A magyarországi erőgépállomány értékelése

2014. június 10., kedd 11:41:11 / Agroinform.hu - Dr. Hajdú József

A közelmúltban váltak ismertté a KSH által 2013-ban végzett gazdaság szerkezeti összeírások, ezen belül a mezőgazdasági adatfelvételezés eredményei.

Ezen adatok elemzésével értékeljük a mezőgazdasági erőgépállomány összetételét, struktúráját, a tulajdoni formák szerinti megoszlását, érintve a 2005 és 2013 (a két teljes körű összeírás) közötti változásokat.

A magyar mezőgazdaság teljesítményellátottsága

2005-höz képest, annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban üzemelő erőgépek (traktorok, magajáró betakarítók, tehergépkocsik stb.) száma 2013-ra számottevő csökkenést mutat, a mezőgazdaságban 9,3 %-kal nőtt a teljesítményellátottság, másképpen a lekötött összes motorteljesítmény mértéke. 2005-ben 10,41 millió kW teljesítmény látta el a gazdálkodást, ez 2013-ra 11,37 millió kW-ra növekedett. Ez azzal magyarázható, hogy a mezőgazdaság által beszerzett új erőgépek motorteljesítménye nőtt és selejtezésre pedig a kisebb teljesítményűek kerültek. Az összes magajáró mobil eszközök közül 2013-ban a teljesítménykapacitás 65,6 %-át adták a traktorok, 15,1 %-át a gabonabetakarító kombájnok, 14,5 % a tehergépkocsik és 4,8 % az egyéb magajáró motoros gépek (szecskázók, permetezők, rakodók stb.). Az összes erőgép motorteljesítmény kapacitás 69,3 %-ával az egyéni gazdaságok rendelkeznek, amelyek a mezőgazdasági területnek 53 %-át használják. 2005-höz képest a 3 %-kal több teljesítménykapacitás került a birtokukba. A gazdasági szervezetek az össz teljesítménykapacitás 30,7 %-ával rendelkeznek, 3 %-kal kevesebbel mint 2005-ben és ezzel a teljesítménykapacitással szolgálják ki a hazai termőterület 47 %-át. Az előzőekből származtatva kiderül, hogy az egyéni gazdaságokban 1 ha művelt területre fajlagosan 3,22 kW/ha teljesítménykapacitás jut, kétszer annyi, mint a gazdasági szervezeteknél (1,62 kW/ha). Az országos teljesítmény ellátottsági mutató pedig 2,5 kW/ha, amely összehasonlításban a fejlődő és fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok között helyezkedik el valahol félúton.

Traktorellátottság

2005-ben még 128.251 db traktor szolgálta a hazai mezőgazdasági termelést mintegy 6,7 millió kW motorteljesítmény kapacitással, 2013-ra a traktorok száma 6,3 %-kal 120.159 db-ra csökkent, ugyanakkor a motorteljesítmény kapacitásuk 11,4 %-kal 7,4 millió kW-ra nőtt. A traktorok darabszáma mind az egyéni gazdaságokban, mind a gazdasági szervezetben csökkent 2005-höz viszonyítva 2013-ra, annak ellenére, hogy közel 20.000 db új traktor állt munkába ezen időszakban, de a selejtezett traktorok száma meghaladta a 28.000 db-ot. A jelenlegi traktorállomány zöme 82,4 %-a az egyéni gazdaságokban található és mindössze 17,6 %-a üzemel a gazdasági szervezeteknél. 2005-höz képest az arány az egyéni gazdaságok javára módosult (+1,1 %).

Az átlagtraktor teljesítmény 8 év alatt 52,1 kW-ról 61,9 kW-ra nőtt, amely az egyéni gazdaságokban 46,4 kW-ról 56,0 kW-ra, a gazdasági szervezeteknél pedig 76,8 kW-ról 89,2 kW-ra történő növekedést mutat.

Az előző esetben a növekedés mértéke 20 %-os, míg ez utóbbi esetben 16 %-os volt. Mindez úgy következhetett be, hogy több kisebb teljesítményű traktort (főleg öreg MTZ-ket) selejteztek a vállalkozások és kevesebb, de nagyobb teljesítményű új traktort állítottak munkába. Mivel a termőterület is csökkent 2005-höz képest, így az országos traktorsűrűség (db traktor/100 ha) alig változott 2013-ra (2,61 db/ha-2,62 db/ha), de az egyes gazdálkodási formák esetében azonban érzékelhető változások következtek be.

Az egyéni gazdaságoknál 3,86 db/100 ha-ról 4,06 db/100 ha-ra nőtt, míg a gazdasági szervezeteknél 1,08 db/100 ha-ról 0,98 db/100 ha-ra mérséklődött. Amely azt jelenti, hogy míg az egyéni gazdaságok 2013-ban egy traktorral átlagosan 24,6 ha-t műveltek meg addig a gazdasági szervezeteknél ez a mutató több mint négyszer nagyobb 101,7 ha/traktor. Ezek a mutatók szintén középen helyezkednek el a fejlődő és a fejlett országok mutatói között. A traktorparkon belül a legnagyobb (30,4 %-os) részesedéssel az 54-80 LE kategória bír, közel hasonló részarányt képvisel a 81-135 LE közötti kategória is. Az 54 LE alatti kistraktor kategóriák 30,8 %-kal, a 135 LE felettiek, pedig 11,1 %-kal részesednek. Eltérőek az arányok azonban a gazdálkodási formák szerint. Az egyéni gazdaságok traktorállományának közel kétharmadát (65,8 %-át) a 80 LE alatti teljesítménykategóriájú traktorok alkotják. A gazdasági szervezeteknél pedig az állomány 60 %-át a 81 LE feletti traktorok adják. Ez a két gazdálkodási forma eltérő gazdálkodási körülményeinek is a következménye. Míg a családi gazdaságok általában kisebb méretű táblákon gazdálkodnak, addig gazdasági szervezetek nagyobb tábláin a nagyobb teljesítményű traktorok jobban kihasználhatók. Ebből számos termelékenységi és hatékonysági különbségek is adódnak.

A gabona arató-cséplőgéppark jellemzői

Az arató-cséplőgépeknél is hasonló tendenciák láthatók, mint a traktoroknál. A darabszámuk a 2005 évi 12.138 darabról 2013-ra 10.770 darabra mérséklődött annak ellenére, hogy az időszakban mintegy 2000 db új kombájn állt munkába a motorteljesítmény kapacitásuk ugyanakkor ezen idő alatt 1,63 millió kW-ról 1,71 millió kW-ra növekedett. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy több kisebb teljesítményű gabonakombájnt selejteztek le a vállalkozások és kevesebb, de nagyobb teljesítményű, új kombájnt vásároltak ezen idő alatt a gazdaságok. Ezt támasztják alá a statisztikai számok is. nyolc év alatt az átlagkombájn motorteljesítménye 133,9 kW-ról (182,1 LE-ről) 158,8 kW-ra (216 LE-re) nőtt. A motorteljesítmény növekedés eltérő volt az egyéni gazdaságokban és a gazdasági szervezetekben. Az előbbieknél 121 kW-ról (164,6 LE-ről) 139,5 kW-ra (189,7 LE-re) nőtt a motorteljesítmény és a növekedés mértéke 15,3 %-os volt, addig az utóbbiaknál az átlagkombájn motorteljesítménye pedig 160,4 kW-ról (218,0 LE-ről) 201,3 kW-ra (273,8 LE-re) növekedett, amely 25,5 %-os emelkedést jelent. A gabonakombájn-állományunknak több mint kétharmada (68,8 %-a) az egyéni gazdaságok szolgálatában áll, kevesebb mint egyharmada (31,2 %-a) a gazdasági szervezetek használatában van. Egy arató-cséplőgéppel évente átlagosan betakarított növények összes területe 2005-ben 288,6 ha/kombájnt tett ki, ez 2013-ra 327,0 ha/kombájnra növekedett, amely az egyéni gazdaságokban 274,4 ha/kombájn, a gazdasági szervezeteknél pedig 476,1 ha/kombájn értéket mutat. Ezek a fajlagos mutatók minimum kétszeresei a nyugat-európai átlagnak.

Egyéb magajárógép állomány alakulása

Az egyéb magajáró gépek száma 2005 és 2013 között 15,6 %-kal nőtt, ezen belül a magajáró betakarító gépeké (szecskázók, cukorrépa kombájn, burgonyakombájn, borsókombájn, paradicsom kombájn stb.) 21,8 %-kal csökkent, az egyéb magajáróké (magajáró rakodók, magajáró permetezők stb.) 34,8 %-kal növekedett. A magajáró betakarítógépek átlag motorteljesítménye ezen idő alatt nem változott (117 kW), az egyéb magajáróké azonban 44,7 kW-ról (60,8 LE-ről) 60,5 kW-ra (82,3 LE-re) növekedett. Ezekből a gépekből 1000 ha termőterületre 2005-ben 1,29 db/1000 ha jutott, 2013-ban pedig 1,6 db/1000 ha. Az ebbe a csoportba tartozó gépeknek több mint fele (52 %-a) üzemel az egyéni gazdaságokban és 48 %-a pedig a gazdasági szervezeteknél 2013-ban. Az arányok nyolc év alatt az egyéni gazdaságok javára változtak meg.

A tehergépkocsiparkon belüli változások

A mezőgazdaság tehergépkocsi állománya a rendszerváltás óta drasztikusan (52 %-kal) csökkent és összetételében is sokat változott. 2005 és 2013 között az állomány csak minimális mértékben (266 db-al) csökkent. A tehergépkocsik tonnában kifejezett szállítási kapacitása ugyanezen időszak alatt 65,5 ezer tonnáról 13 %-kal 57,1 ezer tonnára mérséklődött. A tehergépkocsiparkon belül a legnagyobb részarányt az 1,0-3,5 tonna teherbírású kategória képviseli, amelynek az aránya nyolc év alatt 39,2 %-ról 55,3 %-ra növekedett. Az ennél kisebb teherbírású kategóriáé 10,5 %-kal, a nagyobb (>3,5 tonnás) kategóriáé pedig 5,6 %-kal csökkent. A mezőgazdasági tehergépkocsis szállítókapacitás nagyobbik részét (65 %-át) a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik teszik ki. Ebben a kategóriában az átlagos teherbírás 8 t/tehergépkocsi. A tehergépkocsi állomány több mint kétharmada (68,1 %-a) az egyéni gazdaságokban üzemel és kevesebb mint egyharmada (31,9 %-a) található a gazdasági szervezetekben. 2005 és 2013 között az egyéni gazdaságok részesedése 59,6 %-ról 68,1 %-ra nőtt, a gazdasági szervezeteké ezen idő alatt 40,4 %-ról 31,9 %-ra csökkent. Az egyéni gazdaságok fölénye valamennyi teherbírási kategóriában érvényesül, de különösen a kisebbik teherbírású kategóriákban markánsabb. A szállítókapacitás megoszlásánál is a kisebbik teherbírású (<1 t és 1,0-3,5 t közötti) kategóriáknál a szállítókapacitás zöme az egyéni gazdaságokban, ugyanakkor a 3,5 tonnánál nagyobb kategória kapacitásának kicsit nagyobb része (53,3 %) a gazdasági szervezeteknél található.

A mezőgazdaság gépellátottságának összefoglaló értékelése

Az elmúlt nyolc év alatt a magyar mezőgazdaság erőgépállománya szám szerint szinte minden kategóriában csökkent, és összességében pedig 3,4 %-os mérséklődést mutat, ugyanakkor teljesítményellátottság ezen idő alatt 9,3 %-kal nőtt. Az újonnan munkába állított erőgépek nagyobb teljesítményűek, hatékonyabb munkavégzésre képesek mint a leselejtezett típusok.
Mivel a selejtezés nagyobb mértékű volt, mint az új beszerzés ez az erőgéppark korszerűsödésének irányába mutat.
2013-ban a mezőgazdaság által használt összes motorteljesítmény több mint kétharmada (69,3 %-a) a, traktorok 82,4 %-a, a gabona arató-cséplőgépek 68,8 %-a, a magajáró gépek 53,6 %-a és a tehergépkocsik 68,1 %-a az egyéni gazdaságokban található. Ezek szolgálják ki az egyéni gazdaságok használatában lévő országos termőterület 53 %-át. Az erőgépkapacitás kisebbik (18-32 %-os) részét a gazdasági szervezetek üzemeltetik, amelyekkel az országos termőterületének 47 %-át szolgálják ki műszaki inputokkal. Az egyéni gazdaságokban 1 ha termőterületre 3,22 kW lekötött erőgépteljesítmény jut, a gazdasági szervezetekben ennek csak fele. Az előbbiek egy traktorral 24,6 ha-t művelnek meg az utóbbiak ennek négyszeresét. A számokból arra lehet következtetni, hogy ez utóbbiakban az eszközhatékonyság két-háromszorosa az előbbiekének, amely a nagyobb termelési koncentrációval és a nagyobb méretű táblákkal, illetve az élőmunkával történő erősebb takarékossággal függ össze.
Nagyobb mértékben (+26,3 %-kal) nőtt az egyéni gazdaságok teljesítményellátottsága, mint gazdasági szervezeteké (+1,9 %). Az átlag traktorteljesítmény is nagyobb mértékben (+20 %-kal) nőtt az előbbieknél, mint az utóbbiaknál (+16 %). A magajáró gépek számának növekedése is nagyobb mértékű (+25,6 %) volt az egyéni gazdaságokban, mint a gazdasági szervezetekben (+5,8 %). Egyedül az átlagkombájn teljesítmény növekedett nagyobb mértékben (+25,5 %-kal) a gazdasági szervezetekben az egyéni gazdaságokhoz képpest (+15,9 %). Ebből arra lehet következtetni, hogy az elmúlt 8 évben az egyéni gazdaságok technikai felszereltsége gyorsabban növekedett, mint a gazdasági társaságoké.
Egy gabona arató-cséplőgép átlagban az egyéni gazdaságokban 274,4 ha területről takarítja be a termést napjainkban, a gazdasági szervezetekben pedig 476,1 ha-tól. Az éves teljesítménykülönbség 73,5 %-os az utóbbiak javára.
A tehergépkocsi állomány kisebb mértékű (1,7 %-os) csökkenése mellett, nagyobb mértékű (12,9 %) volt a tehergépkocsis szállítókapacitás kiesése, amely tehergépkocsis szállítások csökkenését, a traktoros szállítások részarányának további növekedését mutatja.