Primőrdömping a piacokon: megjelent a hazai karfiol, a spenót, a csomós répa és a petrezselyem

A primőr sárgarépa ára tavaly ilyenkor is ennyibe került – fotó: pixabay.com

Az összefoglaló az Agrárközgazdasági Intézet 2022. május 05-én megjelent jelentése alapján készült.

Budapesti nagybani piaci körkép – 17.hét

Az AKI PÁIR adatai szerint:

• a belföldi, primőr, csomós kiszerelésű sárgarépa 250 forint/kiszerelés, a petrezselyemgyökér 400 forint/ kiszerelés áron került a piacra a megfigyelt héten. Az előző évben a csomós sárgarépa a 18. héten jelent meg, az ideivel megegyező 250 forint/kiszerelés áron. A primőr petrezselyemgyökeret 2021-ben szintén a 18. héten kezdték értékesíteni 325 forint/kiszerelés leggyakoribb áron.
• a lédig, tárolási sárgarépa 180, a petrezselyemgyökér 525 forint/kilogramm termelői áron került a felhozatalba, az egy évvel korábbinál 10, illetve 12 százalékkal alacsonyabb áron
• újdonságként jelent meg a hazai karfiol (16 cm+ méret) 515 forint/kilogramm átlagáron. Tavaly a 18. héten került be a Budapesti Nagybani Piac választékába, ára akkor 600 forint/kilogramm volt. Az Olaszországból importált karfiol 426 forint/kilogramm 17. heti átlagára alatta maradt a 2021 azonos hetinek (580 forint/kilogramm).

Friss, hazai karfiol – fotó: pixabay.com

• a hazai, hajtatott, 6–9 cm-es fürtös uborka 825 forint/kilogramm ára a 17. héten 9 százalékkal meghaladta a 2021 azonos hetit
• a belföldön termesztett kígyóuborka átlagára idén a vizsgált hétre 625 forint/ kilogrammra csökkent, ugyanakkor 39 százalékkal meghaladta az előző évi 17. hetit.
• a hazai spárga is megjelent  mindkét változatát, a halványított (fehér) és a zöld spárgát egyaránt 2200 forint/kilogramm leggyakoribb áron kínálták, ami csaknem 5 százalékkal haladta meg a 2021 azonos hetit.
• a belföldi gyümölcskínálat jellemzően almából és üvegházi/fóliás szamócából állt a 17. héten: az almát fajtától függően 262 és 372 forint/kilogramm közötti áron értékesítették, míg a magyar szamócát 2500 forint/kilogramm leggyakoribb áron (–17 százalék) kínálták.

A spenót piaca

Európai Unió

A spenót európai termésmennyisége növekvő tendenciát mutat, az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországai 671 ezer tonna spenótot termeltek 2021-ben, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző tíz esztendő átlagához képest.

• az unió legnagyobb spenóttermelője Olaszország 99 ezer tonnás éves mennyiséggel, majd Franciaország (97 ezer tonna) és Belgium (94 ezer tonna) következnek a sorban.
• a közösség belső piacán a friss spenót legjelentősebb exportőre Olaszország (24,6 ezer tonna) volt 2021-ben, a 2. és 3. helyet Spanyolország (19,2 ezer tonna) és Belgium (18,95 ezer tonna) szerezte meg.
• a friss spenót legnagyobb importőrének Belgium (49,2 ezer tonna) és Németország (21 ezer tonna) bizonyult.
• a fagyasztott spenót legnagyobb exportőre a közösség belső piacán Belgium (100,6 ezer tonna) volt 2021-ben, majd Hollandia (19,3 ezer tonna), Spanyolország (17,7 ezer tonna) és Franciaország (14,7 ezer tonna) következett a sorban.
• a fagyasztott spenótból importált a legtöbbet Németország (45,3 ezer tonna),őket  Franciaország (23,0 ezer tonna) és Lengyelország (17,9 ezer tonna) követte.

Spenót - nem mindenki szereti – fotó: pixabay.com

Magyarország

Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle. Az Eurostat adatai szerint a spenót termése 8,81 ezer tonna volt 2021-ben, ami 18 százalékkal nagyobb mennyiség, mint 2011–2020. évek átlaga.

A KSH adatai szerint a friss spenót külkereskedelmi egyenlege negatív, a behozatala 33 tonnáról 251 tonnára növekedett 2021-ben az előző évihez képest, a legnagyobb beszállító Spanyolország (173 tonna) lett. A kivitel – elsősorban Románia felé – nőtt ugyanekkor, 55 tonnáról 182 tonnára.

A fagyasztott spenót külkereskedelmi egyenlege negatív. A fagyasztott spenót behozatala nem változott, 1,8 ezer tonnát tett ki 2021-ben. A legnagyobb beszállítók Csehország (794 tonna), Ausztria (362 tonna) és Lengyelország (218 tonna). Ugyanakkor a kivitel 146 százalékkal 660 tonnára nőtt, a fő célpiacnak Románia számított.