Svédország veszi át januártól az Európai Unió soros elnökségét. A következő fél évben számos, a gazdákat és a fogyasztókat is érintő döntést kell meghoznia a svéd elnökségnek - írja a napi.hu
Fajsúlyos kérdésekre kell megtalálniuk a választ
A napirendi pontok között olyan fajsúlyos döntések szerepelnek, amelyek alapjaiban határozzák majd meg az Európai Unió élelmiszerpiacát. Ilyen például az Ukrajnával folytatott szabadkereskedelem is, ami lehetővé teszi, hogy az Unió által létrehozott szolidaritási folyosókon keresztül az ukrán gabonafélék és más élelmiszer-alapanyagok kijussanak Ukrajnából.
Az unióba áramló mezőgazdasági termékek viszont jelenleg torzítják az Ukrajnával határos országok élelmiszerpiacait, veszélyeztetve ezzel Lengyelország és a balti államok gazdáinak versenyképességét.
A svéd elnökségnek olyan megoldást kell találnia, amivel korlátozni és szabályozni tudja a szárazföldi szállítási útvonalakon érkező alapanyagok beáramlását az unióba.
Az unióba áramló mezőgazdasági termékek torzítják az Ukrajnával határos országok élelmiszerpiacait – fotó: pixabay.com
Az élelmiszerek egységes címkézésének a bevezetése is fontos feladat lenne
Már régóta húzódik az Európai Unióban gyártott élelmiszerek címkézésének egységesítése, amely szerint minden tagállamban azonos jelölést kellene elhelyezni a termékeken az összetevőkről. Mivel nagyon erős a gyártók lobbitevékenysége, heves viták zajlanak ezek tartalmáról.
Korábban Franciaország váltott ki heves piaci reakciókat azzal, hogy az EU-ban elsőként tiltották meg az alternatív húspótlók (azaz a növényi alapú húshelyettesítő készítmények) címkéjén az olyan megnevezéseket, amelyekből a vásárlók számára nem válik egyértelművé, hogy a termék nem tartalmaz állati eredetű fehérjét.
A svéd elnökségnek nem lesz könnyű a tagállamok eltérő álláspontját összehangolni és az élelmiszeripar befolyásos szereplőit meggyőzni.
Az élőmunka hiánya és a növényvédők használatának korlátozása együttesen a hozamok drasztikus visszaeséséhez vezethet – fotó: pixabay.com
Növényvédő szerek
Az uniós élelmiszerreform kiemelt feladatának tekinti, hogy az uniós mezőgazdaságban 2030-ra a felére csökkenjen a növényvédő szerek felhasználása. A növényvédők csökkentésére előterjesztett menetrendet a tagállamok decemberben elhalasztották és további hatásvizsgálatokat kértek Brüsszeltől.
Nagy István agrárminiszter korábban elmondta: Magyarország egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, viszont a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért.
Szerinte mindaddig nem lehet felelős döntést hozni, amíg nem ismerjük azt, hogy a bizottság javaslatának eredményeképpen az Európai Unió mezőgazdasági termelése mennyivel csökken, illetve ez mennyivel emeli meg az élelmiszerárakat és mennyivel növeli meg az importkitettséget. A várható gazdasági hatásokat ugyanis a javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány nem tartalmazza számszerűen.
A növényvédő szerek korlátozása az élőmunkaerő növelésével járhat, miközben a mezőgazdaság most is komoly munkaerőhiánnyal küzd. Az élőmunka hiánya és a növényvédők használatának korlátozása együttesen a hozamok drasztikus visszaeséséhez vezethet.
Magyarországon a GMO-k tilalmát az Alaptörvény is kimondja, az EU legtöbb államában termesztésük szigorúan tilos – fotó: pixabay.com
Génszerkesztés, géntechnológia
A génszerkesztés kérdése is szerepel az első félév napirendjében. Az új géntechnológiák (NGT) jelenleg a génmódosított organizmusokkal (GMO-k) esnek egy szabályozás alá, pedig a két technológia teljesen eltér egymástól.
A hagyományos génmódosítás alkalmával egy idegen organizmus tulajdonságaival ruházzák fel a növényt - például így válik ellenállóvá a kártevőkkel szemben a kukorica. A növény a génmódosítással olyan anyag kibocsátására lesz képes, amivel elriasztja az élősködőket. Magyarországon a GMO-k tilalmát az Alaptörvény is kimondja, az EU legtöbb államában termesztésük szigorúan tilos. Ez nem véletlen, mert a GM-növények hátránya, hogy ahol egyszer termesztették, ott már a hagyományos növény nem terem meg. Ahogy az sem megnyugtató, hogy az 1990-es években elterjedt technológiával termesztett növények fogyasztásának egészségügyi hatásait sem ismerjük kellőképpen.
Az EU-ban a GM-növényeket külön engedélyeztetni kell. Az Egyesült Államok jelenleg a világ legnagyobb GMO kibocsátója, a kukorica, a cukorrépa vagy a repce 90 százaléka már génmódosított forrásból származik.
A 2021 óta elérhető új technológia, a génszerkesztés (NGT) viszont teljes mértékben eltér a GMO-któl. Ennek során az adott növényt nem módosítják más növénnyel, hanem a megfelelő génszakasz szerkesztésével teszik ellenállóvá.
A technológiát pártolók szerint a növénynemesítés természetes folyamatát gyorsítják fel, míg az ellenzők a folyamatok ellenőrizhetetlenségével, a technológia még nem ismert következményeivel érvelnek.
Mivel az NGT-kre pillanatnyilag ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint a GMO-kra, a szakértők attól tartanak, hogy ez behozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós mezőgazdaságnak.
Szigorodik az állatjólét, nagyobb lesz a kontroll az import fölött
Szintén 2023 első felében várható vita az állatjóléti szabályok további szigorításáról. A 2009-ben elfogadott irányelv több pontja ma már elavultnak számít, ezért a tagállamok egyetértenek az új szabályozással.
Komoly vita alakult ki arról is, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások miatt versenyhátrányba kerültek az uniós gazdák, tekintettel arra, hogy
a harmadik országokból érkező élelmiszerek gyártása, feldolgozása során a gyártóknak nem kell betartaniuk a szigorú uniós állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásait, így ők lényegesen olcsóbban képesek előállítani a termékeket.
A fentiekből jól látszik, hogy az európai mezőgazdaságnak a következő években számos belső és külső nehézségel kell szembesülnie, amelyek megoldása sürgető, hiszen hatással lesz Európa globális versenyképességére.
_fill_100x75_0.jpg)
