távon versenyelőny

Az automatizálás motivációja gyakran nem technológiai, hanem munkaerőhiányból ered. Az előadásban említett üzem például az Audi gyár közelsége miatt nem talált megfelelő munkaerőt – így a kényszerből született digitalizáció végül komoly gazdasági előnnyé vált.

A rendszer rugalmasan paraméterezhető, az energiamonitoring pedig kulcsfontosságú szerepet kapott. Az energiaárak növekedésével az energiahatékonyság már nem csak lehetőség, hanem üzleti kényszer.

Fejlesztési potenciál és jövőkép

Az előadás végén Kövesdi József kiemelte: az Okos Farm nem zár le projekteket, hanem folyamatosan fejleszt. Egy év alatt négy integrációs lépést hajtottak végre egy telepen, például:

  • Mérlegek adatainak beépítése a rendszerbe (százalékos és tonnás értékekkel)
  • Automatikus szállítási logika kialakítása
  • Energiafogyasztás és termelés optimalizálása
  • Tejtermékgyártás integrálása a tejtermelés mellé

Az előadásból egyértelműen kiderült, hogy az agrárinformatika nemcsak jövő – már jelen is. Az Okos Farm projekt példája jól mutatja, hogy ha az informatikus hajlandó felvenni a gumicsizmát, a gazda pedig nyitott az új technológiákra, akkor valódi, kézzelfogható fejlődés valósulhat meg.

Indexkép: shutterstock.com