Amikor beköszönt a meleg, nincs eső, akkor az öntözés egy állandó, el nem hanyagolható teendő a növények esetében. Még a szárazságtűrő fajoknak is szükségük van pótlásra, nem beszélve a veteményesről vagy a gyümölcsfákról. A szobai vagy kerti virágokat elég lehet hetente egyszer-kétszer meglocsolni.

Mi történik, ha csapvízzel öntözünk?

A cserepes növényeknél sokszor megfigyelhetjük, hogy a föld felszínén egyfajta fehéres elszíneződés alakul ki. Ez a csapvíz keménysége miatt van így, hiszen ha az túlzottan vízköves, akkor az bizony egy idő után lerakódik. De vajon mit jelent a víz keménysége?

Ez tulajdonképpen azt takarja, hogy a benne lévő oldott kalcium és magnézium sók mennyisége milyen arányban vannak egymással. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a víznek van egy változó és egy állandó keménysége értéke, az állapota tehát sosem állandó.

A változó keménységen forrással lehet csökkenteni, az állandót azonban a szulfátok és a kloridok okozzák, amiket ezzel a megoldással nem lehet semlegesíteni. A keménység két tényezőtől függ, ráadásul több skála is használatban van, ami megállapítja az értékeket. A kemény víz növényekre gyakorolt hatása hosszútávon mindenképpen negatív, hiszen a talaj elmeszesedik, nő a sótartalma, ami tápanyag-felvételi problémákhoz vezethet. A végeredmény gyökérelhalás, adott esetben növény pusztulás.

Nem mindenhol ugyanolyan

A csapvíz hazánk egyes részein erősen klóros, ami rossz hatással van az érzékenyebb növényekre. Amennyiben a vezetékes ivóvíz klóros, meszes, igyekezzünk más megoldást keresni a veteményes nedvesen tartására.

Esővíz használata

A leglágyabb öntözővíz kétségkívül az esővíz, amely nem ártalmas a növényekre, hiszen ők sokkal inkább a lágyat szeretik. Amíg meg nem jelent a vezetékes víz, addig a növények csak ebből juthattak nedvességhez, ehhez szoktak hozzá. Az esővíz azonban gyakran túlzottan szennyezett, főleg a városokban, tehát az érzékenyebb egzotikus szobanövényekhez nem feltétlenül javallott ennek használata. A kerti és a balkonnövényekhez azonban tökéletes megoldás összegyűjteni, csak a mennyiséget kell tudni megfelelően szabályozni.


A kényesebb fajtákhoz forralással lehet lágyítani a vizet, de jó megoldás, ha vödörbe engedjük, majd egy éjszakára állni hagyjuk. A másik lehetőség a fúrt kútból származó víz, de itt is tudni kell, hogy egyes helyeken a talajvíz sem a megfelelő minőségű, szennyeződéseket tartalmazhat, így mindenképpen érdemes tesztelni előtte az állapotát.

Hogyan lágyítható a kemény víz?

Kémiai úton oxálsav, foszforsav, kénsav hozzáadásával, de ezek sokszor veszélyes anyagok kezelésével járnak. Otthoni környezetben nem szabad ezzel próbálkozni. Ami viszont szóba jöhet, az a tőzeg alkalmazása, amely szintén lágyítja a csapvizet. Ehhez a túl kemény vízbe 10 literenként 5 deka tőzegre van szükség, amit aztán fél napig állni kell hagyni.

Hogyan gyűjthetünk esővizet?

A legjobb megoldás, ha eső esetén az első fél órában hagyjuk, hogy a csapadék lemossa a tetőt és az ereszcsatornát, majd utána jöhet a gyűjtőedény alkalmazása. Lehetőleg ne fémet válasszunk, hiszen abból idővel káros anyagok oldódhatnak ki. Jobb választás a fa vagy a műanyag dézsa.

Mindenképpen fedeles edényt használjunk, így megelőzhető a párolgási veszteség. A sötét ráadásul késlelteti a mikroorganizmusok elszaporodását és az algásodás beindulását. Az ideális tehát, ha sötét és fedővel rendelkező gyűjtőedénnyel dolgozunk.

Alapvető tippek a veteményes öntözéséhez

Az első és legfontosabb szabály, hogy igyekezzünk ritkábban, nagyobb mennyiségű locsolóvizet kijuttatni a növényeknek. A túl sűrű öntözés ronthatja a talaj szerkezetét, a gyökereket a felszín közelébe csalogatja, nem beszélve arról, hogy kivonja a talajból a tápanyagot.

Az sem mindegy, hogy reggel vagy este locsolunk - fotó: pexels.com

A másik dolog, hogy a meleg nyári napokon hiába van a talajban elegendő nedvesség, a légköri szárazság és a hőmérséklet miatt a növények csak azért küzdenek, hogy életben maradjanak. Nem képesek a nedvességet felvenni a gyökérzónából. Ekkor a legjobb, ha finom vízpermettel lehűtjük a körülötte lévő levegőt, amit akár napközben is megtehetünk.

Végül, de nem utolsó sorban, tisztázzuk, hogy mikor érdemes locsolni. Az esti öntözés nagy előnye, hogy a kijuttatott vízmennyiségből sokkal kevesebb párolog el az éjszaka folyamán, több jut a talajba. A reggeli öntözés viszont lehűti a növényt napközben, így nem érzi majd annyira a meleget.

Forrás: kertesz.blog.hu, sarkadikert.hu