Pár évtizeddel ezelőtt nem is volt olyan otthon, ahol ne kapott volna helyet legalább egy cserép klívia, vagy más néven kafferliliom, szobaliliom, narancsliliom. Ez a csodás növény az amarillisz-félék nemzetségébe tartozik, amit le se tagadhatna, hiszen ránézésre is sok a hasonlóság a két növény között.

A klívia leggyakrabban narancssárga virágokat hoz, melyek különleges szépsége mellett nehéz lenne szó nélkül elmenni. Éppen ezért kiváló szoliter növényként, hiszen akárhová is helyezzük el a kertünkben, amikor virágzik, az összes szem rá fog szegeződni. Ráadásul a gondozása is igazán egyszerű, így minden adott hozzá, hogy helyet adjunk neki a kertünkben. És néha az otthonunkban. Mert a klívia kint is, és bent is magára vonzza a tekinteteket. Éppen ezért érdemes minél többet megtudni róla, és helyet adni neki, néha kint, néha bent.

Így gondozd a klíviát

A klívia Dél-Afrikában őshonos, ahol a fák árnyékától védve él. A klívia a nevét Charlotte Clive után kapta, aki elsőként kezdte el Európában termeszteni a növényt. Nagyon gyorsan népszerű lett ez a csodás növény, melyet egyszerűségének és gyönyörű virágainak köszönhet.

klívia narancssárga

A klívia kertünk ékessége lehet gyönyörű virágaival. Fotó: Shutterstock

A klívia levelei egy tőről nőnek, egy mellékgyökeres gyökérzetből kiindulva. Nem gumós, hanem rizómás növény. A virágai a tél végén nyílnak a levelek közepéből kiinduló virágszáron. Azonban hiába szép, legyünk vele nagyon óvatosak, mivel a teljes növény mérgező, beleértve a föld alatti szárrészt és a bogyóit is.

A japán kertészek számos változatát fejlesztették ki, így léteznek mini, csíkozott levelű klíviák, melyeken különböző színű virágok nyílnak. Azonban a hagyományos, narancssárga virágú fajta a legelterjedtebb.

A klívia a világos, de az erős napfénytől védett helyeket kedveli, hiszen hazájában is a fák árnyékában él. Nyáron kiváló számára a szobahőmérséklet, azonban télen elegendő, ha 8-10 Celsius-fokos helyiségben tartjuk, ahová azért bejut a fény.


A klívia a morzsalékos, humuszban gazdag talajokat kedveli. Fontos, hogy földjét trágyázzuk rendszeresen. Ahogy a szobanövényeknél szokás, a túlöntözést, a pangó vizet nem viseli el, ezért a biztonság kedvéért inkább hagyjuk a földjét két öntözés között kiszáradni.

Tavasztól őszig, a növekedési időszakban elég mérsékelten öntözni, ősztől tavaszig pedig csak ritkán. A klívia nem szereti a magas páratartalmat, így ha száraz az otthonunk, akkor az tökéletes lesz számára. 

A klívia gyönyörű szobanövény a téli időszakban, azonban amint elmúlnak a fagyok, a kertben érzi igazán jól magát, de a tűző napfénytől óvjuk a leveleit, mert az a pusztulásához vezethet. A legjobban a bokrok védelmében, félárnyékban szeret lenni. A legjobb, ha a cserepét a földbe süllyesztjük. Csodás, narancsvörös virágcsokrai akár két-három héten át is megörvendeztetnek bennünket szépségükkel, majd ha az elnyílt virágzatokat a szárukkal együtt levágjuk, a klívia szép, piros bogyókat fog érlelni. Azonban, ha hagyjuk, hogy bogyókat érleljen, akkor sajnos később kisebb eséllyel fog újra virágba borulni.

Amint elmúlnak a fagyok, és kikerül a kertbe, egyre gyakoribb öntözést és tápoldatozást fog igényelni, de ezt meg is fogja hálálni, hiszen általában április közepén virágba szokott borulni. A nyár további részében sem igényel különösebb gondoskodást, csupán arra kell ügyelni, hogy rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk.

Az őszi fagyok közeledtével vigyük be fagymentes helyre, ahol éri valamennyi fény, és hagyjuk, hogy kipihenje magát tavaszig. Ekkor kevesebb öntözést és tápoldatot igényel. Ne ijedjünk meg, ha a klívia leveleinek csúcsa elkezd sárgulni, ez a télre való felkészülését jelenti.

A klívia, ha biztosítjuk számára a kívánt feltételeket, nem hajlamos a betegségekre. Azonban, ha túlságosan magas számára a páratartalom, vagy ha túlöntözzük, azt a leveleinek hullásával jelzi. Szintén hasonló módon jelez, ha a hőmérséklet túlságosan is alacsony a számára. A kártevők közül leggyakrabban a gyapjastetű támadja meg, amely ellen vegyszeres lemosással védekezhetünk.

Így virágoztasd a klíviát

Ahhoz, hogy a klívia a tél végén virágot hozzon, szüksége van a hideghatásra. Ezért sem szabad télen meleg helyiségben tartani. Ahhoz, hogy mielőbb virágba boruljon, 8-10 Celsius-fok közötti hőmérsékletre van szüksége, azonban arra ügyeljünk, hogy mivel a klívia fagyérzékeny növény, soha ne kerüljön túl hideg helyre.

klívia kert narancssárga

A klíviát télre védett helyre kell vinni, de cserébe nagyon korán virágba fog borulni. Fotó: Shutterstock

Egészen addig tartsuk ebben a helyiségben, amíg a virágkezdemények meg nem jelentek. Ekkor vigyük melegebb, legalább 18 Celsius-fokos helyiségbe. Az elvirágzást követően vágjuk le a virágszárat, és csak mérsékelten öntözzük. Virágzás után vigyük fűtetlen helyiségbe. Ahogyan a karácsonyi kaktusz, úgy a klívia sem szereti, ha elmozdítjuk a helyéről a virágzás alatt. Ez azért fontos, mert az állandó helyén folyamatosan ugyanarról az oldalról esik rá a fény.

Így szaporítsd a klíviát

A klívia virágzás után magról szaporítható, azonban sokkal jobban járunk, ha tőosztással szaporítjuk, ami jóval egyszerűbb és persze jóval sikeresebb is, mint a magról történő szaporítás. A klíviát 3-4 évente a virágzása után érdemes átültetni, mivel ennyi idő alatt szinte teljesen feléli a földjét. Ekkor a klívia tövét három-négyfelé érdemes osztani és jó minőségű, tápanyagban dús földbe elültetni.

Azonban a következő évben az átültetés miatt a növény kevesebb virágot fog hozni, és a fiatal növények esetében az első virágra több évet is várni kell, ám ezután már minden évben gyönyörködhetünk a virágaiban.