A berlini Fruit Logistica kiállításon Davide Vernocchi, az olasz Alleanza Cooperative Agroalimentari szövetkezet gyümölcs- és zöldségpiaci koordinátora tartott előadást az uniós almapiac idei szezonban várható legnagyobb kihívásairól - írja a fruiveb.hu.
Az európai termesztőknek és exportőröknek nehézségeket okozhat az almafelesleg — fotó: pixabay.com
Húsz százalékos lehet a költségnövekedés
Davide Vernocchi kiemelte az ukrán-orosz konfliktus hosszútávú hatásait, amelyek közül a legtöbb problémát a műtrágyák, a karton és műanyag csomagolóanyagok, a növényvédő szerek nehezebb elérhetősége, valamint az energiaárak emelkedése okozza.
Vernocchi becslése szerint a költségnövekedés 20%-os lehet, ami meg fog jelenni mind a termesztési szakaszban, mind a feldolgozás és áruvá készítés, mind pedig a piacra jutás fázisában. Ehhez még társulni fog a rubel árfolyamának ingadozása és a kelet-európai piacok elvesztése is, ami az európai termesztők és exportőrök számára többlet árukészletet eredményez.
Az exportpiacok kiesése komoly problémákat okozhat
Várhatóan a szerb, a lengyel és a moldáv alma is helyet keres majd magának az európai piacokon. Az EU nem exportált Oroszországba almát 2014-es embargót követően, de számos más, nem uniós állam - például Szerbia, Törökország és Belarusz - igen.
Tavaly a lengyelek 118 ezer tonna almát szállítottak Fehéroroszországba, de a politikai feszültségek éleződése miatt az év vége felé először kilátásba helyezték az embargót, amit aztán be is vezettek.
|
300 ezer tonna almafeleslegnek kellene piacot találni
Jelentős mennyiségeket szállított Oroszországba Moldova (200 ezer tonna) és Szerbia (120 ezer tonna), de a törökök is számottevő, mintegy 50 ezer tonna körüli exportot bonyolítottak le, mivel az ottani termelőket sürgette a líra 60%-ot meghaladó inflációja is.
A kelet-európai országok kivitelre szánt almakészletei az orosz-ukrán háború miatt az uniós piacokon keresnek majd vevőt, hiszen ez tűnik a legközelebbi piacnak. Új értékesítési lehetőségeket a szerbek a Közel-Keleten szereztek maguknak, míg Lengyelország rohamosan növelte az egyiptomi piacon a jelenlétét, de ezek sem képesek több mint 300 ezer tonna almafelesleget felvenni.
Az uniós exportcégeknek új piacokat kellene nyitni — fotó: pixabay.com
Árletörő hatástól tartanak
Vernocchi szerint a hagyományos uniós termelésre árletörő hatással lehetnek azok az újonnan kialakuló kereskedelmi útvonalak, amelyek dömpingszerű módon, a felesleges mennyiségeket áron aluli értékesítéssel vezetik le.
Emiatt olyan intézkedések bevezetését látja szükségesnek, ami a logisztikai költségek mérséklését célozná meg és elősegíthetné, hogy az uniós exportcégek új piacokat nyithassanak. Sajnos az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a növényegészségügyi protokoll eljárások elhúzódása miatt csak lassan valósítható meg.
Másik fontos lépésként az Európai Bizottságtól piackivonási intézkedéseket is vár, amelyek során az uniós végrehajtó szerv fokozhatná a feldolgozást, az iskolai-óvodai friss fogyasztás fellendítését, vagy a szegényebb sorsú uniós polgárok ellátását.
