Az enyhe télnek köszönhetően az úgynevezett generációváltás – amikor elpusztulnak a téli méhek, és helyüket az új egyedek veszik át – nem hirtelen történt meg, így a méheknek is volt idejük felkészülni, ennek ellenére nem lehetnek bizakodók a méhészek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

Az OMME elnöke szerint a március végén és április elején érkezett mínuszok miatt az ország számos pontján keletkezett kár a növényekben, a gyümölcsfákhoz hasonlóan a korai tavaszi fagyra érzékeny akácnál is megfigyelhető volt a virágok elfagyása.

A kereslet nőtt a magyar méz iránt, az árak azonban nem változtak – fotó: MTI/Rosta Tibor

Míg az akác esetében még van remény némi termésre, a repceméz jelentős részéről már lemondhatnak a méhészek. Az aszályt a repce is megsínylette. A növény nem nőtt meg, nem lettek oldalhajtásai, kevesebb virág van rajta, és a repce aszályban nem is ad nektárt. Az idén az átlagosnak mondható repcetermés ötödére számítanak a méhészek, ez körülbelül ezer tonna repcemézet jelent.

Most már hiába jön meg az eső, nem várható változás, sajnos az idei év nagyon gyenge lesz a repceméz szempontjából

– mondta a szakember.

Míg a legtöbb ágazat negatív hatásokról számolt be a mézpiacon élénkülés látszott. Bross Péter elmondta, az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon, és bár a járvány kitörése utáni első napokban leállt az export, egy lélegzetvételnyi szünet után újraindult a kivitel. Ma már zavartalanul haladnak a szállítmányok Németországba, Franciaországba és Olaszországba is. A megnövekedett kereslethez egyelőre nem társult áremelkedés, a nemzetközi piacon továbbra is olcsón cserél gazdát a méz.

A kínai importméz csökkenése pozitívan hathat az európai mézpiacra – fotó: MTI/Rosta Tibor

A szakember szerint a magyar méhészek optimisták, azt remélik, hogy a közeljövőben az árakon is érezhető lesz a koronavírus hatása. Bizakodásukat alátámasztja az is, hogy míg korábban nagy mennyiségben érkezett kínai méz az Európai Unióba, a hírek szerint a kikötőkben felhalmozott készletek mára kiürültek, a harmadik országból származó mézszállítmányok csak nagyon vontatottan érkeznek meg. A nagy nyugat-európai mézcsomagoló cégek pedig elgondolkodtak azon, hogy továbbra is Kínából importálják-e a mézet.

Ha csökkenne a kínai mézimport, az különösen kedvező fejleményt jelentene a teljes európai méhésztársadalomra nézve. Ráadásul nem csupán az árak emelkednének, hanem végre az uniós piacot is meg lehetne tisztítani a kétes eredetű és minőségű méztermékektől

– derült ki a Magyar Nemzet cikkéből.