Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatában a napraforgó témaköréhez érkeztünk.
Ez a kultúra sokak szerint 2023-ban a gazdálkodók számára kiemelten fontos lesz a kapás növények között. Ezért is aktuális Dr. Körösi Katalin egyetemi docens előadása a napraforgó hamuszürke szárkorhadásáról, amelyet a szakember a saját vizsgálati eredményeivel alátámasztva mutatott be. A prezentáció időben felhívja a termelők figyelmét azokra a jelekre, amelyeket komolyan kell venni, hiszen megelőzéssel, vagy időben történő védekezéssel gazdasági károktól óvhatjuk meg magunkat.
A hosszan tartó aszály, mint amilyen a 2023-as évünk volt, kedvez a trópusi-szubtrópusi gombakórokozók megjelenésének és elterjedésének. Ezek közé tartozik a Macrophomina phaseolina is, amely a napraforgó hamuszürke szárkorhadását és hervadását is okozza. Az elmúlt évtizedekben ez a polifág, sok gazdanövényes gomba a napraforgó egyik legjelentősebb károsítójává vált.
Aszályban tarol és sok más fajt is megfertőz a napraforgó hamuszürke szárkorhadása
2009-ben már 705 gazdanövénye volt ismert ennek a kórokozónak, közöttük nagy területen termesztett szántóföldi, kertészeti és dísznövény kultúrákon is megtalálható volt.
Fertőzi a napraforgót, a kukoricát, a repcét, a szóját, a burgonyát, a cukorrépát, a cirok-féléket, a kertészeti növényfajokat – köztük a görögdinnyét –, dísznövények közül például az árvácskát.
A legerőteljesebb károsítása aszályos nyarakon fordul elő.
Nagy jelentőségű kórokozó, a világ szinte minden részén előfordul, de trópusi területeken terjedt el leginkább. Kártétele rendkívül változó.
A fő veszélyforrást a fertőzésénél a fertőzött szármaradványokban áttelelő mikroszkleróciumok és esetenként a vetőmag jelenti.
A napraforgó hamuszürke szárkorhadás kórokozójának Magyarországi jelenléte 1970 óta ismert.
Az ellene való integrált védekezést számos pont nehezíti, amit a dián is látunk:
Az agrotechnikai védelem egyes elemei nem megvalósíthatók a gazdálkodók számára a gomba már említett polifág jellege miatt, a vetésváltás megvalósítása, az inokulummal terhelt területeken nehéz.
A biológiai védekezés hatékonysága attól függ, hogy ilyen készítménnyel, kijuttatástechnikával dolgozik a gazdálkodó. A kémiai védekezés részeként alkalmazott csávázás hatása sem kielégítő. Tehát a növényvédelemben számos probléma adódik, ami miatt érdemes a kórokozó biológiájával jobban megismerkedni, hogy a védekezésünk hatékonyabb legyen.
Rendszertani besorolása alapján a Macrophomina phaseolina a valódi gombák országába tartozik (attól valódi gomba a valódigomba, hogy a sejtfalában található kintin), Ascomycota törzs, Dothideomycetes osztályába,a Macrophomina nemzetségbe tartozik de az ivaros szaporodása mindmáig nem ismert. A mikroszkleróciumok 3-4 évig életképesek maradnak a talajban.
Fertőzési ciklus
Megfelelően magaskörnyezeti hőmérséklet esetén a mikroszkleróciumok csíratömlőt fejlesztenek az érintkező gyökerek felszínén, mely appresszóriumot képez és penetráló pecekkel behatol a bőrszövetbe. Ezek után a gomba a farészig (xylem) hatol, ahol az edénynyalábokban terjed tovább a gyökérben illetve a szár alsó részeiben. A fertőzés tüneteit a növényen az edénynyalábok eltömődése, a toxintermelés hatásai valamint az enzimatikus támadások okozzák.
A növény legtöbbször fiatal korban a talajból fertőződik, tüneteket azonban többnyire csak virágzás után mutat.
A száraz, magas hőmérséklet, 25-30°C és az alacsony víztartalmú talajok kedvezőek a kórokozó számára. Kedvező vízellátáskor a növények hosszú ideig tünetmentesek.
Tünetek
A kórokozó már a fenológia korai stádiumában fertőz, a tünetek egészen változatosak lehetnek. Csíranövény kori tünetek lehetnek a gyökérnyaki lézió, klorotikus hervadás és az alsó levelek lehullása, szár és gyökérnyak elhalás, levélen és sziklevélen fekete, vagy vörösesbarna foltok megjelenése.
Abban az esetben, ha a virágzás-terméskötés okozta fiziológiai stressz nagyfokú vízhiánnyal társul, akkor a betegségtünetek hirtelen súlyosbodnak, ezáltal sokkszerű hervadás látható.
Az okozott kár mértékét jól tükrözi a következő példa: a napraforgó fertőzés hatására a tányérátmérő 17,0 %-kal, az ezerkaszat-tömeg 26,4 %-kal csökkent, körülbelül 40%-kal kevesebb termésátlagot ért el az egészséges állományhoz képest.
Ezekre felfigyelhetünk: Ismerjük meg a kórfolyamatot
A fertőzés a talajban, vagy fertőzött növényi maradványokon áttelelő mikroszkleróciumokból indul ki, amelyek először a gyökereket támadják. A gomba közvetlenül hatol be a növénybe. A mikroszkleróciumokból kialakuló penetráns hifa appresszóriumot hoz létre, amely áttöri a gazdanövény epidermiszét, majd itt az intercelluláris részben felhalmozza a micéliumát, amely eltömíti az edénynyalábokat. Az inokulum bejutását követően, 24 óra múlva a gomba mikroszkleróciumainak képződése látható válik, 8-10 nap elteltével már kifejlett 80-160 µm-es mikroszkleróciumok figyelhetők meg.
A fertőzés szikleveles kórtól kezdve bármelyik fenológiai fázisban bekövetkezhet,azonban a virágzásig semmilyen tünet nem látható a növényeken. A tünetek viszonylag későn észlelhetőek a fertőzést követően. A virágzás után a növény lankadni kezd, majd hervadás lép fel a kórokozó parazitizmusának következtében, továbbá a fitotoxin hatására a levelek pusztulni kezdenek. A szár epidermisze felreped, lehámlik és jellegzetes hamuszürke színű lesz. A tünet a szár szétvágásával könnyen azonosítható, mivel a bélrész a nagyszámú mikroszklerócium mennyiségtől kékes-szürkére színeződik és erőteljesen zsugorodik.
A fertőzés miatt apró, torzult tányérok alakulnak ki,amelyek kiemelkednek a táblából, mivel az aszott kaszatok nem húzzák le a tányért. Gyakori, hogy a táblán belül csak egy-egy foltban jelentkezik a betegség. Abban az esetben,ha meleg, aszályos az időjárás, a napraforgó hervadása gyors és sokkszerű. Végső esetben a növény teljes pusztulása következik be.
A napraforgón jelentkező tünetek nem szembeötlőek, mivel a nem szakavatott szem csak a szárazság, vagy a talajfolt hibájának eredményeként értelmezi a látottakat. A mikroszkleróciumok jellemzően a szár belsejének bélállományában egy méternél magasabban ritkán képződnek. A kórokozó alapvetően a virágzásig nem szövi át teljes mértékben a fertőzött napraforgógyökerét, azonban a generatív fenofázisban jelentkező sokkos állapot során egyaránt a külső és belső szöveti részekben is növekedésnek indul. Ilyenkor láthatjuk a sárguló, majd hervadó leveleket és a turgorvesztés miatt a teljes elszáradást. A gomba kitartóképletei, a mikroszkleróciumok 2-4 évig is fertőzőképesek maradhatnak a talajban. A kórokozó polifág tulajdonsága miatt viszonylag nagy az esély, hogy valamely gazdanövénye kerül a fertőzött területre. A kaszatok is kiválthatják a fertőzést, mivel ezek könnyen szennyeződhetnek a szél segítségével.
Teljesen hatásos védekezés nincs – de sokat tehetünk ellene!
- A genetikai védelem során a rezisztens hibridek megoldást hozhatnának a kórokozó ellen, amely környezet és költségkímélő megoldás lehetne. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználása célszerű.
- A vetés időzítése is segíthet. A korai lombzáródás lassíthatja a talaj felmelegedését, ezáltal pozitív kompetíciós előnyt hozva a gombával szemben.
- Csávázás
- Az integrált szemlélet alkalmazása jelen kórokozó esetében is elengedhetetlen.
- A talajnedvességet megőrző művelési módokkal, illetve a túl nagy növényszám elkerülésével lassítható a talajok kiszáradása, így megelőzhető a kultúrát érő korai szárazságstressz.
- Öntözéssel a megbetegedés mértéke csökkenthető, vegyi védekezéssel kielégítő eredmény nem érhető el.
- Polifág kórokozóról van szó, amely egyszikűeket (kukorica, cirok) is fertőz. Ha fertőzött területünk van, a gomba számára különösen alkalmas gazdanövények (pl.: szója,bab, napraforgó) vetése 3 évig kerülendő. Hazánkban legcélszerűbb ilyenkor erre a periódusra a gabonafélék termesztése.
- Fontos az optimális tápanyag utánpótlás, az elegendő P és K kijuttatása, amelyek csökkentik a tápanyag stresszt és javítják a növények egészségi állapotát.
Biológiai védekezés
A biológiai védekezés egyre több alternatív lehetőséget, megoldást kínál a növényi kórokozókkal szemben. A kórokozók ellen megfelelően kiválasztott és felhasznált mikroorganizmusok alkalmazása során, a növényt meg tudjuk védeni a fertőzéstől, a kórokozók szaporodásának gátlásával és azok elpusztításával. Az antagonista szervezetek megfelelő hatáskifejtéséhez szükségszerű a kompetíció a természetes mikroflórával szemben és fontos, hogy hosszú ideig életképes legyen. A biológiai növényvédelem során azok a mikroorganizmusok használhatóak hatékonyan, amelyek fokozott antagonista hatást fejtenek ki a növénypatogénekkel szemben.
Talajok szerepe
Sok kutató számára feltűnt, hogy bizonyos talajok esetében a növénykórokozók nem károsítják az adott gazdanövényt, míg más megegyező adottságú talajok esetében fellép a fertőzés. Befolyásoló tényező a talaj szerkezeti állapotba, fizikai, kémiai tulajdonsága, amit nagymértékben szabályozhatunk agrotechnikai módszerekkel, ezzel elősegítve a számunkra megfelelő folyamatokat.
A szupresszív talajok kedvező hatása irányulhat közvetlenül a kórokozókra, azok szaporító képletére, spóráira, vagy csökkenthetik csírázóképességüket. Így mérsékelhetjük a kórokozó populációkkialakulását, megrövidíthetjük élettartamukat és a betegségek által okozott kár is visszaszoríthatóvá válik.
Az optimális kémhatás vizsgálata során megállapították, hogy a gomba szempontjából optimális pH tartomány 4- 5 között található. A legerőteljesebb mikroszklerócium növekedést 4,6-os kémhatásnál volt. Ebből következik, hogy a gombafertőzésnek kedveznek a savanyú kémhatással rendelkező talajaink. Magyarország talajainak jelentős része savanyú kémhatású, amely indukálja a kórokozó nagymértékű elterjedését.
Érdekes vizsgálati eredmény
Dr. Körösi Katalin a biológiai védekezés lehetőségei érdekében különféle antagonista mikroorganizmusokat vizsgált. A legjelentősebb mértékben a Trichoderma asperellum T34-es törzse csökkentette a M. phaseolnia növénykórokozó mikroszkleróciumainak számát. A kontrolltenyészetekhez képest 96,2%-kal redukálta a képződő mikroszkleróciumok mennyiségét. Az antagonista mikroorganizmusok a talajba kerülésüket követően tovább szaporodnak, ezáltal hosszabb időn keresztül fejthetik ki gátló képességüket, mint a fertőzés pontos idejében kijuttatandó fungicidek.
Ezt az antagonista mikroorganizmust tartalmazó készítményt hazánkban is megtalálhatjuk kereskedelmi forgalomban, Trifender WP néven. Katalin hangsúlyozta, hogy a termék termésnövelő mikrobiológiai készítményként van forgalomban, ami megtévesztő lehet a termelők számára. Feltételezhető, ha növényvédőszerként regisztrálnák, a gazdák talán szélesebb körben ismernék és alkalmaznák a készítményt, ami a környezet terhelése nélkül biztosíthatná a hatékony védelmet, a kórokozóval szemben.
Hatóanyagok
Az egyes fungicidek hatását értékelve megállapítható hogy a M. phaseolinamikroszkleróciumának mennyiségét legnagyobb mértékben a piraklostrobin + epoxikonazolhatóanyagú, Opera New csökkentette. A készítmény hatására 98,9%-kal csökkent amikroszkleróciumok száma a kontroll tenyészetekhez viszonyítva, in vitro kísérletek során.
A kórokozó fertőzési idejének pontos meghatározása nehéz a későn megjelenő tünetek miatt. Így a fungicid időbeni kijuttatása a megfelelő védelem elérése érdekében nem megoldott. Feltételezhető, hogy a kórokozó már csíranövény korban megfertőzi a növényeket, ezért e hatóanyag felhasználását csávázószerként lehetne ellene felhasználni, amennyiben a formulázása ezt lehetővé tenné, mivel védelmet biztosítana a csírakori fenológiában bekövetkező fertőzések ellen. Ez rendkívül fontos, mivel a későbbi fertőzés nem okoz akkora kártételt a napraforgón. – hangsúlyozta előadása végén Dr. Körösi Katalin.
A videós prezentáció második felében Szemerits Balázs, az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztőmérnöke bemutatta a nemesítőház napraforgó portfólióját.
A prezentáció első diája szemléltette a jól bevált genetikák mellett az újonnan bemutatkozó RGT Guillermo CLP Clearfield Plus technológiával termeszthető napraforgó hibridet is.
A következő napraforgó hibridek részletesebb bemutatásával könnyebb lehet a vetőmag kiválasztása a gazdálkodók számára:
A hibridek bemutatása után az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztői kísérleteinek eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők:
A fejlesztői kísérletek eredményei is szemléletesen mutatják be, hogy az RAGT napraforgóhibridjei magasan a legjobbak között teljesítettek országos viszonylatban. Az RGT Vallencia CLP hibrid kimagasló eredményei pedig minden bizonnyal felkelti a gazdálkodók figyelmét.
A szakmai videósorozat végéhez érve bízunk benne, hogy sok új és hasznos információt közvetítettünk olvasóinknak és kérjük, hogy a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban továbbra is forduljanak bizalommal az RAGT Vetőmag Kft. szakembereihez a jól ismert elérhetőségek egyikén.
