Naptári vagy gazdasági év?

Haszonbérleti szerződést csak határozott időre köthetünk, mely minimum 1 maximum 20 gazdasági évre szólhat. Lényeges, hogy a haszonbérleti szerződések esetében, a gazdasági év eltérhet a naptári évtől!

A gazdasági év a növények vegetációs időszakához alkalmazkodik a következők szerint: Az őszi vetésű növényeknél október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig tart, így a haszonbérlőnek lehetősége van a gabona elvetésétől a betakarításig minden munkafolyamat elvégzésére. Előfordulhat olyan gazdasági év is, ahol a tavaszi vetésű növények (pl.: kukorica) október-novemberi betakarítására a haszonbérlet utolsó évében is sor kerülhet.

Erdő vagy erdőtelepítésre kijelölt földterület esetében, a haszonbérleti szerződés legfeljebb a termelési időszak, vagyis a vágásérettségi kor lejártát követő 10. év végéig köthető meg.

Milyen esetekben jár adófizetési kötelezettséggel a haszonbérleti díjból származó jövedelem?

Amennyiben a haszonbérleti szerződés eléri az 5 évet, a földbérbeadásból származó bérleti díj a tulajdonos számára adómentes jövedelemnek minősül. Ennél rövidebb időszaknál viszont a haszonbérbe adónak adófizetési kötelezettsége van.

Hogyan fizetheti meg a bérlő a bérleti díjat?

A haszonbérleti szerződésben minden esetben rögzíteni szükséges, hogy a bérlő hogyan fogja fizetési kötelezettségét teljesíteni a tulajdonos felé. Ezt megteheti:- pénzben- terményben- vagy pénz-termény kombinációjában.

haszonbérlet

A terményben megadott haszonbérleti díjak esetben szokott felmerülni a legtöbb probléma – fotó: Shutterstock

A haszonbérleti díj fizetése mindig a gazdasági év végén, vagyis utólag esedékes. A teljes földterületre vonatkozó árszabás mellett az is gyakori, hogy a haszonbért aranykoronánként határozzák meg forintban, (pl.:500 Ft/AK) vagy búzamennyiségben (pl.: 40 kg/AK). Ez utóbbi esetben a tulajdonos döntheti el, hogy a haszonbérlet ellenértékét terményben vagy a szerződésben előre rögzített tőzsdei átlagáron számítva, forintban kéri.

A szakértő véleménye

Az X-Agro földszakértői több száz haszonbérleti szerződés ismeretében állítják, hogy a tapasztalatok szerint a terményben megadott haszonbérleti díjak térnek el leginkább a helyben szokásos piaci ártól. Az ilyen típusú szerződésekkel további gyakori probléma, hogy a felek nem pontosan rögzítik a termény fajtáját és annak értékét.„Sok esetben a szerződésben nem térnek ki rá, hogy pontosan milyen fajtájú terményben állapodnak meg. Nem mindegy, hogy kukorica, érkezési búza vagy takarmány búza. Ha átlagárban állapodnak meg, akkor azt is szerződésbe kell foglalni, hogy mely időszak átlagára” – hívja fel a haszonbérlők figyelmét Sáhó Ákos cégvezető.

Maradtak még kérdései? Többet szeretne tudni a haszonbérleti szerződésekről? Nem biztos benne, hogy az Ön haszonbérleti díja reálisan került megállapításra? Kattintson ide a segítségért!