Kinek a feladata a kerítés karbantartása?
A legtöbb esetben van egy – általában hallgatólagos – megállapodás a szomszédok között, hogy melyik fél viseli a kerítés felépítésének és karbantartásának költségeit.
Előfordulhat azonban, hogy nincs ilyen kialakult gyakorlat erre vonatkozóan. Ebben az esetben a költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik őket (azaz azonos telekhosszúság esetén fele-fele arányban kötelesek a költségeket viselni).
A mezsgye használatára vonatkozó szabályok
Bármely érintett tulajdonos használhatja, hiszen a szomszédos ingatlanok közti mezsgye használatára mindegyik érintett tulajdonos jogosult.
Ha azonban más személy jogosulatlanul használja a magántulajdonban lévő mezsgyét, akkor vele szemben már igénybe lehet venni a birtokvédelmi eszközöket (pl. a jegyzőtől kérhetjük a külső személy átjárásának megtiltását).
Speciális szabályok vonatkoznak a vetőmag-előállításra
Aki vetőmagot termel, köteles egyeztetni a vetésterveit a védőtávolságon belül fekvő föld használójával. Abban az esetben, ha elmarad az egyeztetés, úgy az érintett földhasználók – az átszennyeződés miatt – felelősségre nem vonhatók.
Megtilthatják-e az állattartást vidéken?
Egy 2012-es törvénymódosítás alapján az önkormányzatok nem korlátozhatják a haszonállatok tartását (de az állatjóléti és az építési szabályokat természetesen be kell tartani).
Ha a szomszéd esetleg túlzottnak érezné az állattartást, jogsértésről csak akkor beszélhetünk, ha az állattartás a helyben szokásos mértéket jelentősen meghaladja.
Hiába zavarja a kakas kukorékolása a városból kiköltöző szomszédot, attól még nem lesz jogellenes az állattartás – Fotó: Shutterstock
Korábbi cikkünk a szomszédjogokkal kapcsolatban:
Így ne őrjítsétek meg egymást a szomszéddal, avagy az egymás mellett gazdálkodás szabályai
_fill_99x55_0.jpg)
