A koronavírus-járvány hirtelen kitörése és gyors terjedése megrázta a világot. A járvány kezelése és megfékezése az egészségügy feladata, de a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét, lakóhelyétől és foglalkozásától függetlenül. Ebből az élelmiszer-termelés sem maradhat ki, bár a járványhelyzetnek az  agrár- és élelmiszeripari termelésre gyakorolt közvetlen hatása egyelőre nem egyértelmű.

Közvetett hatásai viszont nagyon is gyakran és széles körben tapasztalhatók, sőt azok erősödése várható, ezért

az agrárágazatnak is meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket, a helyzet alakulásától függően.

Maga a járvány és annak várható hatásai nagyon különbözőképpen befolyásolják az egyes országokat és az élelmiszer-termelés egyes szegmenseit, ezért nem lehet mindenre érvényes ajánlásokat kidolgozni.

A koronavírusnak az élelmiszer-ellátásra gyakorolt eddigi hatásai közül elsőnek említhető az a pánikhangulat, amelyet a fertőzéstől és a jövőbeni beszerzési lehetőségek korlátozásától való félelem váltott ki és táplál. A témával foglalkozó elemzések azt mutatják, hogy az áruházak heti élelmiszer-forgalma világszerte 10-15 százalékkal emelkedett. Ez elsősorban Kínára és az USA-ra, illetve Nyugat-Európára érvényes, de több cikket olvasni a kelet-európai országok és Oroszország nagyvárosi szupermarketeinek üres polcairól.

Több nagyáruház – még az USA-ban is – kénytelen volt korlátozni bizonyos termékek egyszerre megvásárolható mennyiségét. Bármennyire is érthető az önmagunkról és a családunkról való gondoskodás, a túlzott felhalmozás mindenki számára káros. A háztartások ugyanis a boltoknál sokkal kevésbé tudnak gondoskodni az ilyen termékek szakszerű és értékmegőrző tárolásáról, így azok egy része megromlik, és előbb-utóbb pocsékba megy. Vagyis ez a magatartás a boltokban jelentkező, kellemetlen tumultusok mellett, a pazarlás miatt növeli az élelmiszerek hiányát, aminek elkerülése a felhalmozás elsődleges célja lett volna.

traktor

Az agrárágazatnak is meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket – fotó: Shutterstock

Nehezíti a megoldást az a tény, hogy az élelmiszer-alapanyagoknak és termékeknek a néhány évtizeddel korábbinál jóval nagyobb hányada vesz részt a külkereskedelmi forgalomban, vagyis több ország, illetve körzet bizonyos termékekből importra alapozza az ellátást, amelyben a szállítási nehézségek eddig is fennakadásokat okoztak és okozhatnak. Kín, például az utóbbi évtizedekben több európai és ázsiai térség egyik fő fokhagymaellátójává vált, a járvány kitörése óta viszont az import akadozik, ami átmeneti áruhiánnyal és áremelkedéssel jár.

A mérsékelt övi országok a déligyümölcs- és primőrzöldség-igényeiket a meleg égövi országokból elégítik ki. Egyelőre konkrét beszállítási akadályról nem kaptunk hírt, de a jövőben az ellátás várhatóan nem lesz olyan zökkenőmentes, mint korábban volt. Erre a problémára azonban részben megoldást kínál a tudomány és a technika fejlődése, amely lehetővé tette a banántermesztést Izlandon, üvegházak építését a Góbi-sivatagban és a Kamcsatka félszigeten, valamint a kanadai eszkimók „zöldiglu” mozgalma keretében speciális hajtatóházak létesítését olyan területeken, ahol korábban fű is alig nőtt. Természetesen a trópusi gyümölcsök és zöldségek zömét továbbra is a meleg égövi országok fogják termelni.

A koronavírus hatására máris keletkeztek kisebb zavarok a nemzetközi tejpiacon, mivel a nemzetközi kereskedelem részesedése meglehetősen nagyarányú a tejtermékek esetében, amelyeknek legnagyobb felvevő piacát Kína képezi. Németország tejtermelésének közel 50 százaléka az exportot szolgálja, és az arány több nyugat-európai ország esetében is magas. Nem lehet kizárni, hogy a kínai import fogadásában akadályok lépnek fel, ami súlyos gondot okozhat az európai exportőrök számára. A visszamaradó export árualap ugyanis árcsökkenést eredményezhet, és veszélybe sodorhatja a termelés jövedelmezőségét és ezzel együtt a termelők megélhetését. Egyes európai tejtermelő telepek esetleges felszámolása egyéb beláthatatlan következményekkel járhat, mivel azok pótlása hosszú éveket vesz igénybe.

tej

A koronavírus hatására máris keletkeztek kisebb zavarok a nemzetközi tejpiacon – fotó: Shutterstock

Hasonló gond jelentkezhet a világ szójatermésének elosztásában is, mivel a megtermelt mennyiség nagy részét nem a termelő országok használják fel. Magyarország Kínába irányuló exportja elenyésző, így a hazai vállalkozásokat ez nem viseli meg. Nem úgy, mint a nyugat-európai országokba irányuló exportpiacok helyzete, amelyek közül az egyik legjelentősebb pont Olaszország.

Pontos adatokat korai lenne a járvány közvetlen hatásairól közzétenni, az ilyen elemzések főként becslések és találgatások, amelyek helyességéről csak a jövőben győződhetünk meg. Néhány területen azonban már láthatóak a következmények:
• a tapasztalatok átadását szolgáló nemzetközi vásárok, bemutatók és értekezletek törlése
• utazási és szállítási korlátozások, amelyek késleltetik a nagy építőipari projektek kivitelezését
• a vírus vélt vagy valós közvetítése a külföldről származó termékek által.

További fejtegetésekbe nem érdemes bocsátkozni, mert senki sem láthatja előre, hogyan alakul a koronavírus további fejlődése, illetve mire vezetnek a megfékezése érdekében hozott intézkedések.