A munkaerőhiány nehezíti a betakarítást – fotó: Pixabay
A NAK szerint már most látható, hogy egyes területeken a termés 30 százaléka nem lesz betakarítható, ennek több oka is van. Az állományt az idei szezonban többször is súlyos fagykár érte. Emellett munkaerőhiány nehezíti a betakarítást, mivel zömmel erdélyi magyar, illetve román szedőmunkások végzik, akik hazamentek, és a járványhelyzet miatt nem tudtak visszajönni. A munkaerő-problémákat a cégek úgy próbálják kezelni, hogy más ágazatokból ideiglenesen felszabadult munkaerőt tanítanak be a spárga szedésére.
Spárgát szednek márciusban – fotó: MTI/Rosta Tibor
A magyarországi üzemi spárga termőterület mintegy 1570 hektár, az évi termésmennyiség 5000 tonna közül szokott alakulni. A legjelentősebb spárga termőterületek Bács-Kiskun (58 százalék) és Csongrád (29 százalék) megyében találhatók, kisebb ültetvények vannak még Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében is.
Pucolják a spárgát – fotó: MTI/Rosta Tibor
Az értékesítést az idén a járványhelyzet nehezíti, az éttermek, szállodák leállásával ugyanis elmaradnak a megrendelések. A spárga exportorientált magyar kertészeti termék, évente a termés 70-80 százaléka megy külföldre, fő piaca Németország és Svájc. Az idei export indítását ellehetetlenítette a járvány, a megrendelések elmaradtak, és kezdeti szállítmányozási problémák is voltak.
Az agrárkamara adatai szerint Magyarországon az elmúlt évek növekvő tendenciája ellenére még mindig nagyon alacsony az éves spárgafogyasztás, mintegy negyed kilogramm személyenként. Eközben például Németországban 1,7 kilogrammot tesz ki.
