A felhívás azért jött létre, mert a Bizottság várhatóan április végén ismerteti véleményét az „új génszerkesztési technikákkal” kapcsolatban, mely az EU Miniszterek Tanácsa által indított házon belüli tanulmányon alapszik.
Amióta az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket az EU hatályos GMO-törvényei szerint kell szabályozni, a biotechnológiai iparág intenzív lobbi-tevékenységet folytat a jogszabály enyhítése érdekében.
"Nincs tudományos vagy jogi indok arra, hogy az új génszerkesztési technikákat mentesítsék a kockázatértékelés, a nyomon követhetőség és a címkézés jelenlegi szabályai alól. A génszerkesztési technológiák növényeken és állatokon történő alkalmazásának, valamint a környezetbe és az élelmiszerláncba történő kibocsátásának messzemenő hatása lehet, és azt továbbra is szabályozni kell." – mondta Eric Gall, az IFOAM Organics Europe policy szakértője.
A módosított génállományú aszálytűrő kukorica genomjában ugyan nincs idegen gén, de ugyanolyan körültekintéssel kellene engedélyezni – Fotó: pixabay (A kép illusztráció)
„Használatuk átláthatóságának továbbra is érvényben kell maradnia az élelmiszer-termelési lánc egészén. Ezen technológiák szabályozásának gyengítése ellentmond az EU Zöld-Megállapodás, a Termőföldtől az asztalig és a Biodiverzitás stratégiák alapvető céljainak.” – tette hozzá a szakértő.
Magyarországon hat szervezet, köztük az ÖMKi is aláírta a levelet:
- Biodinamikus Közhasznú Egyesület
- Fenntarthatóság Felé Egyesület
- Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet - ÖMKi
- Közép-magyarországi Zöld Kör
- Magyar Természetvédők Szövetsége
A nyílt levélhez kapcsolódóan megjelentettek egy közleményt is.
Génmódosítás és génszerkesztés – mi a baj velük?
A genetikailag módosított növények és állatok termesztésének és fogyasztásának hatásaira vonatkozóan ugyan vannak vizsgálatok, de nehéz lenne egyértelműen azt állítani, hogy mindez kockázatmentes. A génszerkesztés pedig kifejezetten új technológia, ahol a kockázatok vizsgálata még nem mondható kiforrottnak.
A legtöbb esetben a túlnépesedés problémája jelenik vezető okként a géntechnológiával előállított fajták használata kapcsán, de úgy tűnik eddig nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az ilyen módon nemesített fajták nagyságrendekkel nagyobb terméshozamokat tudnának produkálni.
A mostani vita alapvetően abból indult ki, hogy a mezőgazdaság számára, fajidegen gének bejuttatása nélkül szerkesztett fajtákat egyes szakemberek nem tartanak GMO-nak, azaz génmódosítottnak, csupán génszerkesztettnek, és ezért szerintük nem volna szükséges olyan szigorú előírásoknak megfelelni az engedélyezés során.
Korábbi cikkünkben az MTA professzorának véleményét közöltük, mely szerint csupán arról van szó, hogy a génszerkesztés során a hagyományos nemesítés helyett célzottabb módszerekkel állítanak elő új hibrideket (betegségek elleni jobb ellenálló-képesség miatt, aszálytűrés céljából, stb.).
A szakértők szerint a precíziós nemesítési eljárásoknak köszönhetően nagyobb hatékonysággal lehet olyan fajtákat előállítani, amelyek szerepet játszhatnak a mezőgazdaság és a környezetvédelem aktuális gondjainak mérséklésében. Az ilyen célú felhasználás szempontjából lényeges, hogy mivel a genomszerkesztés termékei idegen gént nem tartalmaznak, természetes, spontán mutációkként is felfoghatóak.
A genomszerkesztés kockázataira nincs megfelelő rálátás egyelőre – Fotó: pixabay (A kép illusztráció)
A Court of Justice of the European Union (Curia) 2018-as jogi állásfoglalása azonban a genomszerkesztéssel előállított élőlényeket egyértelműen GMO-nak minősíti, és az ezekre kidolgozott európai jogszabályokat tartja mérvadónak. Attól függetlenül tehát, hogy idegen génnel vagy fajazonos génnel történt a módosítás.
Ha érdekli, mi a különbség a génmódosítás és a génszerkesztés között, olvassa el korábbi cikkünket!
A mezőgazdaság lépéskényszerben van
Az mára mindenki számára egyértelmű, hogy a túlnépesedés valóban óriási világélelmezési gondot jelent, szinte állandósultak azok a viták, amelyek a hatékonyabb élelmiszer-előállítás dilemmáit taglalják. Szóba került már az, hogy az arányaiban több növényi eredetű élelmiszer használatával nagyságrendekkel több embert lehetne élelmezni, és egyre több élelmiszeripari cég áll át legalább részben növényi alapanyagokat felhasználó, húshoz vagy tejhez hasonlító termékek kifejlesztésére.
Szintén napirenden van a rovarfehérje használata is, ma még elsősorban takarmányozási céllal.
Valószínűleg a nagyobb termőképességű, betegségeknek jobban ellenálló növény- és állatfajták létrehozásának is van létjogosultsága. Számos biztató kutatási eredmény támasztja alá a génszerkesztett növények létrehozásának előnyeit: a biotechnológusok sikeresen előállítottak már aszálytűrő kukoricát, vírusellenálló uborkát, lisztharmat-rezisztens búzát is.
Génszerkesztett burgonyából egészségesebb sült krumpli? – Fotó: pixabay (A kép illusztráció)
Az állattenyésztéssel kapcsolatban még több eredményről lehet beszámolni: a sertés reproduktív és légzőszervi szindrómáját okozó vírussal szembeni ellenállóságot célzott mutagenezissel már kialakították. A tojásallergia tüneteit okozó ovalbumin fehérje génjének az elhallgattatásával csökkenthetők az allergiás reakciók, erre is van már megoldás.
De lényeges betegségmegelőzés is: a chips, a sült burgonya készítésekor magas hő hatására rákkeltő anyag, egy akrilamid nevű vegyület képződik. Ennek szintjét genomszerkesztéssel a hatodára lehetett csökkenteni a burgonyában.
Gazdaságossági szempontból a jelenlegi GMO-szabályozással az a probléma, hogy a GM-növények termesztésének és termékeinek engedélyeztetési költsége óriási. Ha a precíziós nemesítésből származó fajtákat is GMO-nak tekinti az EU, akkor jelentős versenyhátrányba kerülnek a génszerkesztett fajtákat használó gazdák.
A vita nem fog gyorsan lezárulni
A forradalmian új géntechnológiai eljárások létjogosultsága valószínűleg nem kérdés, de az, hogy a szigorú előírások alól felmentést kaphatnak-e a génszerkesztett fajták, egyelőre a biotechnológiában érdekelt cégek lobbi-tevékenységének, a szakmai és civil szervezetek érdekérvényesítő képességének és a döntéshozók által célkeresztbe állított szempontok rangsorának függvénye.
