A dráguló gabona a hús árát is az egekbe repíti, mivel az állati takarmányok jó része is gabona alapú. A kérdés, hogy a kormányok nyomása vagy inkább a magas árak miatt térünk át a húsmentes vagy legalább a kevesebb húst tartalmazó, úgynevezett planetáris-egészségügyi étrendre? - teszi fel cikkében a kérdést a mandiner.hu
Ha az emberek némileg csökkentenék a hús fogyasztását, akkor azzal mérsékelni lehetne a függőséget az orosz–ukrán gabonaexporttal szemben – fotó: canva.com
EAT-Lancet planetáris-egészségügyi étrend
Néhány tudós azt állította a Nature-ban, hogy ha Európában az emberek áttérnének a növényi alapú étrendre, vagy némileg csökkentenék a hús fogyasztását, akkor azzal mérsékelni lehetne a függőséget az orosz–ukrán gabonaexporttal szemben.
Az úgynevezett EAT-Lancet planetáris-egészségügyi étrend nemcsak az Oroszországból és Ukrajnából származó összes gabonaexportot kompenzálná, hanem látványos javulást hozna a víz felhasználásában, az üvegházhatású gázok kibocsátásában és még a szénmegkötésben is.
Három évvel ezelőtt az EAT-Lancet Food, Planet, Health Commission /Élelmiszerek, bolygók, egészségügy szakbizottsága/ az univerzális étrendre vonatkozóan már tett ajánlásokat, amelyben azt boncolgatják, hogy milyen jótékony hatással lenne az emberi egészségre és a bolygóra egyaránt. A Bizottság állítása szerint ennek az étrendnek a betartása 2050-ig garantálhatná a 10 milliárd lakosú Föld élelmezési biztonságát.
A növényi alapú táplálkozásra való áttéréssel drámaian lehetne csökkenteni a környezeti hatásokat – fotó: canva.com
Rekordszintű az élelmiszerár-emelkedés
Az elmúlt években a globális élelmezési rendszer már több fenyegetéssel és az ellátási láncok szakadozásával volt kénytelen szembesülni. Ilyen volt a COVID-19, a sáskajárás, a szélsőséges éghajlati jelenségek. Az egyébként is nagy nyomás alatt álló élelmiszerrendszerben újabb sokkot generált az orosz-ukrán konfliktus, ami rekordszintű élelmiszerár-emelkedéshez vezetett.
Oroszország és Ukrajna fontos termelői és exportőrei az árpának, a búzának, a kukoricának, a napraforgómagnak és a repcemagnak. Együttesen adják a világ napraforgóolaj- és búzakivitelének a 64 százalékát, illetve 28 százalékát. Oroszország jelentős műtrágyatermelő és -exportőr is, Ukrajnát pedig gyakran illetik az Európai Unió kenyeres kosara elnevezéssel.
Az oroszországi gabonaexport 50 százalékos csökkentése és az ukrán export elmaradása a kukorica és a búza esetében 4,6 százalékos, illetve 7,2 százalékos áremelkedést eredményezne egy nemrég végzett becslés szerint.
A nemzetközi piacokon keresztül ez a sokk átterjedt más országokra is, Indonézia és India például a hazai árak stabilizálása érdekében betiltotta a pálmaolaj, illetve a búza kivitelét. Erre válaszként több mint 20 ország vezetett be élelmiszer-exporttilalmat, olyan régiókban, amelyek már eleve jelentős nyomásnak voltak kitéve.
Ezek a tényezők és az élelmiszerár-spekulációk az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) élelmiszerár-indexét 2022 áprilisában a 2007-2008-as élelmiszerválság csúcsértéke fölé emelték, újra széles körű élelmezési bizonytalanságot és politikai instabilitást okozva.
A dráguló gabona a hús árát is az egekbe repíti, mivel az állati takarmányok jó része is gabona alapú – fotó: canva.com
Az importált ukrán-orosz termények 60 százalékát az állatok takarmányozására használják
Az Európai Unió a kialakulóban lévő nyomást egy 500 millió eurós (mintegy 200 milliárd forintos) támogatási csomag előkészítésével kívánta kezelni 2022 márciusában. Sokan azonban úgy vélték, hogy mindez nem az élelmezésbiztonságot, sokkal inkább az állati termékek fogyasztását támogatja.
Az állati termékek fogyasztása az EU-s polgárok étrendjében már most is lényegesen magasabb, mint a világ többi részén, és annál is, ami egészségügyileg ajánlott volna.
Aggasztó tény az is, hogy az EU-ban az importált ukrán-orosz termények 60 százalékát az állatok takarmányozására használják fel, amelyek jelentős részét nagy hozzáadott értékű termékként a világ többi részébe exportálják.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi alapú táplálkozásra való áttéréssel drámaian lehetne csökkenteni a környezeti hatásokat. Ezért az ellenálló képesség javításához is nagymértékben hozzájárulna, ha az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban az EAT-Lancet Bizottság iránymutatása alapján történne az átállás,ami egyúttal megoldaná az orosz-ukrán konfliktus okozta élelmiszer-biztonság hiányát is.
Az étrendi változtatással 70,7 millió hektár mezőgazdasági terület kiváltására nyílna lehetőség – fotó: canva.com
Mi az a planetáris-egészségügyi étrend?
Az EAT-Lancet Élelmiszer, Bolygó, Egészség elnevezésű bizottság 37 világvezető tudóst hívott össze azért, hogy megválaszolják azt a kérdést: képesek leszünk-e a jövő 10 milliárd fős népességét egészséges táplálékkal ellátni a bolygó határain belül?
A tudósok válasza igen volt, de megállapítást nyert, hogy ez csak az étkezési szokások átalakításával, az élelmiszertermelés javításával és az élelmiszerpazarlás csökkentésével érhető el.
Az EAT-Lancet Bizottság az emberek és a bolygó számára egyaránt egészséges planetáris-egészségügyi étrendet mutatott be.
Az étrend főbb jellemzői:
- előtérbe helyezi a növényeket
- nagyobb arányban szerepelnek benne a teljes kiőrlésű gabonafélék, a gyümölcsök, a zöldségek, a diófélék és a hüvelyesek
- a hús és a tejtermékek is fontos részét képezik az étrendnek, de lényegesen kisebb arányban, mint az előző pontban felsorolt alapanyagok
- megállapítja, hogy egy átlagos felnőttnek napi 2500 kcal-ra van szüksége. Ez a mennyiség ugyan némileg változhat életkor, nem, aktivitási szint és egészségügyi jellemzők szerint, de minden túlfogyasztás lényegében élelmiszer-pazarlás, aminek különböző egészségügyi és környezeti költségei vannak
Az étrendi változtatással 70,7 millió hektár mezőgazdasági terület kiváltására nyílna lehetőség, ami figyelemreméltó annak fényében, hogy az EU és az Egyesült Királyság élelmiszer fogyasztásához a földszükséglet 115 millió hektár szántóterületnek és 74 millió hektár legelőnek felel meg. Ezen termőterület 60 százalékát (68,7 millió ha) állattenyésztésben használják fel.
Németországban az emberek több mint 90 százaléka még mindig húst vásárol és eszik – fotó: canva.com
Üres polcokra és a húsok további drágulására figyelmeztet a német húsipar
A német húsipar - különösen a sertéshús esetében - a közelgő ellátási szűk keresztmetszetek miatt fellépő húshiányra figyelmeztetett:
Négy, öt, hat hónap múlva semmi nem lesz a polcokon
– mondta az egyik nagy német húsipari szövetség elnökségi tagja, aki az árak jelentős növekedésére is számít, de azt nem tudta megmondani, hogy ez 20, 30 vagy 40 százalékos lesz. „
A jelenlegi szövetségi kormány szeretné felszámolni az állattenyésztést Németországban, és átállítani az étrendet a zöldségekre és a zabpehelyre
– mondta és hozzátette, hogy a kormány ideológiája ellenére az is tény, hogy Németországban az emberek több mint 90 százaléka még mindig húst vásárol és eszik.
Mivel a mezőgazdasági és zöldpolitika a német hústermelést elfojtja, így Németország teljes mértékben függ más országok termelőitől, aminek eredményeképpen Németország lett a legnagyobb húsimportőr Európában.
A húsárak drámai emelkedése beleillik a német kormány terveibe, hiszen a növényi alapú étrendre való átállást aktívan hirdeti annak ellenére is, hogy a lakosság 83 százaléka hetente többször is eszik húst.
Furcsa ellentmondás állt elő a német iskolai étkeztetésben is Freiburgban, ahol kihagynák a húst, és vegetáriánus étrendre kényszerítenék a gyerekeket. Ez dühöt váltott ki a szülőkből, akiket az is felháborít, hogy az eddigi 3,90 euró helyett 4,80 eurót kell fizetniük egy húsmentes iskolai ebédért. Nehezen megmagyarázható, hogy a vegetáriánus étel miért kerül többe, mint a hús alapú ételek. A döntéstől a stuttgarti mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztérium elhatárolódott, kijelentve, hogy a hús is a kiegyensúlyozott táplálkozás része.
De nem csak német példák vannak a húsevés csökkentésére. Hollandiában egy olyan programot indítottak, amely során a gyerekeket megismertetik a rovarokkal az étkezésben, annak érdekében, hogy csökkentsék a húsfogyasztást, és egy lényegesen olcsóbb élelmiszer-alternatívát kínáljanak a lakosságnak.
A FAO élelmiszerár-indexe 2022 áprilisában a 2007-2008-as élelmiszerválság csúcsértéke fölé emelkedett – fotó: canva.com
Húsadót is bevezetnének
A berlini környezetvédelmi közgazdászok egy csoportja a zöld gondolat jegyében még ennél is tovább menne. Az éghajlat megmentése érdekében a húsárak masszív emelését szorgalmazzák.
A tomboló infláció közepette a terveik következményeként a marhahús termékek akár 56 százalékkal, a baromfihús 25 százalékkal, a bárány- és sertéshús 19 százalékkal drágulna.
A kormányok heves ellenállásba ütközhetnek azokkal a tervekkel szemben, amelyek a hús csökkentését vagy megszüntetését célozták. Egy közvélemény-kutatás szerint, amit Ausztráliában végeztek a megkérdezett férfiak 73 százaléka szívesebben halna meg 10 évvel korábban, semhogy lemondjon a steakekről és a hamburgerekről. Míg a résztvevők 81 százaléka törődik az éghajlattal, addig 78 százalékuk azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó lemondani a húsról.
