Április végén a Föld Napja alkalmából újra előkerültek a globális felmelegedéssel kapcsolatos vészjóslatok.

A Time magazin küszöbön álló ökológiai katasztrófát vizionált. A Vanity Fair látványos grafikákkal szemléltette, hogy milyen hatása lesz 2100-ra a felmelegedésnek – a képeken New York felhőkarcolói látszanak, de csak az épületek teteje, mert a többit víz borítja. Al Gore, Clinton alelnöke, a 2000-es demokrata párti elnökjelölt a klímaváltozásról szóló dokumentumfilmjében „megsemmisítő hatású” globális katasztrófák lehetőségét vázolta fel. És persze a média is rátett egy lapáttal: mint rendesen, most is csak a legfélelmetesebb előrejelzésekről számolnak be, a kevésbé bombasztikus elemzésekről nem.

Michael Crichton, a kutatóorvosból lett tudományos-fantasztikus regényíró és producer az environmentalizmust „a zsidó-keresztény vallásos hagyomány és mítosz 21. századi megfelelőjének” nevezte. Crichton szerint ma az environmentalista mozgalmak apokaliptikus jóslatai jelentik a legnagyobb veszélyt a modern tudomány és a civilizáció számára.

Richard Lindzen meteorológus szerint azokat a tudósokat, akik nem fogadják el bizonyított tényként a globális felmelegedést, a zöld szervezetek kiátkozzák. „Nem a tudományosság, hanem a vészjósló előrejelzések segítenek az anyagi támogatás megszerzésében. Hiszen ha nincs vészhelyzet, akkor a tudományos kutatások támogatására sincs szükség” – írta a Wall Street Journal véleményrovatában.

Lindzen nem vonja kétségbe, hogy a Föld melegszik, és azt sem, hogy ez részben az emberi beavatkozás eredménye. De vitatja, hogy a veszély annyira komoly lenne, mint azt az environmentalisták állítják, hiszen az elmúlt száz évben mindössze fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.

Másrészt tudományos szempontból elfogadhatatlannak tartja, hogy minden természeti katasztrófát, az afrikai szárazságot, egy szokatlanul meleg nyarat, az ázsiai cunamit, sőt a Katrina hurrikánt is minden alap nélkül a klímaváltozás bizonyítékaként állítsanak be.

De tényleg csak akkor indokolt a félelmetes lehetőségek felvázolása, ha minden kétséget kizáró bizonyítékok állnak rendelkezésre? Stephen Schneider klímakutató és zöld aktivista úgy véli, ez nem reális elvárás.

„Ha azt tapasztaljuk, hogy a Föld ökoszisztémáját tönkreteszik, akkor nem várhatjuk meg, amíg már biztossá válik a folyamat. Annak, hogy leég a házunk, kevesebb, mint egy százalék az esélye, mégis kötünk biztosítást” – olvassuk a Seed tudományos magazinnak adott interjújában. A gyakran túlzó, katasztrófafilmbe illő, ám tudományosan nem igazolt lehetőségek hangoztatása segíthet abban, hogy az emberek komolyan vegyék a klímaváltozás veszélyét.

Schneider nem mulasztja el a környezetvédelmi kérdésekben nem túl lelkes Bush-kormányt bírálni. Amikor a globális felmelegedés ellen kellene harcolni, akkor azzal hárítanak el mindent, hogy nincs kétséget kizáró tudományos bizonyíték a klímaváltozásra. „Ami azt illeti, az iraki tömegpusztító fegyverekről sem volt biztos információnk – csipkelődik. – De mivel a kormány elővigyázatos, ebben az esetben a potenciális fenyegetést is komolyan vette.”

 

Forrás:www.nol.hu