Ennek a látványos szakmai eseménynek témagazdagságát szinte képtelenség érzékeltetni, de megpróbáljuk Michael Hofer úrral, a berlini Messe (Vásár) sajtófőnökével folytatott beszélgetés keretében.

  • Pár szót mondjon, kérem az előzményekről.
  • A Grüne Woche 88 éves múltra tekint vissza. Lényegében 1926-ban azzal kezdődött, hogy egy helyi árubörzét tartottak Berlinben, s ez nőtte ki magát úgy, hogy napjainkra a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti kiállításának számít. Ha összeadjuk a kezdettől eddig idelátogatók számát, 31 milliós nagyságrendet kapunk, amihez persze a mostani létszám is hozzáadódik.

A megnyitásra várakozva

  • Most mennyi látogatóval számolnak?
  • 400.000 látogatóval, akiknek egynegyedét teheti ki a „szaklátogatók” száma. Ez utóbbiak számát azért becsüljük ilyen sokra, mivel közel 300 konferenciát, szemináriumot is rendezünk. Egyébként 70 országból kb. 5 ezer újságíróra számítottunk. A szakmai rendezvények során az „Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum 2014”(GFFA) jelentősége a legnagyobb.
  • Mondana erről is pár szót?
  • A fórum hármas jelszava találóan jelzi a hármas célt: „A mezőgazdaságot erősíteni, a krízisen úrrá lenni és az élelmiszerellátást biztosítani”. Idén hatodszor került sor erre a közel 70 agrárminiszter és miniszterhelyettes megjelenésével számoló agrárminiszteri csúcstalálkozóra. A fórumot Peter Friedrich német agrárminiszter nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság sokszínűségének fenntartása létfontosságú feladat, ehhez a genetikai forrásokat tartósan meg kell őrizni. Az éhezők 840 milliós táborát, a 2 milliárdot is kitevő hiányosan táplálkozókat hosszú távon kell ellátni értékes élelmiszerekkel, miközben a mezőgazdaságnak a klímaváltozás, az ingadozó piacok, a fogyatkozó források okozta gondokon is úrrá kell lenni. Ahogy érzékeltette, a „herkulesi” méretű gondokra csak nemzetközi összefogás hozhat megoldást. Ezért is voltak jelent a fórumon – az agrárminiszterek mellett – a Világbank, az ENSZ, az UNEF szakemberei, de a civil társadalmi szervek képviselői is.
  • Tavaly a kiállítás díszvendége, az Önök fogalmazásában „partnerországa” Hollandia volt. Jól emlékszem, hogy milyen látványosan mutatták be gazdag élelmiszerkínálatukat és az utolérhetetlen szintet képviselő virágpompázataikat. Idén ki a Grüne Woche partnerországa?

  • Észtország. E kis ország igazán kitett magáért, amikor is két kiválasztott témakörre koncentrálva élelmiszertermelésük sajátosságairól és a turizmusukról adtak látványos áttekintést. A kiállított élelmiszerek sokaságában olyan különlegességekkel is találkozni, mint a medve- és jávorszarvas-hús, a sprotni hal, meg persze a „hagyományos” tejtermékek, biotermékek, rozsból készült élelmiszerek, tallini likőr, biovodka, marcipán.
  • Mondana pár szót a házigazda, a németek pavilonjairól?
  • Bizonyára Önöknél, magyaroknál is törekvés van arra, hogy ne messziről hozassák be az élelmiszereket, hanem saját régió termelésére/termékeire támaszkodjanak. Ez a „regionalitási szemlélet” egyre erősebb a vásárlóink körében, másrészt a biotermékek iránti kereslet mind nagyobb. A rendkívül gazdag hazai élelmiszerválasztékot 7 pavilon-komplexumban lehet megtekinteni, a tengerparttól az Alpokig elterülő területekről származó minden termelői térséget felölelve.

  • A zsúfolt német pavilonokban mindenütt jóízűen falatozók tűnnek szembe, szinte már le sem lehet ott ülni. Ebben a bődületes élelmiszer-gazdagságban hogyan lehet eligazodni?
  • Hát nehezen! 13 szövetségi tartomány élelmiszerkínálata valóban káprázatos, nehéz is kiragadni példákat a kínálat érzékeltetésére. Talán leglátványosabb az a bemutató, mely a 14.1-es „Hal élményvilág” elnevezésű pavilonban található. Itt egy 10 m2-es kiterjedésű „jégágyban” a világ minden tájáról származó hal-, rák- és puhatestű fajokat lehet látni, a német fülnek is ismeretlen hangzású egzotikus fajokat találva. Az 1.2-es számú „Több teret az életnek” mottójú „Bio-teremben” a hazai bioegyesületek széles kínálata fogadja a betoppanókat. Külön termek szolgálnak a fűszerek, teák bemutatására, másutt a borok, a pezsgők, a hazai remek sörkínálat hívei csatangolhatnak kedvenc italaik világában.

  • Az élelmiszerek választékán túlmenően mit érdemes kiemelni? Egyáltalán magáról a mezőgazdaságról mi a fő látnivaló?
  • Erre legjobb választ az „Parasztudvar-Élmény” nevű pavilon választéka ad. Magának a pavilonnak a jelszava az, hogy „Az innováció és hagyomány összeköti a mezőgazdaságot”. Ebben az óriási teremben több mint 70 partner ad képet a mezőgazdaság különböző ágairól, lényegében öt témára összepontosítva: 1. Tudomány és kutatás, 2. Növénytermesztés, 3. Természet megőrzése, természetvédelem, 4. Állattenyésztés, 5. Mezőgazdaság és társadalom. A 25-es állatcsarnokban naponta látványos állatbemutatók, állatfelvezetések vonzzák a látogatók tömegeit. Nagy becsben tartjuk a veszélyeztetett haszonállat-fajtákat, így ebben a csarnokban lehet megtekinteni a „2014-es év veszélyeztetett állatfajtáját” a dülmeni (dülmeneri) vadló-fajtát, mely a Vörös Listán szerepel.

  • Tavaly a megújuló energiákról sok szó volt. Idén is ilyen fontos témaként szerepelt ez?
  • Több pavilon is foglalkozik a megújuló energiák bemutatásával. E kérdést több témakörre csoportosítva mutatják be, így: biogáz, bio-üzemanyag, fából nyert energia, utántermeszthető anyagok hasznosítása. A tavalyihoz hasonlóan most is látványosan szemléltetik a „multitalentumú” (sokhasznú fa) nyersanyagának változatos felhasználhatóságát. Ehhez még kétkezi markos ácsok bemutatják a helyszínen tudományukat…

  • Szép, szép, de gondolom a tömegeket – főleg a szépre oly fogékony női nemet – most is a pazar viráglátványosságok vonzották legjobban. Idén is nagy volt a virágválaszték?

  • Több mint 30 ezer színpompás virág illatát lehetett élvezni a virágcsarnokokban. A spanyol pálmák, a dél-amerikai szukkulensek, az ázsiai azáleák csodás példányai azonban nem tudtak versenyre kelni a holland tulipánerdők pazar látványával.
  • Ennyi látnivaló után mondana pár szót a magyarok – bizonyára szerény – itteni szerepléséről?
  • 1972 óta rendszeres a magyar jelenlét. Idén prémium termékeikkel, híres boraikkal, fűszerkrémekkel, vadhús és mangalica-készítményeikkel, édességekkel (pl. marcipán desszertekkel) jelentek meg. Éttermükben mindig sok vendéget látni.
  • Honfitársaink szerepelése mellett biztos az Agroinform olvasóit, de mindenkit érdekelhet, hogy mennyibe kerülnek a belépők?
  • A napijegy ára 13 euró, a diákoké 9 euró (nyugdíjasoknak nincs kedvezmény). Ha valaki 14 óra után érkezik, annak csak 9 euróba kerül a belépő, de van családi belépő is (2 felnőtt + maximum 3 gyerek), az 26 euróba kerül. És persze van csoportos kedvezmény is. Vasárnap kedvezményes a belépés, csak 10 euró. Már csak ezért is vasárnaponként hihetetlenül sok látogatóval lehet mindig számolni, szinte mozogni sem lehet a hömpölygő tömegben. Közöttük – remélhetőleg – sok magyar látogatót is találni.


Köszönjük az Agroinform lap számára nyújtott érdekes beszámolót. Külön értékeljük azt, hogy roppant nagy elfoglaltsága ellenére is tudott ránk időt fordítani. Azt hiszem, elárulhatjuk a kedves Olvasóknak, hogy hosszú évek óta velünk, magyar újságírókkal szemben megkülönböztetett figyelemmel és kedvességgel van, amit nyugodtan nevezhetünk kölcsönös barátságnak. Ez a megtisztelő barátság áttételesen honfitársainknak is szól. Ezért is jó érzés mindig Önnel találkozni és beszélgetni. És nem csak a Grüne Wochéről…