A szőlő az emberiség egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövénye. Nem véletlen, hogy mindenki szeretne szőlőt, akinek akár csak egy kis kertje is van. Hazánkban is nagy népszerűségnek örvend, hiszen bortermelő, szőlőtermesztő nemzet vagyunk.

Habár nem egyszerű a gondozása, nagyon is megéri, hiszen különleges érzés a saját szőlőnket az asztalra tenni, és az is, ha saját borral kínálhatjuk meg vendégeinket. De vajon mindent tudunk erről a különleges gyümölcsről?

Így legyen szőlő a kertünkben

Nagyon fontos, hogy a kertünk alkalmas legyen a szőlő termesztésére, különben teljesen felesleges belevágni. A legfontosabb tényezők, hogy kellő mennyiségű napfény és levegő jusson a tőkéknek. A legalkalmasabbak a szőlő termesztésére a déli és a délkeleti tájolású domboldalak.

A szőlő nem túl igényes a talajra, hiszen akár a gyengébb, homokos talajon is megél, azonban a legjobb termést a laza szerkezetű, humuszos talajon hozza. A szőlő vízigénye közepes, leginkább az aszály ideje alatt kell rá különösen odafigyelni.

szőlők tőkén

A te kertedben is lehet szőlő, ha tisztában vagy az igényeivel és meg is tudod neki azokat. Fotó: Pixabay

A hely kiválasztása után készítsünk egy legalább 60 cm mély és 25x25 cm széles gödröt. Tegyünk szerves trágyát a gödör aljába és keverjük össze azt a földdel. Fontos, hogy pótoljuk a szükséges tápanyagot és ne feledkezzünk meg a beiszapoló öntözésről sem, hogy a szőlő oltvány bőséges termést hozzon. A szerves trágyát helyezzük a gödör aljába, majd keverjük össze a földdel.

Ezután szórjunk a tetejére annyi földet, hogy a szőlő oltási helye a föld felett helyezkedjen el, hiszen így a trágya nem égeti meg a növény gyökereit, a szőlő pedig nem képez léggyökereket. Érdemes a szőlő kisebb gyökereinek végét lemetszeni. A földet alaposan tömörítsük az ültetés után.

Erre van szüksége a szőlődnek, hogy jól teremjen

1. Tavasszal a nyitással kell kezdeni a munkákat a szőlősben. Ez azt jelenti, hogy ha a tőkéket felkupacoltuk ősszel, akkor azt a fagyok elmúltával nyugodtan lebonthatjuk, hogy a vesszőkön lévő rügyek minél előbb ki tudjanak hajtani. A nyitás során kinyitjuk az ültetvényt. Ezután meg kell vizsgálni a rügyeket. A korai nyitás veszélye, hogy a rügyek elfagyhatnak, hiszen ez sietteti a szőlő élettevékenységének a megindulását. Ezért fontos, hogy csak akkor kezdjük el a nyitást, amikor már nem fagyos a föld, de még nem duzzadtak meg a rügyek.

Mivel a szőlőnek támasztékra van szüksége, így nézzük át, hogy milyen állapotban vannak a karók, vagy egyéb támasztékok, és ha szükséges javítsuk, vagy pótoljuk azokat. Ekkor Nézzük át a tőkéket is, és pótoljuk a hiányzókat. A legjobb, ha a pótlásra gyökeres vesszőt használunk. Ezt bujtással tehetjük meg, vagyis egy egészséges, jól termő, megfelelő fajtájú tőkéről válasszunk ki egy erős, hosszú vesszőt, és ezzel pótoljuk a hiányzó tőkét. Ha az gyökeret fog verni, jövőre már szüretelhetjük is.

2. Nyáron, amint a tőke kihajtott, szükség van a hajtások megválogatására. Ehhez tördeljük ki a túl sűrűn álló hajtásokat, azokat, amelyek nem nevelnek fürtöt, és a vadhajtásokat is. A megnyúlt hajtásokat meg kell kötözni, nehogy a szél eltörje azokat.

A nyár elején megjelennek a hónaljhajtások a levelek tövében, amelyek sűrűvé teszik a tőke lombozatát, megvonva tőle a napfényt. Ezeket emiatt ki kell törni, vagy ki kell vágni. A nyár második felében szükség lesz a csonkázásra. Ez a túl hosszúra nőtt hajtások bekurtítását jelenti.

Nagyon fontos, hogy ne maradjon el a permetezés. A legfontosabb ilyenkor a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás elleni védekezés. A permetezőszerbe keverhetjük a kártevők elleni szereket is, hiszen a szőlőmoly, az atka és a szőlőilonca is ilyenkor lendül támadásba.

3. Mivel a szőlőoltvány érzékeny a fagyra, ősszel a növényt kupacoljuk fel földdel úgy, hogy a vesszők alsó három-négy rügyét védje a föld a hidegtől. Miután megindul a nedvkeringés, meg kell metszeni a szőlőt. A metszés után pedig el kell végezni a lemosópermetezést, amely védelmet nyújthat a gombafertőzések ellen, mint amilyen a szőlőt veszélyeztető peronoszpóra, lisztharmat, vagy a szürkerothadás.

4. A szőlő mellet soha nem unatkozunk. A kötözéssel irányítjuk a hajtások növekedését, hogy ne akadályozzák egymást a fejlődésben. A hónaljhajtások eltávolításával érjük el, hogy kellő mennyiségű tápanyag jusson a termő hajtások fürtjeibe.csonkázással a túlságosan hosszúra nőtt hajtásokat vágjuk vissza, a támrendszer magasságában, míg a lelevelezés segítségével eltávolítjuk a fürtöket árnyékoló leveleket.

A szőlő metszése

A metszés elengedhetetlen fontosságú a jó minőségű és bőséges termés elérésének érdekében. A tavaszi metszéssel feltétlenül várjuk meg a fagyok végét, de ne várjuk meg, amíg megindul a nedvkeringés. A metszés előtt végezzünk rügyvizsgálatot, vagyis vágjuk ketté a termőrügyet. Ha a metszési felület halványzöld, akkor a rügy ép, azonban, ha a metszési felület csúcsa elbarnult, akkor a rügy károsodott, de még van rá esély, hogy hajtást hoz, és azon fürtöt fejleszt. Azonban, ha a rügy teljes metszési felülete elbarnult, akkor a rügy nem fog kihajtani.

ládában szőlő

A bőséges terméshez elengedhetetlen a szőlő helyes metszése. Fotó: Pixabay

A metszés során elsőként a beteg, idős, elszáradt csonkokat kell eltávolítani. Ezután kerülhet sor a termőcsapok megmetszésére. Vannak rövid, és hosszú csapon termő fajták. Általános szabály, hogy a termőterület minden négyzetméterén 20-30 ép, egészséges rügy maradjon.

Érdemes váltómetszést végezni, vagyis a kétéves csapon két vesszőt meghagyni, és a többit levágni. A megmaradó két vessző közül a felső állású lesz a termőcsap, amelyen 4-10 rügyet hagyjunk meg, míg az alsó állású vesszőt két rügyre metsszük vissza, ami az ugarcsap lesz. A következő évben a le-termett termővesszőt vágjuk le, az ugarcsapon levő két rügyből fejlődött vessző közül a felső lesz a termővessző, az alsó az ugarvessző.

Nem ért be a szőlő? Ez lehet az oka!

Sajnos gyakran előfordul, hogy nem érik be a szőlő, hiába várjuk. Ennek több oka is lehet. Fontos, hogy rövidebb tenyészidejű csemegeszőlő fajtát válasszunk, mely hamarabb hoz termést, és kevesebb permetezést igényel.

Arra is ügyeljünk, hogy ne hagyjunk túl sok termőrügyet a metszéskor, mert minél több a termés, annál lassúbb lesz az érés. És természetesen a nyári zöldmetszést sem felejthetjük el, hogy a tőkét át tudja járni a napfény és a levegő. Mivel egy kilogramm fürt beérleléséhez egy négyzetméter lombra van szükség, ennél több levelet felesleges meghagyni, hiszen az csak elveszi a fényt a tőkétől.

Ezért egyél sok szőlőt

1. A szőlő 80 százaléka víz, mégis kiemelkedő jelenőségű az egészségünk szempontjából a fogyasztása. Magas szénhidráttartalma ellenére glikémiás indexe, vagyis vércukorszint-emelő hatása közepes.

2. Nagy víz- és káliumtartalma miatt kiváló méregtelenítő és vízhajtó, fogyasztása pedig csökkenti a vér húgysav szintjét, ezáltal segít a köszvény és egyéb ízületi panaszok csökkentésében.

3. Magas A-, B-, C-, és K-vitamin tartalma mellett remek kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavforrás.

4. Segít karbantartani az immunrendszert, a szellemi és fizikai erőnlétet.

5. A szőlőben található procianidin megőrzi az erek rugalmasságát, semlegesíti a szabad gyököket, és segít megelőzni a az érelmeszesedést. Emellett csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérrögök kialakulását, és megvéd a szívinfarktustól. Mivel gátolja a hisztamin képződését, így segít csökkenteni az allergiás tüneteket.

6. A flavonoidok csoportjába tartozó fisetin hátráltatja a daganatképződést, és javítja a hosszú távú memóriát.

szőlő bor hordó

A bor kis mértékben fogyasztva egészséges tud lenni. Fotó: Pixabay

7. Mivel a szőlő hatóanyagainak egy része a héjában és a magokban található, nem érdemes meghámozni, és mag nélküli fajtákat fogyasztani. A magokat érdemes alaposan megrágni, hogy minél több hatóanyag ki tudjon szabadulni belőlük.

A bor is egészséges, ha mértékkel fogyasztjuk

A szőlőből készült bor mértékletes fogyasztása is jó hatással van az egészségünkre. Csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának esélyét, mivel a vörös szőlőszemek magjában, illetve héjában található flavonoidok csökkentik a koleszterinszintet, és gátolják a vérrögök kialakulását.

A szőlő héjában található rezveratrol segít a vércukorszint szabályozásában és az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kór kezelésében is. A vörösborban található antioxidánsok fontos szerepet töltenek be a nátha kezelésében, és még az alvásban is segíthetnek.

A szőlő nagyon finom és egészséges, ráadásul a kertészkedés is nagyon sokat tehet az egészségünkért, ezért csak ajánlani tudjuk, hogy minden kertésznek legyen pár szőlőtőke a kertjében.