Ondré Péterrel, az Agrármarketing Centrum ügyvezetőjével Bolyki Bence, az Agroinform.hu portál vezetője készített interjút.
– Hogy értékeled az idei évet kereskedelmi szempontból? Milyen hatása volt a változó gazdasági helyzetnek?
– Az egyik tapasztalat az volt, hogy az agrár-élelmiszergazdaság külpiaci potenciálja továbbra is rendkívül erős maradt. Ha megnézzük az első félév folyó külpiaci mérlegét, akkor az látszik, hogy az agrárgazdaság továbbra is egyharmad arányú többlettel tudott működni. Ez kiugróan magas. Vannak olyan iparágak –például az autóipar –, amelyek ha kiviszik a terméküket, akkor az megjelenik nekünk a fizetési mérlegben. Az élelmiszeripar esetében azonban nem erről van szó. A kis, közepes és nagy cégek a saját termékeik eladásából nagyjából egyharmadnyi aktívumot tudtak elérni a külkereskedelmi mérlegben, ami hatalmas erőt jelent.
A másik tapasztalat az, hogy bár változik az európai és a globális gazdaság, az élelmiszerpiacra, ez a folyamat nem hoz jelentős fogyasztáscsökkentést. Ennek az oka az, hogy évről-évre többen vagyunk a bolygón, ráadásul az emberek jövedelemhelyzete folyamatosan javul. Az országok városiasodnak, javul a középosztály bázisa, ami együtt jár a globális élelmiszerpiac évről évre történő növekedésével. Tehát bármilyen megrázkódtatás ér bennünket, egy dolog nem változik: ennivalóra mindig szükség lesz. Azonban a részleteket meg kell vizsgálni, vagyis, hogy milyen utak és milyen eszközök kínálkoznak a hazai élelmiszeripar és agrárgazdaság számára a globális piacon.
– Hogyan változnak a fogyasztói szokások?
– Őszintén szembe kell néznünk azzal, hogy egész Európában jelentős az élelmiszerár-drágulás. A volument tekintve a belpiacon jelentős bővülési lehetőséget sajnos nem látok az elkövetkező időszakban. Ha egy hazai gyártó beruház, fejleszt, akkor terveznie kell a későbbi értékesítési és a fenntarthatósági szempontokkal is. Ehhez létrejött a partnerségi megállapodás, amelyhez egyedülálló módon Magyarország Kormánya 80 százaléknyi társfinanszírozást biztosít.
Tervezésnél figyelembe kell venni nemcsak a beruházás megvalósulását, hanem az értékesítési és a fenntarthatósági szempontokat is – fotó: Shutterstock
Kulcskérdés az exportfejlesztés, és hogy milyen segítséget tudunk adni a hazai cégeknek a külpiacra jutásban. Ha nem csak a belpiacot, hanem a külpiacot is vizsgáljuk, és azt, hogy a hazai élelmiszer-ágazat milyen erővel és potenciállal rendelkezik a külpiacon, akkor pozitív a kép.
– Az AMC milyen exportfejlesztéshez kapcsolódó programokat valósított meg?
– Idén már gőzerővel működik a Hungarian Food Business Program online katalógusa, amelyben több ezer magyar termék került regisztrálásra. A disztribútorok, tehát a külpiaci beszerzők száma is hétről hétre gyarapszik. Van igény egy valós idejű online katalógusra, a rendszer működik, és bővíteni is fogjuk a következő időszakban.
Emellett elkezdtük megvalósítani az ennek bázisán szervezett B2B – vagyis üzleti – találkozókat is. Az elmúlt hetekben Barcelonába, Madridba, Helsinkibe vittük el több tucat magyar cég képviselőjét, hogy ott külpiaci partnereknek mutassuk be őket, üzleti tárgyalásokra is lehetőséget teremtettünk.
Októberben a SIAL Paris élelmiszeripari kiállításon is számos magyar céggel vettünk részt. A visszajelzések rendkívül pozitívak voltak, nagyszámú partnerrel és optimista visszhanggal zártuk a párizsi kiállítást. Természetesen a munkát folytatjuk januárban is.
Az exportpiacok felé kell fordulni – fotó: Shutterstock
Ezek az alapkövek, amelyek mentén az exportfejlesztést le kell bonyolítani. Kiemelten fontos, hogy ezeknek mind a számát, mind az intenzitását növelni tudjuk. Tudatosítani kell, hogy nem csak hatalmas élelmiszeripari konszernek működnek a magyar piacon – a sok sikeres hazai kkv-nak gyakran nincs külpiaci sales-ese, marketingese. Sokszor az ügyvezető vagy a családi gazdálkodásnak egy-egy tagja felel a külpiaci tevékenységért is. Ezen a ponton segítséget kell nyújtanunk a cégeknek, és az Agrármarketing Centrum elkötelezett ebben. A magyar kis- és középvállalkozásoknak mi lehetünk az ugródeszka: segítjük őket nem csupán az üzleti tárgyalásokban, hanem biztosítjuk számukra a megfelelő tudásanyagot is. Célunk, hogy egyfajta exportakadémia keretén belül növeljük a hazai kkv-k exportképességét.
– 2023-ban is folytatjátok a külpiaci nyitást támogató programokat?
– 2023-as tervünk, hogy az első félévben kéthetente tartunk külpiaci üzletfejlesztési találkozót, és havonta egy-egy külföldi kiállításon fogjuk tudni hazánkat bemutatni. Emellett kitűzött célunk az, hogy az online exportkatalógusban való megjelenés körét minél inkább szélesíteni tudjuk mind magyar piaci, mind pedig külföldi beszerzői oldalról.
Fontos törekvésünk, hogy az export szerkezetén módosítsunk. Jelenleg kivitelünk kétharmada nyersanyagként megy ki, amely lehet húsipari nyersanyag, tejipari nyersanyag, takarmány, vagy egyéb élelmiszeripari nyersanyag. Ezen a jövőben drasztikusan változtatni kell.
Keresni kell a feldolgozott élelmiszer eladásának útjait – fotó: Shutterstock
Keresnünk kell a nyersanyageladással szemben a feldolgozott élelmiszer eladásának az útjait. Szerencsére a vidékfejlesztési program beruházási támogatásai révén soha ennyi pénz még élelmiszeripari fejlesztésre, feldolgozásra nem állt rendelkezésre. Ha forrás van, ha tudás van, ha lehetőség van itthon feldolgozni, a feldolgozott termékből elérhető a hozzáadott érték és vele a jövedelmezőség. Le kell rövidíteni az értékesítési utat. Nem szabad úgy exportálni, hogy mi adjuk a nyersanyagot, amit valahol majd feldolgoznak és az visszajön feldolgozott termékként a magyar piacra. Arra kell törekednünk, hogy már a feldolgozott terméket tudjuk eladni. Ebből lesznek itthon munkahelyek, és ebből lesz gazdasági fejlődés, élelmiszeripari tőkefelhalmozás. Ezért tűztük fő célként, hogy minél több helyen kizárólag feldolgozott élelmiszereket gyártó cégekkel tudjunk megjelenni.
Minden erőnkkel az export fejlesztésén leszünk, és minden szabad eszközünket az exportfejlesztés szolgálatába fogjuk állítani 2023-ban. Emellett természetesen a belpiaci promóció révén folyamatosan javítjuk az ágazatok itthoni helyzetét is. Ám a legfontosabb most az, hogy megtaláljuk a feldolgozott élelmiszerek a helyét a külpiacon.
– Milyen belföldi fogyasztásösztönző kampányokat valósítottatok meg?
– Most zárult le a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányunk. Nyáron lezajlott a zöldség-gyümölcs ágazati fogyasztást ösztönző kampány, így belföldi promóció tekintetében sem álltunk le. Vannak olyan magyar ágazatok, amelyeknek a belföldi lehetőségeit folyamatosan javítani kell. Az ő stabilitásuk azon múlik, hogy az importtal szemben minél több magyar termék tudjon a polcokra kerülni. A zöldség-gyümölcs ágazat tipikusan ilyen, mert ott természetes konkurencia a déli gyümölcsök piaca.
Aszályos év van mögöttünk, ami látszott a kertészeti ágazat termelékenységén is. Bizonyos területeken, például az almapiacon emiatt nagyobb arányra tudott szert tenni az import. A magyar termékek piaci pozícióját folyamatosan javítani kell. Azonban ha a kereskedelmi potenciált keressük, az a következő szűken vett időszakban egyértelműen a külpiacokon lesz jelentős.
