Mint immár 19 éve mindig, idén is a Bazilika előtt állt össze az ünnepi menet – fotó: Agroinform.hu
A Magosz és a NAK rendezte az ünnepséget, amelyre eljöttek az ország és az egész Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának képviselői. A búzaszentelő egyben a Magyarok Kenyere programsorozat nyitánya is volt. Az idei esemény Kárpát-medencei rendezvénnyé bővült, mivel a teljes magyarság megünneplését is szolgálta. Az eseményen ott volt az Agroinform.hu is.
A mostani rendezvény már a tizenkilencedik volt a sorban. A kapcsolódó Magyarok Kenyere program 2011-ben indult. A jótékonysági akció során a Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta részeiről adományozott búzát egybeöntik, augusztus 20-ára pedig megsütik a nemzeti összefogást jelképező Magyarok Kenyerét. Az összeöntött búzából készült lisztet és kenyeret hátrányos helyzetű gyerekeket gondozó hazai és határon túli intézményeknek adományozzák.
A Bazilikától a búzamezőig tartó úton népdalokat fújt a klarinétos – fotó: Agroindorm.hu
A hagyományokhoz híven idén is a Bazilika előtt állt össze az ünnepi menet. Lovas huszárok felvezetésével – klarinétmuzsika hangjaira – innen indult a közeli zöldellő búzatáblához, ahol egy hatalmas emelvény előtt az esemény világi és egyházi szónokai fogadták az érkezőket.
Kövér László: lélekben közelebb egymáshoz
„A kormány lehetővé tette, hogy falugazdászok segítsék a külhoni magyar gazdákat is, így összekapcsolódhassanak a hazai gazdatársadalommal” – fotó: Agroinform.hu
Az Országgyűlés elnöke többek között arról beszélt, hogy a búzaszentelés sok évszázados ünnepének megtartása lélekben közelebb hozhatja egymáshoz a magyarokat. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programsorozatot méltatva pedig kiemelte: a 2011-ben önkéntesen összeadott 10 tonnából 2018-ra 583 tonna búza lett, amely 80 ezer rászoruló gyermekhez juttatta el az összetartozás kézzelfogható üzenetét.
Kövér László szólt arról a gazdaságfejlesztési programról is, amelyet 2016-ban indított a magyar állam a Kárpát-medencében. Három év alatt 111 milliárd forint értékű beruházást tettek lehetővé, ezzel csaknem 38 ezer külhoni magyar vállalkozónak és gazdálkodó családnak nyújtottak segítséget.
A magyarországi gazdák területalapú támogatásával kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy ez a 2010-es hektáronkénti 46 ezer forintról 2018-ra már 74 ezerre nőtt. A vidékfejlesztési program pedig 2014 és 2020 között 1300 milliárd forint biztosít a gazdáknak, ezzel „a kormány Brüsszelben is elvégezte a rá háruló munkát”.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a teljes Magyarországot lefedő, 650 fős falugazdász-hálózatot épített ki. A kormány lehetővé tette, hogy mindez megvalósuljon a külhonban is: 2018-tól Erdélyben 60, a Délvidéken 20, Kárpátalján 10, a Felvidéken 15, a Drávaszögben és a Muravidéken pedig egy-egy falugazdász segíti a magyar gazdák munkáját, „összekapcsolódását a magyarországi gazdatársadalommal” – ismertette.
Az Országgyűlés elnöke mindehhez hozzátette: 2010 óta a magyar mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 63 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 2700 milliárd forintot.
Jakab István: felkészülünk az új kihívásokra is
A Magosz elnöke szónoktársaival az oldalán. „Mindenkor legyen magyar kenyér minden magyar család asztalán” – fotó: Agroinform.hu
„Ma már elmondhatjuk, hogy amiért eddig küzdöttünk, az nagyrészt teljesült” – jelentette ki beszédében a Magosz elnöke. A NAK keretein belül jelentős tudás- és információs bázissal rendelkeznek, amelyet korszerű tanácsadó hálózaton keresztül közvetítenek a gazdáknak. Felkészülnek az új kihívásokra is, „hiszen ma világban a harmadik technológiai robbanás zajlik”. A klímaváltozás szintén megköveteli az új technológiai rendszerek kialakítását és alkalmazását. Ezeket az eljárásokat is megismertetik a gazdálkodókkal – hangsúlyozta.
„Az elkövetkezendő években megvalósul azon szándékunk, hogy a Kárpát-medencében megosszuk egymással a tudást, az információt, segítsük az együttműködést – tette hozzá –, hogy valamennyi magyar ember egyre sikeresebb legyen, hogy mindenkor legyen magyar kenyér minden magyar család asztalán.
Jakab István bejelentette: a Magosz – összefogva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – ez évtől átvette a Magyarok Kenyere Alapítványt és a programot. „Ez azt jelenti számunkra, hogy még inkább lesz lehetőségünk segíteni a rászorulókon.”
Kis Miklós Zsolt: minden magyar felelős minden magyarért
„A gazdák a búzaadománnyal ajándékoznak életet, segítik a szükséget szenvedőket” – fotó: Agroinform.hu
A NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák mindig is hagyománytisztelők voltak, „a régi szokásokat követjük, amikor Isten áldását kérjük a vetésre, a jó termésre”.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programról elmondta: az a küldetése, hogy a búza-, azaz kenyéradás mozzanatán keresztül erősítse a magyarság összefogását és a keresztény nemzettudatot. „A gazdák a búzaadománnyal ajándékoznak életet, segítik a szükséget szenvedőket, és így járulnak hozzá a külhoni magyarok nemzeti önazonosságtudatának erősítéséhez. E gesztussal azt üzenik, egymás támogatásával tudunk csak megmaradni, minden magyar felelős minden magyarért.”
.jpeg)
Az egyházak képviselői a négy égtáj felé fordulva kértek áldást a vetésre, most éppen háttal az egybegyűlteknek – fotó: Agroinform.hu
A beszédek után a katolikus, a református és az evangélikus egyház képviselői kértek közösen áldást a kelő búzára. Ezt hagyományosan a négy világtáj felé fordulva tették, annak jeléül, hogy az egész határ – sőt az egész világ – gabonavetésére kérik.
Fontosnak tartották, hogy az ünnepi menetben legyenek
Zászlós Tibor (NAK, mezőgazdaságért felelős országos alelnök): felemelő érzés a Kárpát-medence elszakított magyarsága képviselőivel együtt ünnepelni. Amikor most ránézünk a búzatáblára, nemcsak a munkát látjuk benne, hanem a jövőt is, és átéljük a spiritualitást is!
Darabos Tamás, a NAK főigazgatója menetben – fotó: Agroinform.hu
Darabos Tamás (NAK, főigazgató): ez a mai alkalom egyben a Magyarok Kenyere rendezvény méltó megnyitója is. Ezzel megkezdődött az augusztus 20-i csúcspontig tartó eseménysorozat szervezése, az ezzel járó munka. Az összes ezzel kapcsolatos eseményünk egy-egy kisebb ünnep, amely a magyarok összefogását, a szolidaritást, valamint a hagyományos életmódot képviseli. Magánemberként is itt a helyem!
Süle Katalin (NAK, Zala megyei elnök): nagyon fontos számomra, hogy minden évben Zala megyéből is itt legyünk, a gazdatársakkal közösen. Az is különösen fontos nekem, hogy az egész családom itt van ezen a megható, magasztos ünnepségen. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk számára közösségformáló esemény, és büszkék vagyunk arra, hogy jöhetünk. Azt az üzenetet – és jó érzést –, amit itt összegyűjtöttünk, hazavisszük az otthon most éppen dolgozó gazdatársainknak is. Ezeket mind-mind hozzá tudjuk adni, amikor Zalában majd elkezdjük gyűjteni az idei búzát is.
Ondré Péter (Agrármarketing Centrum, ügyvezető igazgató): számomra nemcsak azért fontos, hogy itt legyek, mert a Magyarok Kenyerének alapjára, a búzára kérjük közösen Isten áldását. Az is meghatározó élmény, hogy a teljes Kárpát-medencei magyarság összefogásával jött létre ez a rendezvény, így ez az összmagyarság ünnepe is. Hitét gyakorló keresztényként és az összmagyarságban a nemzetet fontosnak tartó fiatalként természetesen itt a helyem.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
