Az Egyesült Királyságban egy új, négy évre szóló, több mint 260 ezer angol font (nagyjából 118 millió forint) költségvetésű kutatási projekt indult, amely azt vizsgálja, hogy a malmi búzafajták keverése javíthatja-e a terméshozamot és a szemminőséget. A projektet az AHDB (Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács) finanszírozza, és célja, hogy feltárja a búzafajta-keverékek potenciálját a malmi követelmények teljesítésében és a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok kialakításában.



A kutatás alapját az AHDB legfrissebb ajánlott fajtalistáinak (RL – Recommended Lists) felülvizsgálata adta, amely rámutatott arra, hogy

hiányzik a megbízható információ arról, milyen hatással van több fajta együttes termesztése a terméseredményekre és a növényegészségügyre.

A keverékek használata nemcsak jobb termésátlagot és minőséget hozhat, mint az egyfajtás állományok, hanem további előnyöket is kínálhat – például stabilabb terméshozamot, csökkent betegségi nyomást, ami lehetővé teheti a gombaölő szerek kisebb mennyiségű használatát. Ez segíthet a rezisztenciakezelésben, valamint a betegségek elleni genetikai védekezés tartósságának megőrzésében is.


buzafajtak

Fotó: Shutterstock


A fajtákat egyaránt vizsgálják majd keverékben és önállóan is, hogy meg lehessen állapítani, milyen mértékben egészítik ki egymást a keverékben.

Georgia Hassell, az AHDB növényvédelmi szakértője, a projekt vezetője elmondta: bár a rendelkezésre álló eszközeik a nemesítési háttér és agronómiai adatok alapján ajánlanak fajtákat, jelenleg nem képesek megmondani, hogy a fajtakeverék hatása meghaladja-e az egyes elemek összhatását, vagy sem.

A szántóföldi kísérleteket 2025 őszétől három éven át végzik majd két helyszínen: a Shropshire megyében található Harper Adams Egyetemen (ahol a szeptóriás levélfoltosság jellemző), illetve az Essex megyei Agrii Throws Farm területén (itt a sárgarozsda fertőzöttség erős).

A kísérletekben több kezelési módot is alkalmaznak majd:

  • Gombaölő szer nélküli vagy alacsony intenzitású kezelés a keverékek betegségekkel szembeni ellenálló képességének vizsgálatára;
  • Magas gombaölős kezelés (az RL szabványos programja) annak tesztelésére, nyújtanak-e plusz előnyöket a keverékek a fertőzések teljes visszaszorítása mellett.


A mért paraméterek között szerepel majd a betegségek előfordulása, lombállapot, fenológiai fejlődés, növénymagasság és terméshozam.

Emellett a betakarított termés minőségét is vizsgálják – többek között malmi és sütőipari tesztekkel –, valamint a mikotoxin- és anyarozs-szennyezettséget is elemzik.

A Harper Adams Egyetem és a Cope Seeds szakértői által vezetett projekt célja, hogy tudományosan megalapozott bizonyítékokat szolgáltasson a fajtakeverékek teljesítményéről, ösztönözze a gazdák és malmok közötti párbeszédet, és elősegítse a keverékek szélesebb körű alkalmazását az Egyesült Királyságban.

Forrás: fwi.co.uk

Indexkép: illusztráció/Shutterstock