A szupergyors 5G hamarosan mindenki számára elérhető lesz és a szakemberek szerint ebből a hálózatból a gazdaság minden szereplője csak profitálhat – írta a hirado.hu.

5G, mint zöld technológia?!

"Az 5G-t környezetvédelmi szempontból akár zöld technológiának is nevezhetjük, hiszen olyan megoldásokat támogat, amelyek a fenntarthatóság irányába mutatnak." – fogalmazott a hirado.hu-nak adott interjújában Mácz Ákos, a Digitális Jólét Program keretében elindított, iparági szereplőket, szakmai szervezeteket, valamint az állam képviselőit tömörítő Magyarországi 5G Koalíció szakmai vezetője.

A zöld-technológia előnyei megmutatkoznak például az agráriumban is, hiszen az 5G segítségével bevonhatók a nagyfelbontású, képalkotó technikákat alkalmazó drónok a termőföldek művelésébe, amelyek négyzetcentiméterre pontosan azonosíthatják például azt, hogy a megművelésbe bevont terület hol vízhiányos, vagy hol nőtte be a gyom.

Az 5G értékteremtő hatása és zöld jellege itt érhető tetten igazán, hiszen a gazdálkodó célzottan tudja az öntözést, a gyomirtást végezni, a környezeti terhelést jelentő vakszórást elkerülve” – nyilatkozta az 5G Koalíció szakmai vezetője.

Az 5G legelőször is minden eddiginél gyorsabb mobiladat-kommunikációt tesz lehetővé. Ma Magyarországon a mobilhálózat átlagsebessége 40 Mbit/s, az 5G-vel ez a csúcssebesség szempontjából akár 20 Gbit/s is lehet. Éppen ezért a leggyorsabban a mobiltelefóniában lesznek majd érzékelhetők az 5G előnyei a felhasználók számára. A 4K-s, 8K-s tartalmakat, vagy éppen a 360 fokos videókat gond nélkül nézhetjük majd meg mobil eszközökön is, de a kiterjesztett valóságra, illetve virtuális valóságra építő megoldások is elterjedtebbek lesznek. A koronavírus megmutatta, hogy az internethálózat egy rendkívüli helyzetben mekkora terhelésnek lehet kitéve.

Az 5G másik nagy előnye, hogy egyidőben, egyszerre, egy földrajzi területen jóval több eszközt tud kiszolgálni, mint a korábbi technológiák. Négyzetkilométerenként akár egymillió eszköz egyidejű adatforgalmát is képes kezelni az 5G.

Az 5G-t mindemellett rendkívül alacsony válaszideje is különlegessé teszi. Az ember reakcióideje körülbelül 300 milliszekundum amikor például egy autóban ülve érzékeli a veszélyt és ténylegesen fékezni kezd. Az 5G ezt a válaszidőt szinte elhanyagolhatóra, akár 1 milliszekundumra csökkenti. Ez a rendkívüli gyorsaság számos technológiai megoldásban jelenthet forradalmi áttörést.

Mivel az 5G jeleit már néhány fa vagy egy fal is el tudja nyelni, ezért eleve nehezebben terjed, mint az alacsonyabb frekvenciát használó mobiljelek, így a jel erőssége is alacsonyabb lesz. Ezért a megengedett határértékeknél jóval alacsonyabb sugárzásra lehet majd számítani, mint akár a 3G vagy 4G esetén. Vagyis az 5G-től való félelem nemcsak eltúlzott, hanem kifejezetten alaptalan is, mivel az 5G-re való átállás összességében sokkal jobb sugárzási helyzetet eredményez majd. – írja a hirado.hu.

fotó: Shutterstock

Bizonyára mindenki emlékszik a 2020 tavaszán terjengő rémhírekre, amelyek szerint az 5G hálózat kiépítésével kapcsolata hozták a koronavírus terjedését.

Ezeket a valótlan összeesküvés-elméleteket olyan sokan elhitték, hogy egyes országok aktivistái komolyan megrongálták a jeladó tornyokat – még olyan létesítményeket is, amelyek egyébként alkalmatlanok voltak az 5G továbbítására...

Az álhírekre és az aktivisták tiltakozására reagálva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos közleményt adott ki, amelyben megfogalmazta az 5G-ben rejlő lehetőségeket is.

Mi az az 5G?

Az 5G – azaz az ötödik generáció – a legújabb vezeték nélküli mobiltelefon-technológia, amelyet elsőként 2019-ben alkalmaztak széles körben. Az 5G várhatóan növeli a teljesítményt és új alkalmazások széles skáláját teszi lehetővé, beleértve az e-egészségügy megerősítését – többek között távorvoslással, távfelügyelettel, távsebészettel.

Melyek a legfontosabb különbségek az 5G és a korábbi technológiák között?

Az 5G a telekommunikációs szabványok fejlődését képviseli. A jobb teljesítmény érdekében az 5G nagyobb frekvenciákra terjed ki 3,5 GHz körüli frekvenciától néhány tíz GHz-ig. A magasabb frekvenciák újdonságok a mobiltelefon-hálózatokban, de más területeken ezeket már használják – például 'point-to-point' rádiókapcsolatokban és a biztonsági ellenőrzések során alkalmazott test-szkennerekben.

Ezen a magasabb frekvencián az 5G hálózatok nagyobb számú bázisállomást és kapcsolódó objektumokat fognak használni. Az 5G továbbá sugárformáló antennákat fog alkalmazni a jelek hatékonyabb fókuszálására a használt eszköz felé, ahelyett, hogy a jel széles irányban terjedjen, mint a jelenlegi bázisállomás antennáin.

Expozíciós szintek

Jelenleg az 5G-os infrastruktúrák expozíciója körülbelül 3,5 GHz körüli, ami hasonló a meglévő mobiltelefon-bázisállomások expozíciójához. Az 5G antennákból származó több sugár használata esetén az expozíció a felhasználók helyétől és felhasználásától függően változhat. Tekintettel arra, hogy az 5G-technológia jelenleg a telepítés korai szakaszában van, a rádiófrekvenciás mezőknek való kitettség bármilyen változásának mértékét még vizsgálják.


Milyen potenciális egészségügyi kockázatokat jelent az 5G?

A vezeték nélküli technológiáknak való kitettség eddig – számos kutatást követő okozati összefüggésben vizsgálva – nem mutatott káros egészségügyi hatást.

Az egészséggel kapcsolatos következtetéseket a teljes rádióspektrumon végzett vizsgálatokból vonják le, de eddig csak néhány vizsgálatot végeztek az 5G által használt frekvenciákon.

A szöveti fűtés a rádiófrekvenciás mezők és az emberi test közötti kölcsönhatás fő mechanizmusa. A jelenlegi technológiákból származó radiofrekvencia-expozíciós szintek elhanyagolható hőmérséklet-növekedést eredményeznek az emberi testben.

A frekvencia növekedésével kevésbé lehet behatolni a testszövetekbe – és az energia felszívódása inkább a test felületére (bőrre és szemre) korlátozódik. Amennyiben a teljes expozíció nem haladja meg a nemzetközi iránymutatásokat, nem várható a közegészségre gyakorolt következmény.

Melyek a nemzetközi expozíciós iránymutatások?

Két nemzetközi testület dolgozik ki az elektromágneses terekre vonatkozó expozíciós irányelveket. Jelenleg sok ország betartja az alábbi ajánlásokat:

Nemionizáló sugárzásvédelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság és Az Elektromos és Elektronikai Mérnöki Intézet, az Elektromágneses Biztonság Nemzetközi Bizottságán keresztül.

Ezek az iránymutatások nem technológia-specifikusak. Legfeljebb 300 GHz-es rádiófrekvenciákat fednek le, ideértve az 5G-nál tárgyalt frekvenciákat is.

Mit csinál a WHO?

A WHO egészségügyi kockázatértékelést végez a rádiófrekvenciáknak való kitettség alapján, amely a teljes rádiófrekvencia-tartományt lefedi, beleértve az 5G-t is – amelyet publikálni kell 2022-ig.

A WHO felülvizsgálja az 5G-expozícióból származó lehetséges egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tudományos bizonyítékokat, amikor az új technológiát bevezetik – és amint a közegészséggel kapcsolatos további adatok rendelkezésre állnak.

A WHO 1996-ban alapította meg a Nemzetközi Elektromágneses mezők (EMF) projektet. A projekt a 0-300 GHz frekvenciatartományban lévő elektromos és mágneses mezők expozíciójának egészségügyi hatásait vizsgálja, és tanácsot ad a nemzeti hatóságoknak az EMF sugárzásvédelemmel kapcsolatban.

A WHO a mobil távközlés minden szempontjának lehetséges hosszú távú egészségügyi hatásainak további kutatását javasolja.

A szervezet meghatározza és támogatja a kapcsolódó kutatási prioritásokat. Fejleszti továbbá a nyilvános információs anyagokat, és elősegíti a tudósok, a kormányok és a nyilvánosság közötti párbeszédet az egészség és a mobil kommunikáció körüli megértés elősegítése érdekében."

Releváns linkek:

WHO sugárzási egészségügyi téma

A WHO EMF honlapja

Az EML-nek való kitettségre vonatkozó nemzeti előírások

WHO adatlapok:

  • Mobiltelefonokon
  • Bázisállomásokon
A WHO hivatalos közleményét fordította: Agroinform.hu / Igric Dominika

 

Tetszett a cikk? Olvassa el korábbi cikkeinket is 5G-témakörben:

Véget ért az Agritechnica kiállítás

A gazdálkodói bizalom nélkül már nem lehet tovább haladni