A Magyar Gabonaszövetség fennállásának 30 éves jubileumi rendezvényén beszélt erről a tárcavezető.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évek sorozatos megpróbáltatásai bizonyították a magyar mezőgazdaság válságállóságát. A tárcavezető köszönetet mondott a Gabonaszövetségnek és tagjainak ebben a rendkívül kiszámíthatatlan időszakban mutatott segítőkész hozzáállásért és szakmai segítségért. Hozzátette, az ellátással kapcsolatos aggodalom rányomja a bélyegét a világra.

Az ukrán termés jelentős része az országban ragadt, ezért megoldást kell találni arra, hogy Ukrajnából a gabona szárazföldön kijusson és odaérjen a válsággal sújtott övezetekbe.

Nagy István elmondta, az idei ukrán terméskilátások a szakmai becslések alapján drasztikusan, növényfajtától függően 30-50%-os csökkenést ígérnek a korábbi évekhez képest.

Nem véletlen tehát, hogy a magyar kormány kiviteli bejelentési kötelezettséget vezetett be a főbb gabona- és olajos növényekre. Mivel a hazai ellátás jelenleg nincs veszélyben, eddig egy bejelentés kapcsán sem kellett élni az állam elővásárlási jogával, így az export kiszállítások folyamatosan történnek – emelte ki a miniszter. Nagy István a pontos készletnyilvántartásokkal, a lekötött és rendelkezésre álló gabona mennyiségével kapcsolatban közös gondolkodást vár az ágazat szereplőitől. Emellett arra is választ kell találni, hogy az állattenyésztők megfelelő áron jussanak gabonához.

Nagy István

Eddig egy bejelentés kapcsán sem kellett élni az állam elővásárlási jogával – Fotó: Pelsőczy Csaba

Befejeződtek a tavaszi vetések

Kifejtette, a 2022/23-as szezonnal kapcsolatosan hazai viszonylatban fontos az a tény, hogy az összes lényeges tavaszi vetésű növény – így a kukorica, napraforgó, szója és a többi növényi kultúra – vetése gyakorlatilag befejeződött Magyarországon.

A tavaszi vetésű növényfajok közül

  • a szemes kukorica 1 millió 50 ezer hektáron,
  • a napraforgó közel 700 ezer hektáron,
  • a szója pedig 61 ezer hektáron kerülhetett földbe.

Ezek a vetésterületek lényegesen magasabbak az elmúlt év, illetve az elmúlt öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára, és bizakodásra adhat okot az idei évre nézve a hazai ellátás tekintetében – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter beszélt arról is, hogy a tavalyi évben a Vidékfejlesztési Program keretében kiírt élelmiszeripari felhívások között malomipari termék gyártásához kapcsolódóan 37 kérelem érkezett be 38,7 milliárd forint értékben. A takarmányelőállító üzemek fejlesztésére is megjelentettek egy nagy népszerűségnek örvendő kiírást, melynek tervezett keretösszege 50 milliárd forint, de már most több forrásra érkezett be igény a gazdálkodóktól – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.