A keretirányelv létrehozásának célja az EU víz- és vízi környezetgazdálkodási politikájának megfelelően az, hogy a felszíni és felszín alatti vizet az Európai Unió egész területén megfelelő állapotba hozzák. Az elv kellő hangsúlyt adott a víz kérdésének, és felkiáltójelet tett pótolhatatlan környezeti elemünk mellé.
Hazánkban a keretirányelv elfogadásához és a benne lévő előírások betartásához stratégiai tervet készítettek (2009.), 2010. májusában fogadták el az első magyar Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT). A terv felülvizsgálata 2015-ben került sor, melynek eredményei, adatai szemléletes térképek kíséretében elérhetőek a www.vizugy.hu oldalon. Jelenleg a VGT2 kettő van hatályban, a következő felülvizsgálat eredményeit 2021-ben szükséges az EU-val elfogadtatni.
A felszíni és felszín alatti vizek védelmét szem előtt kell tartani öntözésfejlesztést esetén – fotó: pixabay
A felszíni és felszín alatti vizek védelmében létrehozott szabályokat az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) feltételrendszerébe is beépítették annak érdekében, hogy a pénzügyi források olyan fejlesztéseket támogassanak, melyek megfelelnek a vízvédelmi keretirányelveknek.
Az EMVA rendelet 46. cikkében (Öntözéssel kapcsolatos beruházások) találhatóak azok az előírások, melyek kifejezetten a Víz Keretirányelv szerinti szabályok betartását teszik a támogatások elnyerésének feltételéül, összefoglalva:
A meglévő öntözési infrastruktúrák vagy berendezések fejlesztését célzó beruházásoknak potenciális vízmegtakarításban kifejezhető, hatékonyabb vízfelhasználást kell eredményezniük, illetve csökkenteni szükséges a víztesteket érő stresszt, azaz mérsékelni kell a vízfelhasználást.
Részletesebben az alábbi feltételek esetén vehetőek igénybe EMVA támogatások öntözésfejlesztésre:
• A víz-keretirányelvben foglaltak szerint előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervről értesítették az illetékes hatóságot azon terület egésze vonatkozásában, ahol a beruházásra sor kerül majd, és bármely egyéb olyan terület vonatkozásában is, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre.
• Rendelkezésre áll (vagy a beruházás részeként ki kell építeni) egy olyan vízfogyasztás-mérő rendszer, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését.
• A meglévő öntözőberendezések (vagy egyes részeinek) fejlesztésére irányuló beruházások kizárólag akkor támogathatók, ha az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25 % közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek majd.
Elsősorban víztakarékos öntözési beruházásokat támogat az EU – fotó: pixabay
Ha a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor:
• A beruházásnak biztosítania kell, hogy a beruházás szintjén hatékonyan csökkenjen a vízfogyasztás mértéke.
• A beruházás, amennyiben egyetlen mezőgazdasági üzemet érint, azt is biztosítania kell, hogy az üzem teljes vízfogyasztása a beruházás szintjén lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben csökkenjen. Az üzem teljes vízfogyasztásába az üzem által értékesített víz is beletartozik.
A fenti feltételeknek nem szükséges megfelelni, ha olyan meglévő öntözőberendezésekre irányul a támogatással megvalósuló beruházás, amelyek csak az energiahatékonyságot érinti, vagy újrahasznosított víz használatára irányul, így nem érint talajvíztestet vagy felszínivíz-testet.
Az öntözött területek nettó növekedését eredményező beruházások esetén lényeges, hogy csak akkor támogatható a beruházás, ha
• az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt (kivéve, ha meglévő öntöző víztakarékosság szempontjából történő korszerűsítése is megvalósul ezzel egyidejűleg, illetve ha a vízellátás meglévő víztározóból történik és mindezt 2013. október 31. előtt hagyták jóvá a hatóságok);
• környezeti elemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentősebb kedvezőtlen hatással a környezetre nézve; a környezeti hatáselemzést az illetékes hatóság végzi el vagy ő hagyja jóvá, és az hasonló agronómiai tulajdonságokkal rendelkező üzemek csoportjaira is vonatkozhat.
(Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából az olyan, aktuálisan nem öntözött – a programban megállapítandó és indokolandó – területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött, öntözött területnek minősíthetők.)
A vízvédelmi irányelvek betartása az öntözési támogatások elnyerésének feltételei – fotó: pixabay
A EMVA forrásból finanszírozott „VP2.-4.1.4-16 - A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázati keret 2021. nyaráig még elérhető, a fenti feltételek alapos áttanulmányozása szükséges ahhoz, hogy sikeresen pályázhassanak. A beruházások megvalósítása térségi összefogással sikeresebb lehet, az öntözési közösségekről írt cikkünket itt olvashatja.
