Nagy István bizottsági ülésén beszélt arról, hogy nem génmódosításról (GMO-ról), hanem támogatásra érdemes növénynemesítésről beszélhetünk akkor, ha egy adott élőlényen belül hajtunk végre biotechnológiai változtatásokat és így módosul a genetikai összetétele – írja az agrárszektor.hu. A precíziós növénynemesítéssel olyan gyors változásokat lehet elérni, amelyek a természetben is végbemennek, csak sokszor több millió év alatt következnek be.


A miniszter szerint az számít GMO-nak, ha egy másik élőlényből visszük át a genetikai állományt, ezt pedig továbbra is határozottan el kell utasítani. Az új, precíziós nemesítési eljárásokkal viszont a magyar nemesítés ismét a világ élvonalába kerülhet az agrárminiszter szerint.

A miniszter ezzel vitás témában foglalt állást: míg sokan ellenzik ezeket a technológiákat, a hazai biotechnológiai-tudományos élet egyes tagjai régóta azon az állásponton vannak, hogy a precíziós nemesítés nem minősül GMO-nak, és komoly lehetőségek rejlenek benne hazánk számára, ugyanis alkalmazása kiutat jelenthet a GMO-k teljes tiltása miatt kialakult magyarországi patthelyzetből.

GMO

Nagy István szerint nem minősül GMO-nak a precíziós nemesítés – fotó: Shutterstock

Hasonló véleményt képvisel Dudits Dénes, az MTA rendes tagja, genetikus-agrármérnök, akivel még idén januárban beszélgettünk a témában. Elmondta: a precíziós nemesítési eljárás során csupán a kiválasztott saját célgén egyik specifikus építőelemét cserélik ki, ezzel érik el a kívánt hatást. Tehát mivel ez idegen DNS beépítése nélkül történik, ezért az így nemesített növényt, állatot nem indokolt GMO-ként kezelni.

Az MTA korábban kiadott állásfoglalása is erre a megállapításra jut, azaz kimondja: a genomszerkesztésből származó nemesítés termékei nem tekinthetők genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak), amennyiben nem történt idegen gén beépítése. Az MTA állásfoglalása azt is hangsúlyozta, hogy a genomszerkesztés esetében minden korábbinál világosabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A szabályozási késedelem pedig komoly innovációs hátrányt jelent.

Ha biotechnológiai újdonságokról és a GMO-vitáról olvasna még, töltse le a Zöld Biotechnológia új számát.

A kiadványban többek között egy érdekes pálfordulásról is olvashat. Az egykori GMO-ellenes aktivista szégyennek nevezte Európa GMO-ellenes álláspontját. Mark Lynas szerint a génszerkesztés segíthet megoldani a mezőgazdaság globális problémáit.