A digitalizáció megállíthatatlanul tör előre az ipar és a gazdaság minden területén. Ez alól az agrárium sem kivétel. A nemzetközi trendek alapján a változás elkerülhetetlen. Itt is igaz a mondás: aki kimarad, az lemarad – méghozzá hosszú távon.
Az élelmiszeripar szereplői digitalizációs kezdeményezéseinek integráns része a termék-nyomonkövetési rendszerek adaptációja, kialakítása, valamint az azokból származtatható adatok felhasználása a működés gyakorlatilag minden területén. Egy jól működő, illetve tényszerű adatokra támaszkodó termék-nyomonkövetési rendszernek számtalan előnye van, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplőinél különféleképpen jelentkeznek.
A gazdák számára a kiváló minőségű termék bizonyítható eredete növelheti az elismertséget a vásárlók körében – Deloitte
A megbízható információforrásnak köszönhetően például a fogyasztók tudatosan részesíthetik előnyben a magas minőségű élelmiszereket. A kereskedők számára összehasonlíthatóvá válnak a beszállítók, emellett, részletesebb információkhoz juthatnak a fogyasztói szokásokat, preferenciákat illetően, amellyel optimalizálni tudják a beszerzési, árazási és marketing tevékenységüket. A gazdák számára pedig a kiváló minőségű termék bizonyítható eredete növelheti az elismertséget a vásárlók körében, illetve jelenthet fegyvertényt, például az élelmiszerhamisítás, adócsalás és minőségi audit kapcsán felmerülő kételyekkel szemben.
Ezzel együtt jelentősen eltérhetnek az egyes érintett csoportok motivációi a nyomonkövetési rendszerek alkalmazása kapcsán, amit elsősorban az magyaráz, hogy a bevezetés költségei elsősorban az ellátási láncok elején található szereplőknél jelentkeznek, azonban esetükben sokszor kevésbé nyilvánvalók az elérhető hasznok.
A különböző nyomonkövetési megoldások elsődleges alkalmazói a komplex, vagy sokrétű beszállítói hálózattal rendelkező kiskereskedelmi szereplők. Ennek két fő oka, hogy a termék-nyomonkövetés nyilvánvaló hasznainak egy jelentős része náluk érezhető (pl. marketing érték, vásárlói interakció lehetősége), valamint az érdekérvényesítési képességük révén, a termékekre vonatkozó információkkal kapcsolatban elvárásokat képesek megfogalmazni saját beszállítóikkal szemben. E téren nagy eltérés mutatkozik az alapanyag előállítóknál és feldolgozóknál.
Marton Károly, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának szakértője – Deloitte
„Többször tapasztaltuk, hogy az alapanyag előállító és élelmiszer feldolgozó cégek kevésbé nyitottak a fejlettebb nyomonkövetési megoldások bevezetésére, részben abból a feltételezésből kiindulva, hogy megfelelő adatelemző készség és integrált ERP rendszerek hiányában nem tudják felhasználni a döntéseik során. A transzparencia megteremtése pedig számukra is fontos szempont és a nyomonkövetés révén haszonélvezőivé válhatnak az integrált adatfelhasználásban rejlő lehetőségeknek” – mondta Marton Károly, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának szakértője.
A prémium termékeknél azonban más a helyzet, hiszen ezen termékkategóriák esetében az integrált és termékszintű adatfelhasználás mellett, az árazást nagyban befolyásolja a fogyasztók számára elérhető információk mélysége és minősége. A kiváló minőségű élelmiszereket a fogyasztók előnyben részesítik, amennyiben – akár egyed, vagy kisebb egység szinten – visszakövethetők a pontos származást és a minőséget bizonyító egyedi információk.
„A prémium termékek vásárlói nem csupán az ízvilág kapcsán kritikusak, hanem választásukat nagyban befolyásolják az alapanyagok eredetére és a termék előállítására vonatkozó információk. A tudatos vásárlók előnyben részesítik azon termelőket, akik transzparensek a felhasznált alapanyagok és folyamatok terén. Azon termékek, amelyek kapcsán nem biztosítottak a teljeskörű transzparencia feltételei, a jövő fogyasztójánál minden bizonnyal háttérbe fognak szorulni.” tette hozzá Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának vezető szakértője.
Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának vezető szakértője – Deloitte
Erre a jelenségre mutatott rá a Deloitte egyik nemzetközi tanulmánya is, miszerint a fogyasztók túlnyomó része nem bízik az élelmiszer árujelzők pontosságában – 71 százalékuk a vásárlói döntés meghozatalakor figyelembe veszi, hogy maradéktalanul rendelkezésre áll-e az információ a termék hozzávalóiról, 37 százalékuk pedig márkaváltásra is hajlandó lenne amennyiben az részletesebb és megbízhatóbb termékinformációval szolgál.
A Deloitte agrártanácsadással foglalkozó csapata is figyelmes lett erre a tendenciára. Az agrárszektor szereplőinek különböző igényeit megcélozva kifejlesztett egy innovatív és könnyen kezelhető termék-nyomonkövetési eszközt, ami már a magyar cégek számára is elérhető. A Deloitte az OBA4Trace segítségével több sikeres projekten bizonyította már a gazdálkodók, élelmiszerfeldolgozók, kereskedők és fogyasztók számára a megoldás gazdasági és minőségbiztosítási előnyeit, és kiemelkedő marketing értékét. A megoldást, illetve annak legfőbb előnyeit a világhírű ibériai sonka példáján keresztül egy rövid videó mutatja be:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
