Az Agrárminisztérium segítségével az alábbiakban kérdezz-felelek formában foglaljuk össze a fontos tudnivalókat.

Mi a Kárenyhítési Alap, mi a célja? Mekkora összegből gazdálkodik?

A Kárenyhítési Alap célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele. Az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt káresemények köre: téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, aszály, mezőgazdasági árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és a jégeső okozta károk. Az agrárkár-enyhítési rendszer kizárólag a mezőgazdasági termelők megalapozott káreseményeire nyújt részbeni ellentételezést.

Általánosságban elmondható, hogy évi 25 milliárd forint folyik be az Alapba. Az alapszerű működésnek köszönhetően a korábbi években fel nem használt forrásokat maradványként továbbgörgeti.


Mióta létezik, hogyan jön létre évről-évre a pénzügyi háttér?

A jelenlegi formában 2012. óta működik a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pilléreként. (II. pillér a biztosítási díjtámogatás, III. pillér a jégkármérséklő rendszer, IV. pillér krízisbiztosítási rendszer)

A Kárenyhítési Alap pénzügyi forrásai:

  • termelők által megfizetett hozzájárulás
  • nemzeti költségvetésből származó pénzeszköz
  • uniós forrásból származó pénzeszköz

A termelői befizetést a nemzeti költségvetés legalább ugyanolyan mértékben kiegészíti. Az uniós forrás a termelői befizetések arányában hívható le.

Az agrárkár-enyhítési rendszer a 2024. kárenyhítési évtől kezdődően a magyar Stratégiai Terv (Közös Agrárpolitika (KAP)) része. A kárenyhítő juttatások forrása a Kárenyhítési Alap. A rendszerben tag termelők minden évben hozzájárulást fizetnek be. Minden termelői hozzájárulás nemzeti költségvetési forrásból és uniós (KAP ST) forrásból származó pénzeszközzel kerül kiegészítésre, megtartva a közpénzből származó rész maximálisan 70%-ig terjedő hányadát (a nemzeti költségvetési forrás és a KAP ST forrás együttesen nem haladja meg a 70%-os mértéket). A lehívható uniós forrás mértékét a befizetett termelői hozzájárulás és a költségvetési támogatás határozza meg.

Kik és milyen esetekben, illetve milyen feltételek teljesítése mellett vehetik igénybe?

Az agrárkár-enyhítési rendszernek kötelezően tagja lesz az a mezőgazdasági termelő, aki egységes kérelmet nyújt be és az egységes kérelembe bejelentett, használatban lévő termőföldterület nagysága elér egy bizonyos mérethatárt. Termelési módtól függően 1, 5 vagy 10 hektár felett kötelező csatlakozni. Ezen területméretnél kisebb földterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelő önkéntesen, a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben megtett nyilatkozatával – 3 év folyamatos tagságot vállalva – csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez.

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra jogosult, ha:

  • a termőföld a mezőgazdasági termelő használatában volt,
  • a bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt az erre a célra kialakított elektronikus felületen határidőben bejelentette,
  • elemi káresemény érintette (az időjárási esemény 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést okozott növénykultúrában),
  • üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
  • az agrárkár-megállapító szervként eljáró vármegyei kormányhivatal az elemi káresemény tényét igazolta,
  • a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,
  • a kárenyhítési hozzájárulást határidőben (szeptember 30-áig) és maradéktalanul megfizette.

A kárenyhítő juttatás maximális összege a növénykultúra hozamérték-csökkenésének 80%-a, melyből levonásra kerül a biztosító által megállapított kártérítés, valamint hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege.

Hány gazda élt a lehetőséggel?

A kockázatközösségben részt vevők száma az intézkedés elindulása óta 72-75 ezer fő között alakult, az intézkedés által lefedett terület nagysága 3,7 millió hektár (a teljes szántó-, szőlő-és ültetvény területnek mintegy 86 %-a).

A kárenyhítő juttatásban részesülő termelők száma változó, az adott gazdálkodási évben tapasztalt időjárási eseményektől függ.

Ha sor került elutasításokra, azoknak mi volt az oka? Mire figyeljenek a gazdák?

A kárenyhítő juttatás iránti kérelmek csak abban az esetben kerülnek elutasításra, ha valamely jogosultsági feltételnek nem felel meg. A termelők azzal tudják a legtöbbet tenni, ha különösen nagy figyelmet fordítanak a határidők pontos betartására, valamint az öngondoskodás előmozdítása érdekében más kockázatkelési eszköz (biztosítás, krízisbiztosítás) adta lehetőséggel is élnének. A határidők jogvesztő, így különös figyelmet kell fordítani ezek betartására.

A legfontosabb ilyen határidők: kárbejelentést tizenöt napon belül kell megtenni, a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 30-áig kell megfizetni, a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet november 30-áig kell beadni. A mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha a termelő rendelkezik a első káresemény előtt megkötött és díjrendezett biztosítással vagy a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tagsággal (ezek hiányában a kárenyhítő juttatás felére jogosult).

Vannak-e aktuálisan változások, illetve várhatók-e ilyenek a következő időszakban?

A rendszer működésének kiszámíthatósága kiemelkedően fontos, mert csak így tud megfelelő segítséget nyújtani a termelőknek az időjárási események által okozott bevételkiesés kompenzálása. Az agrárkár-enyhítési rendszer működésének alapja és legfontosabb mérföldkövei a rendszer fennállása óta változatlanok. Az elmúlt időszakban a hozzájárulás fizetési határidő 15 nappal meghosszabbításra került, így szeptember 30-áig szükséges megfizetni.

Emellett a termelői öngondoskodás ösztönzése érdekében pontosításra került a kárenyhítő juttatásnál figyelembe vehető releváns biztosítás azáltal, hogy azt az első káresemény bekövetkezése előtt szükséges megkötni. A termelők a megkötött mezőgazdasági biztosítás díjához a II. pillérként ismert biztosítási díjtámogatás keretében támogatást tudnak igénybe venni.

Indexkép: Pixabay