Az ország minden pontjáról érkeztek a KITE Zrt. 33. Növényvédelmi és 3. Precíziós gazdálkodási továbbképzésére. A részvevők öt napon keresztül 50 előadást hallgathattak meg. A prezentációk mindegyike azt bizonyította, hogy az egyre nagyobb teret hódító precíziós gazdálkodásnak köszönhetően olyan új, innovatív eljárások kerülhetnek már a legkisebb vidéki gazdaságokba is, amelyek jövedelemtöbbletet generálnak.
A KITE Zrt. a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karával és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttműködve idén is megszervezte január 7-11. között a hagyományos továbbképzését a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére. A képzés akkreditált, a mérnöktovábbképzés rendszerébe illeszkedik, melyről a résztvevők továbbképzési tanúsítványt kapnak. A felsőfokú növényvédelmi szakemberek a tanúsítványt engedélyük ötévente esedékes meghosszabbításához is felhasználhatják, melyet valamennyi megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság elfogad.
A KITE idén is megszervezte a hagyományos továbbképzését a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére
Idén harmadik éve már a precíziós gazdálkodásról is hallgathattak előadásokat a résztvevők a mezőgazdaságban teret nyerő digitalizáció okán. A szakemberek bemutatták, hogyan és milyen módszerekkel érhetnek el jövedelemtöbbletet az innovációra nyitott gazdák, mindezt úgy, hogy közben korunk legfontosabb elvárásainak, a fenntarthatóságnak és a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek.
A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően ugyanis lehetővé válik a differenciálás, vagyis adott terülten a megfelelő mértékben tudnak beavatkozásokat végezni a gazdák, így megszűnik a felesleges inputanyag-kijuttatás.
A műholdas RTK-rendszer biztosítja az egyes területekre történő pontos visszatérést, így számos művelet és a menetszám is érdemben csökkenthető. Az új technológiák alkalmazásával akár 15-20 százalékos érdemi anyagfelhasználási költségcsökkenés érhető el.
Számos magyar gazda él a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel, a tapasztalatok pedig egyöntetűen pozitívak.
Az első napot követően a tematika a KITE Precíziós Gazdálkodásának hármasára épült. Három napon keresztül naponta járták körül az IT, az agrotechnológia és az ezt kiszolgáló műszaki megoldások aktuális, legfontosabb információit. A résztvevő gazdálkodók első kézből értesültek az innovatív precíziós gazdálkodási trendekről, és megismertették őket a legújabb eszközökkel, valamint az országos hálózattal rendelkező KITE komplex szaktanácsadási rendszerrel, melynek szintén ez a hármas egység jelenti az alapját.
A nyitónapon Lantos Gergely, az Agrárminisztérium Agrármodernizációs Főosztályának vezetője előadásában arra tért ki, hogy a digitalizáció mezőgazdaságban történő elterjedésére a minisztérium is reagál, az elfogadás előtt álló Digitális Agrárstratégia minden elemében ennek a – termelési folyamatok során keletkező adatok felhasználására alapozott – modern gazdálkodási formának a bevezetését és elterjesztését segíti.
Lantos Gergely, az Agrárminisztérium Agrármodernizációs Főosztályának osztályvezetője
A KITE Zrt. elkötelezett az öntözésfejlesztés mellett, ennek alátámasztásaként a meghívott előadók sorában helyet kapott Tasnádi Gabriella, a NAK vízgazdálkodási szakértője is, aki a jövő öntözésfejlesztési kihívásait, aktualitásait, valamint ehhez kapcsolódóan az uniós és nemzeti források lehetőségeit ismertette a résztvevőkkel.
Elmondta, hogy 2016-ban jelent meg az öntözésfejlesztést támogató uniós pályázati felhívás, amelynek keretein belül közel 50 milliárd Ft áll rendelkezésre a fejlesztéseket illetően 2020. augusztus 3-ig.
Az előadó beszámolt a vízdíjak fizetési kötelezettségéről, valamint a díjmentességi lehetőségekről is. Az öntözés esetében 400 ezer m3/év vagy 4 ezer m3/ha értékig, tartósan vízhiányos időszakban, valamint többletvizek tározásából származó vízmennyiségek után nem kell fizetni, de ezt a vízkészletjárulék (VKJ) adatlapon fel kell tüntetni.
Mint mondta, a jelenlegi fejlesztési beruházásokkal a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete többszörösére növelhető, a Nemzeti Öntözési Központ létrehozásával pedig a termelői vízkeresleti oldal válik támogathatóvá és biztosíthatóvá.
A rendezvény első napjának előadói között szerepelt Dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke is, aki expozéjában arról beszélt, hogy hazánkban az adatalapú gazdálkodási rendszer olyan fejlettségi szinten áll, mellyel már nemzetközi színtéren is megállhatjuk a helyünket. Előadásában szó esett a legújabb eszközökről, fejlesztésekről, amik a modern mezőgazdaságot szolgálják.
Dr. Milics Gábor elmondta, hazánkban az adatalapú gazdálkodási rendszer nincs lemaradva a nemzetközi szinttől
Lipták József, a KITE Zrt. egykori régióigazgatója is részt vett a rendezvényen. Mint fogalmazott, a precíziós gazdálkodás nem csak a gazdáknak hoz többletjövedelmet és jelentős megtakarítást, de a ma már elvárt fenntartható fejlődésért is tesz. Példaként említette, hogy akár 60 százalékkal kevesebb gyomirtószert juttathatunk ki a kapásnövények esetében a technika által nyújtott sorpermetezésnek köszönhetően.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben az Európai Unió feltehetően a támogatásokat az alapján szelektálja majd, hogy a gazda mennyire csökkenti a káros anyagok kibocsátását, ami szintén komoly indok arra, hogy e felé a gazdálkodási irány felé forduljunk.
Kitért arra is, hogy mivel egy menetben több művelet is elvégezhető a modern gépeknek és a műholdas irányításnak köszönhetően, nem csak az üzemanyagon spórolhatunk, de kisebb a környezetterhelés is.
A klímaváltozással kapcsolatban megjegyezte, az egyre magasabb hőmérséklet miatt egyre nehezebb a permetezés kivitelezése, ezért az jellemzően a késő esti órákra marad. Korábban a hagyományos eszközökkel ez szinte lehetetlen volt, most azonban
a műholdas vezérlésnek köszönhetően a nap bármely szakában dolgozhatnak az erőgépek.
Megjegyezte, számos adatot gyűjthetünk területeinkről, a növénykultúrákról, melyek alapján kiszűrhetjük a felmerülő problémákat, és változtathatunk a nem megfelelő munkavégzésen. Hozzátette, az RTK-rendszer az erőgépek vezetőinek kényelmét is szolgálja, hiszen kevésbé fáradnak el, ugyanis számos terhet levesz vállukról a műholdas vezérlés.
Az előadáson résztvevő Bernát Szabolcs, a Debreceni Egyetem növényorvos hallgatója az Agroinformnak úgy nyilatkozott: a precíziós gazdálkodás maga a jövő. "Aki nem él a precíziós gazdálkodás adta lehetőségekkel, határos időn belül nem lesz képes nyereségesen gazdálkodni. Nem kerülhetjük el a klímaváltozás hatásait sem. Az aszályos évek száma nő, Magyarországon közel másfél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet" – mutatott rá a hallgató. Hozzátette, a KITE Zrt. a precíziós gazdálkodás zászlóshajója Magyarországon, ezért érdemes a cég által nyújtott innovatív lehetőségekkel élni.
Hadobás Ádám, a Miskolci Egyetem térinformatikus hallgatója, a KITE Zrt. ösztöndíjasa előadóként is részt vett a tanfolyamon. "Muszáj minél hatékonyabban kihasználni a talaj adottságait, hisz ez a sikeres termelés alapja. A hatékonyság mind a környezettudatosságban, mind a hozamok mennyiségében megjelenik. A technikai fejlődést be kell építeni a mindennapi életbe. Sürgős szemléletváltásra van szükség" – fogalmazott az ösztöndíjas hallgató.
A tanfolyam előadásai egyértelműen bizonyították, hogy a precíziós gazdálkodás sokkal hatékonyabb és jövedelmezőbb megoldásokat nyújt a hagyományos módszereknél, a fejlődési lehetőségek pedig egyszerűen korlátlanok.
_fill_99x55_0.jpg)
