Napjainkban alapvető fogyasztói igény, hogy az úgynevezett „földesáruk" megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Kényelmes, praktikus, tiszta - nem kell aggódnunk azért, hogy bepiszkoljuk vele a kezünket vagy a ruhánkat. Viszont ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami akár arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel - olvasható a Nébih tájékoztatójában.
Egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben — fotó: pixabay.com
A zöldségek direkt fertőtlenítése nem ajánlott
A zöldségek és gyümölcsök direkt fertőtlenítése semmiképpen sem ajánlott - hívja fel a termelők és a kereskedők figyelmét a Nébih. A hatóság a vásárlók számára is ad tanácsot, miszerint tudatos vásárlóként ne engedjenek a csábításnak - azaz ne csak „szemre" vásároljanak, hanem a furcsa, klóros szagú zöldségeket inkább ne vegyék meg!
Mik azok a "földesáruk" ?
Az úgynevezett „földesáruk" olyan zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk: sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller, karalábé. Ezek megmosva történő értékesítése az utóbbi időben egyre nagyobb fogyasztói elvárássá vált. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy egyrészt ezeket felhasználás előtt nem kell sokáig tisztítani, másrészt szemre is tetszetősebb a tisztára mosott áru.
Szép a mosott áru: nem kell sokáig tisztítani és szemre is tetszetősebb — fotó: pixabay.com
Hogy kerülnek a klorátok, perklorátok az élelmiszerekbe?
A klorátok, perklorátok leggyakrabban a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe. (De a növényekbe juthatnak a talajba kerülő műtrágyák és ipari szennyeződések révén is.) A koronavírus-járvány a fertőtlenítőszerek felhasználását jelentősen megnövelte és kialakította azt a káros gyakorlatot is, hogy a zöldségeket közvetlenül fehérítik és fertőtlenítik.
Tisztán kell tartani az árufeldolgozás környezetét és eszközeit, de a zöldségek közvetlen fertőtlenítése nem ajánlott — fotó: pixabay.com
A helytelen gyakorlatnak élelmiszerbiztonsági kockázata van
A klorátok egészségkárosító hatása jelentős, mert az emberi szervezetbe kerülve egyrészt károsítják a vér hemoglobinját, másrészt vesebántalmakat is okozhatnak. A perklorátok pedig megzavarják a pajzsmirigy működését, mert akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során. A hatóság szerint mindezek alapján egyértelműen élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, ha az említett anyagok nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben, mint a megengedett határérték.
A burgonya még tovább eltartható, ha nincs megmosva — fotó: pixabay.com
Fontos a higiénia, de éppolyan fontos a biztonság is
Természetesen az élelmiszerek előállítása során ügyelni kell a higiéniára, - különösen igaz ez járvány idején -, de a zöldségek direkt fertőtlenítése semmiképpen sem biztonságos megoldás. Tisztán kell tartani az árufeldolgozás környezetét és eszközeit.
Vásárláskor kiemelten fontos a tudatosság: nem gond, ha nem vakítóan hófehér a petrezselyemgyökér, a zellergumó vagy egy kicsit földes a burgonya – a furcsa, klóros szagú zöldségeket érdemes a polcokon hagyni!
A klorátok egészségkárosító hatása jelentős — fotó: pixabay.com
A Nébih rendszeres ellenőrzéseket végez
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, ha a vizsgálatok határérték feletti klorát-/perklorát-tartalmat észlelnek a szakemberek hatósági eljárást indítanak a termelő ellen. Ez jelentős bírsággal is járhat.
_fill_540x300_0.jpg)
