Több fórumon is azon háborogtak a gazdálkodók, hogy a tavaly márciusban bevezetett és nyáron meghosszabbított bejelentési kötelezettség a gabonaexportra vonatkozóan felborítja a terménykereskedelmet. Most hirtelen eltörölték ezt az intézkedést, mi van a döntés hátterében?
Az elmúlt néhány hónapban 100 euróval csökkentek a világpiacon a terményárak, a nyári 135-140 ezer forintos búzaárak lementek 110 ezer forintra tonnánként, az orosz-ukrán háború teljesen átírta a terménykereskedelmi útvonalakat, rutinokat.
A gabonakereskedők pedig nem arra koncentráltak az utóbbi időszakban, hogy magyar árukat kivigyék külföldre, hiszen nem volt könnyű a bejelentési kötelezettség miatt, hanem hogy az ukrán gabonát hozzák befelé, lefölözve az árkülönbségből adódó profitot.
Az ukrán termelők ugyanis 70 ezer forintért is odaadták nyáron, – amikor itt még 130 ezer forintos árak voltak jellemezőek –, aminek egyik oka, hogy féltek (félnek). A háborús helyzet miatt kiszámíthatatlan ott a helyzet, sokan attól tartottak, hogy az állam majd elkobozza a terményt. Annál még a 70 ezer forintos ár is jobb. Ehhez még magyar szempontból az is hozzátartozik, hogy 14-16 forinttal erősödött a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest, tehát a nagynehezen exportra kerülő gabonáért már emiatt is kevesebb árat lehet érvényesíteni. Akik nem adták el szeptember-októberben a terményt, azoknak most nem marad más választás, csak a nyomottabb áron való értékesítés.
Körülbelül 100 euróval csökkentek a tonnánkénti terményárak néhány hónap leforgása alatt – Fotó: Shutterstock
Ukrajnából tehát valóban megindultak a gabonaszállítmányok Nyugat-Európa és Afrika felé, de célba ezek a szállítmányok nem értek, annyi történt, hogy Közép-Európát elárasztotta az ukrán gabona.
A lengyel, szlovák, román és a magyar piac is telítve van ukrán gabonával. Amikor a bejelentési kötelezettséget bevezették, senki sem gondolt arra, hogy az ukrán gabona nem az arra rászoruló országokban fog kikötni, hanem Közép-Európában. Mi október óta kértük a kormányzattól, hogy szüntessék meg ezt a 30 napos határidőt az elővásárlási előjog érvényesítésére, most meg is született ez a döntés.
De az ukrán gabonára nem vonatkozna a bejelentési kötelezettség...
Igen, az ukrán gabonát ki lehetett volna vinni az országból, az átmenő gabonára nem vonatkozott ez a rendelkezés, de a jelenlegi megborult világpiaci helyzetben sokan kezdtek foglalkozni terménykereskedelemmel, üzleti lehetőséget láttak ebben. Ezek az ad hoc kereskedők a közép-európai és az ukrán árszint közötti különbséget akarták lefölözni, kihasználva a helyzetet. Az persze kérdés, hogyan tudtak fenntarthatósági igazolást szerezni ezekhez a szállítmányokhoz...
Nyáron figyelmeztettek a terménykereskedők, hogy nem fog örökké emelkedni a termények ára. Miért nem adták el a termelők?
Az az igazság, hogy nyáron nem is volt kereslet igazán, mert azok, akik exportra vásároltak volna gabonát, nem akarták felvállalni azt a kockázatot, amit a gabonaexport-bejelentési kötelezettség jelentett. Gyakorlatilag ugyanis arról volt szó, hogy aki megvette az árut, az csak 30 nap után tudott ténylegesen hozzájutni és továbbértékesíteni azt, viszont 30 nap alatt szinte minden meg tud fordulni a terménypiacon a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ezt a kockázatot nem akarták bevállalni a kereskedők.
Az is óriási probléma, hogy nem csak gabona, hanem liszt és olajnövénytermékek is érkezett Ukrajnából, amelyek egyébként nem is biztos, hogy megfelelnek az európai szabványnak.
Rátérve a jelenlegi szezonra: milyen állapotban vannak az őszi vetések?
Decemberben kifejezetten jó állapotban voltak, ősszel az aszály miatt hamar lekerültek a kapás növények, ennek következtében jó ütemben el tudtuk vetni az őszi növényeket. Többet vetettünk, mint szoktunk: több mint 1 millió hektár búza, 335 ezer hektárnál több őszi árpa, több mint 73 ezer hektár tritikálé került a földbe, ez jónak mondható, és egyelőre szép állapotban is vannak. A tél mondjuk nem ideális, sokkal hidegebb időre és hóra lenne szükség. A csapadékmennyiség egyelőre rendben van, töltődnek a talajok.
A meleg idő viszont előrevetíti azt, hogy a kártevők, kórokozók sikeresen át fognak telelni, és ez nagyobb növényvédelmi problémákat fog okozni. Legalább egy 10 napos fagyos időszakra lenne szükség, hogy legalább néhány centiméteres rétegben átfagyjon a talaj.
A tavaszi a csapadék mennyiségétől fog leginkább függeni a kalászosok terméshozama, reméljük, hogy a tavalyi helyzet nem fog megismétlődni.
A hideg téli időszak hiánya miatt van valamilyen változás a technológiában?
Az őszikalászos-kultúrákban ilyen változás például az őszi gyomirtás terjedése, amire korábban nem igazán volt szükség, hiszen a vetés után hamar megérkeztek a fagyok, és a gyomok nem tudtak megerősödni. Az őszi gyomirtás első körben a hibrid búzákhoz kötődik, mert azt hamarabb kell elvetni, de a klímaváltozás miatt úgy néz ki, hogy ebben tartósan technológiai változás lesz.
