A dió és a mogyoró betakarítását akkor érdemes megkezdeni, amikor a termések természetes módon elválnak a fától. A dió általában szeptember végén–október elején hullik, amikor a zöld burok felreped és a dióhéj megszárad. A lehullott terméseket 1–2 napon belül össze kell gyűjteni, hogy elkerüljük a penészesedést.

A mogyoró szintén ősz elején szedhető, amikor a kupacs elszárad és a termés könnyen kihullik belőle.

Szárítás – a minőség kulcsa

  • A friss dió és mogyoró magas nedvességtartalma miatt hajlamos a penészedésre, ezért a  kíméletes szárítás elengedhetetlen.
  • A diót szellős, árnyékos helyen, vékony rétegben terítve 2–3 hétig célszerű szárítani. A közvetlen napsütést kerülni kell, mert a héj megrepedezhet.
  • A mogyoró szárításához elegendő 7–10 nap, időnkénti átforgatással.
  • Fontos, hogy a végső nedvességtartalom 8–10% alá csökkenjen, ekkor hosszú ideig tárolható a termés.

Tárolás és védelem – a raktár leggyakoribb hibái

  • A szárított diót és mogyorót hűvös, száraz, jól szellőző helyen érdemes tartani.
  • A legjobb, ha vászonzsákban vagy papírdobozban tároljuk, műanyag zacskóban befülledhet.
  • A diótörmelék és héjmaradvány vonzza a rágcsálókat, ezért érdemes mechanikai akadályokat (fémrács, zárható edény) alkalmazni.
  • A molyok ellen segíthet a babérlevél, levendula vagy a diólevelek illóanyaga.

Egészségügyi előnyök – természetes energiabomba

Mindkét olajosmag gazdag omega-3 zsírsavakban, fehérjében, E-vitaminban és ásványi anyagokban, amelyek támogatják a szív- és érrendszert, csökkentik a gyulladást és segítik az idegrendszer működését. A rendszeres diófogyasztás a kutatások szerint hozzájárulhat a „jó” koleszterin (HDL) szint növeléséhez.

Konyhai ötletek – a klasszikustól a modernig

A dió és a mogyoró sokoldalúan felhasználható:

  • Süteményekben (bejgli, zserbó, grillázs, mogyorós keksz),
  • Salátákban, sajtok és méz társaságában,
  • Növényi italként vagy krémként (diótej, mogyoróvaj),

De akár párolt húsételekhez is különleges ízvilágot adhatnak.

Indexkép: Pexels